Erdős Gabriella, Őry Tamás, Váradi Adrienn

Az Európai Unió adójoga


Állami támogatás – adóintézkedés utólagos vizsgálata

A legjelentősebb eset, amikor a Bizottság már hatályban lévő magyar közvetlen adó intézkedést vizsgált a kapcsolt vállalkozásoktól kapott nettó kamat jövedelem felének levonhatósága az adóalapból.1 Az offshore szabályozás megszűnése után a Magyarországról történő vállalatcsoport-finanszírozás ösztönzése érdekében Magyarország olyan szabályt hozott, melynek értelmében az ebből a tevékenységből kapott kamat fele levonható a társasági adó alapjából annak feléig. A rendelkezést nem alkalmazhatták bankok és kisvállalkozások. A holland interest box vizsgálat fényében a szakemberek többsége pozitív döntést várt kamat ügyben, hiszen a módosított tervezett holland intézkedést a Bizottság az uniós joggal összeegyeztethetőnek találta. A magyar rendszer esetében a Bizottság három különbséget emelt ki, ami miatt a rendelkezés szelektív, alkalmas a verseny torzítására és ezért állami támogatásnak minősül. A rendelkezés csak a kapcsolt vállalkozásoktól kapott kamatra vonatkozott, így a kisebb vállalkozások, amelyek nem több jogi személyben működtek a gyakorlatban nem jutottak hozzá a rendszer előnyeihez. A bankok és kisvállalkozások kizárása pedig egyértelműen azt jelenti, hogy az előny nem mindenki számára elérhető. A Bíróság azt is vizsgálta, hogy a szabály a nemzetközi csoportok számára jelent sokkal nagyobb tényleges előnyt, hiszen egy belföldi csoport esetén a kölcsönben részesülőknél a kamatköltségek felének le nem vonhatósága ellensúlyozza a kamatjövedelem csökkentett adóztatását, míg külföldi adósnál ez nem áll fenn. Ugyanakkor a Bizottság mérlegelte azt is, hogy 2004-ben a kért és kapott információk a Bizottság nem indított vizsgálatot, így Magyarország alappal feltételezhette, hogy a rendelkezés összhangban áll az uniós joggal. Mindezek következményeként a Bizottság megállapította, hogy az intézkedés létező támogatásnak minősül. Tekintettel azonban a jogos elvárás elvére (a meghatározást lásd a 4.5.4.5. pontban), valamint arra, hogy időközben Magyarország a sérelmes intézkedést megszüntette a Bizottság az eljárást befejezettnek nyilvánította anélkül, hogy a jogosulatlan támogatás visszafizetéséről intézkedett volna.

Az Európai Unió adójoga

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2021

Nyomtatott megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 594 010 3

A magyar uniós tagság alapvetően határozza meg amagyar adójogi rendszer alakításának irányait. Ezért egyértelmű, hogy az adózás, illetve az adójog kérdéskörével foglalkozó magyar jogászi és nem jogászi szakma mellett az egyetemi, főiskolai hallgatók és valamennyi, az adózásban érintett személy számára nélkülözhetetlen az Európai Unió adójogával, adóharmonizációs tevékenységével kapcsolatos ismeretanyag. Ezt az ismeretanyagot szándékozik e kiadvány átadni az olvasónak. A kötet a hazai szakmai könyvpiacon egyedülálló módon az Európai Unió adóharmonizációs tevékenységének rendszerezett feldolgozását adja. Ennek során bemutatja az adóharmonizáció alapvető kérdéseit, az uniós adójog jellemzőit, az adóharmonizáció fontosabb intézményeit és az adóharmonizáció alapszerződésekben szereplő keretszabályait. Részletesen ismerteti a forgalmi és jövedéki adóztatás, a közvetlen adók és az uniós adóügyi együttműködés jogszabályi kereteit. A kiadvány különös hangsúlyt helyez az Európai Bíróság adójogi gyakorlatának és a magyar adórendszert érintő harmonizációs kötelezettségek bemutatására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-ory-varadi-az-europai-unio-adojoga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave