MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az Európai Unió adójoga
Bevezetés
Már az eredeti Római Szerződésben is nagy hangsúlyt kapott a tagállamok közötti közös piac, azaz egy ország belső piacának tulajdonságaival rendelkező, de több országra kiterjedő piac kiépítése. Ennek a közös (belső) piacnak az egyik fontos követelménye a mai EUMSz. 63. (EKSz. 56.) cikk (1) bekezdésében rögzített tőke szabad mozgásának elve. Az európai integráció viszonylag korai szakaszában, 1969-ben kibocsátott, a tőkenövekmény közvetett adóztatásáról szóló irányelv is a tőkemobilitás korlátait kívánta leépíteni, vagy legalábbis korlátozni [69/335/EGK tanácsi irányelv (HL L 269/12., 1969. július 17.), fontosabb módosításai: 73/79/EGK tanácsi irányelv (HL L 103/13., 1973. április 9.), 73/80/EGK tanácsi irányelv (HL L 103/15., 1973. április 9.), 74/553/EGK tanácsi irányelv (HL L 303/9., 1974. november 7.), 85/303/EGK tanácsi irányelv (HL L 156/23., 1985. június 10.)]. Az irányelv jól tükrözi a korszak elképzeléseit az integráció fejlesztésének irányáról, hiszen a közös piacot a belső piac analógiájaként képzeli el. Az irányelv kibocsátásakor, 1969-ben a tagállamokban alkalmazott közvetett adó jellegű tőkenövekmény-adók ellentétesek voltak a tőkemobilitással, ezért korlátozták a tőke szabad mozgását. A két legfontosabb érintett adó a cégek vagy társaságok tőkéjéhez adott hozzájárulást terhelő illeték (duty on contribution to capital) és az értékpapírok bélyegilletéke.
Tartalomjegyzék
- Az Európai Unió adójoga
- Impresszum
- Rövidítések
- Előszó
- 1. Az európai uniós adóharmonizáció alapjai
- 1.1. Az európai uniós adóharmonizáció célja és jelentősége
- 1.2. Az európai adóharmonizáció történeti fejlődése
- 1.2.1. Az adóharmonizáció kezdetei
- 1.2.2. A Neumark-bizottság tevékenysége
- 1.2.3. A közvetett adók harmonizációjának első lépései
- 1.2.4. A közvetlen adók harmonizációjának kezdetei
- 1.2.5. A gazdasági és monetáris unió terve
- 1.2.6. A ’70-es évek – Az adóharmonizációs folyamat megtorpanása
- 1.2.7. Az Egységes Piac megvalósításának útján
- 1.2.8. Az adóharmonizáció újabb eredményei és irányai
- 1.2.9. A magyar adórendszer és az uniós tagság
- 1.2.1. Az adóharmonizáció kezdetei
- 1.3. Az Európai Unió jelentősebb adózási intézményei
- 1.4. Az uniós adójog forrásai
- 1.5. Az uniós és a nemzeti jog viszonya
- 1.6. Az uniós alapszerződések adózási rendelkezései
- 1.6.1. Az EUMSz. 110. [EKSz. 90. (régi RSz. 95.)] cikke
- 1.6.1.1. A cikk közvetlen hatálya
- 1.6.1.2. A cikk alkalmazásának tárgyi hatálya
- 1.6.1.3. A cikk tartalma – Az első és második bekezdés különbsége
- 1.6.1.4. A cikk első bekezdése – Az egyenlő elbánás (adósemlegesség) elve
- 1.6.1.5. A cikk második bekezdése
- 1.6.1.6. A cikk második bekezdése – A megkülönböztető adórendszerek (differential tax systems) kérdése
- 1.6.1.1. A cikk közvetlen hatálya
- 1.6.2. Az EUMSz. 111. [EKSz. 91. (régi RSz. 96.)] cikke
- 1.6.3. A 97. cikk rendelkezései
- 1.6.4. Az EUMSz. 112. [EKSz. 92. (régi RSz. 98.)] cikke
- 1.6.5. Az EUMSz. 113. [EKSz. 93. (régi RSz. 99.)] cikke
- 1.6.6. Az EUMSz. 115. [EKSz. 94. (régi RSz. 100.)] cikke
- 1.6.1. Az EUMSz. 110. [EKSz. 90. (régi RSz. 95.)] cikke
- 1.1. Az európai uniós adóharmonizáció célja és jelentősége
- 2. A forgalmi adók uniós harmonizációja
- 2.1. A forgalmi adóztatás jellemzői
- 2.2. A forgalmi adók uniós harmonizációjának jogi keretei
- 2.3. Az uniós áfa-irányelv szabályai
- 2.3.1. Területi hatály
- 2.3.2. Adóalanyiság – az irányelv személyi hatálya
- 2.3.3. Az irányelv tárgyi hatálya
- 2.3.3.1. Az irányelv tárgyi hatálya alá tartozó alapügyletek – Belföldi ügyletek
- 2.3.3.2. Tárgyi hatály – Nemzetközi ügyletek
- 2.3.3.3. Az irányelv tárgyi hatályán kívüli ügyletek
- 2.3.3.4. Az irányelv tárgyi hatálya: termékértékesítés
- 2.3.3.5. Termékértékesítésnek minősített ügyletek
- 2.3.3.6. Vélelmezett termékértékesítések
- 2.3.3.7. Az irányelv tárgyi hatálya: szolgáltatásnyújtás
- 2.3.3.8. Szolgáltatásnyújtásnak minősített ügyletek
- 2.3.3.9. Vélelmezett szolgáltatásnyújtások
- 2.3.3.10. Az irányelv tárgyi hatálya: a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás közös szabályai
- 2.3.3.11. Az irányelv tárgyi hatálya: termékimport és Közösségen belüli beszerzés
- 2.3.3.1. Az irányelv tárgyi hatálya alá tartozó alapügyletek – Belföldi ügyletek
- 2.3.4. Az adókötelezettség keletkezése
- 2.3.4.1. Adóztatandó tényállás, adófizetési kötelezettség és az adó megfizetése
- 2.3.4.2. Belföldi termékértékesítés teljesítése
- 2.3.4.3. Belföldi szolgáltatásnyújtás teljesítése
- 2.3.4.4. Folyamatos teljesítés, időszakos elszámolás
- 2.3.4.5. A részteljesítés
- 2.3.4.6. Az előleg
- 2.3.4.7. Tagállamok egyéni szabályozása az adófizetési kötelezettség időpontjáról
- 2.3.4.8. Az egyszeri teljesítés, a részteljesítés, a folyamatos teljesítés és az előlegfizetés viszonya
- 2.3.4.9. Adófizetési kötelezettség és pénzforgalmi terhek
- 2.3.4.10. Teljesítés és adófizetési kötelezettség keletkezése határon átnyúló ügyletek esetén
- 2.3.4.1. Adóztatandó tényállás, adófizetési kötelezettség és az adó megfizetése
- 2.3.5. Az adó alapja
- 2.3.5.1. Harmadik féltől kapott ellenérték
- 2.3.5.2. Közvetlen kapcsolat
- 2.3.5.3. Kapott vagy járó ellenérték – behajtatlan és behajthatatlan követelés
- 2.3.5.4. Áthárított adók és más költségátterhelések
- 2.3.5.5. Járulékos költségek – egységes és önálló teljesítés
- 2.3.5.6. Engedmények, kedvezmények
- 2.3.5.7. Az adó alapjának módosítása
- 2.3.5.8. Vásárlásösztönző ügyletek adóztatása
- 2.3.5.9. Külföldi pénznemben kifejezett ellenérték
- 2.3.5.10. A betétdíj
- 2.3.5.11. Barter és csere
- 2.3.5.12. Vélelmezett ügyletek adóalapja
- 2.3.5.13. Nem-független felek között alkalmazott árak
- 2.3.5.14. Az adó alapja határon átnyúló ügyletek esetén
- 2.3.5.1. Harmadik féltől kapott ellenérték
- 2.3.6. Az adó mértéke
- 2.3.7. Mentességek
- 2.3.7.1. Adólevonásra jogosító és levonásra nem jogosító mentességek
- 2.3.7.2. Mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel
- 2.3.7.3. Mentesség más tevékenységek esetén – Pénzügyi jellegű ügyletek mentessége
- 2.3.7.4. Mentesség más tevékenységek esetén – Bélyegek értékesítése
- 2.3.7.5. Mentesség más tevékenységek esetén – Ingatlanokra vonatkozó mentességek
- 2.3.7.6. Az adókötelezettség választása
- 2.3.7.7. Mentesség az adóhalmozódás megakadályozása érdekében
- 2.3.7.1. Adólevonásra jogosító és levonásra nem jogosító mentességek
- 2.3.8. Az adólevonási jog
- 2.3.8.1. Az adó levonhatósága
- 2.3.8.2. Az adólevonás tételes tilalma
- 2.3.8.3. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei
- 2.3.8.4. Az adólevonás tilalma
- 2.3.8.5. Az adólevonási jog érvényesítése
- 2.3.8.6. Az adólevonási jog érvényesítése – A levonható áfa pénzforgalmi elszámolásának időpontja
- 2.3.8.7. Az adólevonási jog érvényesítése – A levonható áfa utólagos módosítása
- 2.3.8.8. Az adó részleges levonhatósága
- 2.3.8.9. Utólagos módosítások
- 2.3.8.10. Áfa-visszatérítés más országok adóalanyai részére
- 2.3.8.1. Az adó levonhatósága
- 2.3.9. Nemzetközi termékforgalom
- 2.3.9.1. A teljesítés helye a nemzetközi termékforgalomban
- 2.3.9.2. Nemzetközi termékforgalom az EU tagállamai között
- 2.3.9.3. Adóalanyok közötti értékesítések
- 2.3.9.4. Nem-adóalanyok részére történő értékesítések
- 2.3.9.5. Termékforgalom értékesítés nélkül
- 2.3.9.6. Speciális ügyletek
- 2.3.9.7. Az áfa-raktár
- 2.3.9.1. A teljesítés helye a nemzetközi termékforgalomban
- 2.3.10. Nemzetközi termékforgalom harmadik országokkal
- 2.3.11. Szolgáltatások nemzetközi forgalma
- 2.3.12. Eljárási kötelezettségek az áfa rendszerében
- 2.3.13. Különös adózási módok
- 2.3.1. Területi hatály
- 2.4. A magyar áfaharmonizáció
- 3. A jövedéki adó uniós harmonizációja
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A horizontális irányelv
- 3.2.1. Általános rendelkezések
- 3.2.2. Adókötelezettség és adófizetési kötelezettség
- 3.2.3. A termék-előállítás és a termékmozgás általános szabályai
- 3.2.4. A termékmozgás során követendő eljárás
- 3.2.5. Egyszerűsített eljárás
- 3.2.6. A szabad forgalomba bocsátás utáni termékmozgás
- 3.2.7. Károsodás, megsemmisülés, szállítási szabálytalanságok
- 3.2.8. Egyéb rendelkezések
- 3.2.9. A jövedéki biztosíték
- 3.2.10. Az adómentesség szabályai
- 3.2.11. A jövedéki bizottság
- 3.3. Energiatermékek
- 3.4. Alkoholtermékek
- 3.5. Dohánytermékek
- 3.5.1. A hatályos dohány-irányelv (2011/64/EU)
- 3.5.1.1. Hatály
- 3.5.1.2. A gyártó fogalma
- 3.5.1.3. Adójegy
- 3.5.1.4. Mentesség, adó-visszatérítés
- 3.5.1.5. Cigaretta: szerkezet és adómérték
- 3.5.1.6. Szivar és szivarka
- 3.5.1.7. Fogyasztási dohány
- 3.5.1.8. A cigarettán kívüli egyéb dohánygyártmányokra vonatkozó eljárási szabályok
- 3.5.1.9. A dohánygyártmányok legmagasabb kiskereskedelmi árának meghatározása, a jövedéki adó beszedése (15–16. cikk)
- 3.5.1.1. Hatály
- 3.5.1. A hatályos dohány-irányelv (2011/64/EU)
- 3.6. Eljárási szabályok
- 3.7. A magyar jövedéki harmonizáció
- 3.1. Bevezetés
- 4. A közvetlen adók harmonizációja az Európai Unióban
- 4.1. A társasági adózás reformjára irányuló törekvések
- 4.2. A vállalkozások adózásával kapcsolatos irányelvek
- 4.3. Irányelvjavaslatok, ajánlások és közlemények
- 4.3.1. A Közös Konszolidált Társasági Adóalap
- 4.3.2. A Pénzügyi Tranzakciós Adó (Financial Transaction Tax, FTT)
- 4.3.3. A veszteségelhatárolás harmonizációjáról szóló (visszavont) irányelvjavaslat és az azt követő ajánlások
- 4.3.4. Az adórendszerek koordinálása a kettős adóztatás elkerülése érdekében
- 4.3.5. A forrásadóztatás egyszerűsítése
- 4.3.1. A Közös Konszolidált Társasági Adóalap
- 4.4. A transzferárak kérdése
- 4.5. Állami támogatások
- 4.5.1. A térségi, horizontális és iparági támogatások sajátosságai
- 4.5.2. Támogatások csoportosítása nagyságrend szerint
- 4.5.3. Támogatási intézkedésekkel kapcsolatos eljárások
- 4.5.4. Az állami támogatásokhoz kapcsolódó esetjog összefoglalása, különös tekintettel a közvetlen adózással kapcsolatos esetekre
- 4.5.5. Feltételes adómegállapítások és az állami támogatás
- 4.5.1. A térségi, horizontális és iparági támogatások sajátosságai
- 4.6. A számvitel és a vállalkozások adóztatási elveinek összehangolása
- 4.7. Az élőmunka adóterheinek összehangolása az Európai Unióban
- 4.8. A közvetlen adókkal kapcsolatos irányelvekkel és a négy szabadság elvének alkalmazásával kapcsolatos jogesetek
- 4.8.1. Az irányelvek rendelkezéseivel kapcsolatos jogesetek
- 4.8.2. A négy szabadság elvének alkalmazása a közvetlen adókkal kapcsolatos esetjogban
- 4.8.2.1. Illetőségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés vállalkozások esetén
- 4.8.2.2. A tagállamok adóztatási jogukat csak a közösségi elvekkel összhangban gyakorolhatják
- 4.8.2.3. Magánszemélyek közvetett hátrányos megkülönböztetése
- 4.8.2.4. Az adórendszer egységességének védelme mint a hátrányos megkülönböztetés indoka
- 4.8.2.5. Az uniós jog közvetlen alkalmazhatósága a nemzeti szabályok korlátozására
- 4.8.2.6. Az adóegyezmények szerepe a hátrányos megkülönböztetés indoklásában
- 4.8.2.7. A kohéziós elv alkalmazásának korlátai
- 4.8.2.8. Az uniós szabadságjogokra való hivatkozás korlátai
- 4.8.2.1. Illetőségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés vállalkozások esetén
- 4.8.3. Mesterséges struktúrák
- 4.8.4. Magánszemélyek osztalékadózása mint a tőke szabad mozgásának korlátja
- 4.8.5. Társaságok osztalékának forrásadója, mint a letelepedés és a tőkemozgás szabadságának korlátja
- 4.8.6. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
- 4.8.7. Transzferár korrekció és a hátrányos megkülönböztetés
- 4.9. A közvetlen adózást érintő magyar jogharmonizáció
- 4.9.1. A vállalkozások adózásával kapcsolatos irányelvek átvétele
- 4.9.2. Adókedvezmények, állami támogatások, káros adóverseny
- 4.9.3. A közvetlen adózás egyéb területeinek összehangolása
- 4.9.4. Magyar vonatkozású uniós jogesetek a közvetlen adózás és az adózással kapcsolatos állami támogatások területén
- 4.9.4.1. A letelepedés szabadsága
- 4.9.4.2. Személyek szabad mozgása
- 4.9.4.3. A tőkemozgás szabadsága
- 4.9.4.4. A szolgáltatásnyújtás szabadsága
- 4.9.4.5. A helyi iparűzési adó kérdése
- 4.9.4.6. Különadók
- 4.9.4.7. Állami támogatás – tervezett jogszabályok
- 4.9.4.8. Állami támogatás – adóintézkedés utólagos vizsgálata
- 4.9.4.9. Állami támogatás – nagyberuházások
- 4.9.4.10. Állami támogatás – pandémia
- 4.9.4.1. A letelepedés szabadsága
- 5. Egyéb harmonizált adószabályok
- 5.1. A tőkeilleték uniós harmonizációja
- 5.1.1. Bevezetés
- 5.1.2. A tőkeilleték alkalmazása
- 5.1.3. A tőketársaság fogalma
- 5.1.4. A tőkeilleték-köteles ügyletek
- 5.1.5. A tőkeilleték alapja
- 5.1.6. A tőkeilleték mértéke
- 5.1.7. Tőkeilleték-mentesség közhasznú tevékenységre
- 5.1.8. A hasonló adók tilalma
- 5.1.9. Kivételek a hasonló adók tilalma alól
- 5.1.10. A tőkeilleték kivezetése
- 5.1.11. A tőkeilleték magyar szabályozása
- 5.1.1. Bevezetés
- 5.2. A gépjárművek adóztatása
- 5.1. A tőkeilleték uniós harmonizációja
- 6. Adóügyi együttműködési szabályok
- 6.1. Az adóügyi együttműködés uniós szabályozásának előzményei és fejlődése
- 6.2. A HÉA-együttműködési rendelet
- 6.2.1. A rendelet alkalmazása
- 6.2.2. Megkeresésre történő információcsere
- 6.2.3. Automatikus és spontán információcsere
- 6.2.4. Visszajelzés
- 6.2.5. Az uniós ügyletekkel kapcsolatos HÉA-információcsere és adatbázis
- 6.2.6. A kézbesítés iránti megkeresés és a másik tagállamban történő adótisztviselői jelenlét
- 6.2.7. Egyidejű ellenőrzés, az információkhoz való hozzáférés és az EUROFISC
- 6.2.8. Elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyok
- 6.2.9. Információcsere és adatmegőrzés a más tagállamban letelepedett adóalany HÉA-visszatérítésénél
- 6.2.10. Kapcsolattartás a Bizottsággal
- 6.2.11. Harmadik országokkal való kapcsolat
- 6.2.12. Az információcsere szabályai
- 6.2.13. Titokvédelmi szabályok
- 6.2.14. A rendelet alkalmazásának intézményi háttere, szélesebb körű együttműködés
- 6.2.1. A rendelet alkalmazása
- 6.3. A tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás rendszere
- 6.3.1. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet hatálya
- 6.3.2. A statisztikai rendelet és az uniós HÉA-rendszer összefüggései
- 6.3.3. Adatforrások és tárgyidőszak
- 6.3.4. Az adatszolgáltatási kötelezettség alanyai és a statisztikai adatbázis
- 6.3.5. A statisztikai adatgyűjtés típusai
- 6.3.6. Az egyszerűsítés és a statisztikai küszöbértékek
- 6.3.7. Titokvédelem és adatátadás
- 6.3.8. Az adatszolgáltatás minősége
- 6.3.9. Az uniós statisztikai rendszer szervezeti háttere
- 6.3.1. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet hatálya
- 6.4. A jövedéki együttműködési rendelet
- 6.5. Az adómegállapítási jogsegély-irányelv
- 6.5.1. Az irányelv jogalapja
- 6.5.2. Alkalmazás, fogalmak
- 6.5.3. Az irányelv hatálya
- 6.5.4. Az információcsere típusai
- 6.5.5. Adótisztviselői jelenlét más tagállamban
- 6.5.6. Egyidejű ellenőrzés
- 6.5.7. Közös ellenőrzés
- 6.5.8. Kézbesítés iránti megkeresés és a visszajelzés
- 6.5.9. Titokvédelmi szabályok, banktitok
- 6.5.10. Az együttműködés elutasításának fő esetei
- 6.5.11. Szélesebb körű együttműködés
- 6.5.12. Elektronikus formanyomtatványok
- 6.5.13. Komitológia, alkalmazás, jelentési kötelezettség
- 6.5.14. Jogorvoslat
- 6.5.1. Az irányelv jogalapja
- 6.6. Az adóbehajtási irányelv
- 6.6.1. Az irányelv célja és jogi alapja
- 6.6.2. Az irányelv hatálya
- 6.6.3. Az információkérésre irányuló megkeresés
- 6.6.4. A kézbesítés iránti megkeresés
- 6.6.5. A behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresés
- 6.6.5.1. A végrehajtást engedélyező egységes okirat
- 6.6.5.2. A behajtási megkeresés teljesítése
- 6.6.5.3. A behajtási és biztosítási intézkedés iránti megkeresésre vonatkozó közös szabályok
- 6.6.5.4. Jogorvoslat és a végrehajtási eljárás felfüggesztése
- 6.6.5.5. A behajtási kérelem módosítása és visszavonása
- 6.6.5.6. A behajtási kérelem elutasítása
- 6.6.5.1. A végrehajtást engedélyező egységes okirat
- 6.6.6. A behajtási jogsegély elutasítása
- 6.6.7. Az elévülés
- 6.6.8. Költségek
- 6.6.9. Kifizetési, átváltási és visszatérítési szabályok
- 6.6.10. Formanyomtatványok, kommunikációs eszközök, nyelvhasználat
- 6.6.11. Titokvédelem
- 6.6.12. Egyéb együttműködési megállapodások
- 6.6.13. Intézményi háttér
- 6.6.1. Az irányelv célja és jogi alapja
- 6.7. A Fiscalis program
- 6.8. Az Európai Unió adóügyi arbitrációs egyezménye
- 6.8.1. A transzferárak kérdése és az egyezmény történeti háttere
- 6.8.2. Egyéb vitarendezési mechanizmusok
- 6.8.3. Az arbitrációs egyezmény jogi alapja
- 6.8.4. Az egyezmény alapelvei
- 6.8.5. Az egyezmény alkalmazása
- 6.8.6. A Transzferár fórum és a magatartási kódexek
- 6.8.7. Az egyezmény hatálya
- 6.8.8. Az egyezmény eljárási szabályai
- 6.8.1. A transzferárak kérdése és az egyezmény történeti háttere
- 6.9. Az adóügyi vitarendezési irányelv
- 6.10. A magyar adóigazgatás és az uniós harmonizáció
- 6.1. Az adóügyi együttműködés uniós szabályozásának előzményei és fejlődése
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2021
Nyomtatott megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 594 010 3
A magyar uniós tagság alapvetően határozza meg amagyar adójogi rendszer alakításának irányait. Ezért egyértelmű, hogy az adózás, illetve az adójog kérdéskörével foglalkozó magyar jogászi és nem jogászi szakma mellett az egyetemi, főiskolai hallgatók és valamennyi, az adózásban érintett személy számára nélkülözhetetlen az Európai Unió adójogával, adóharmonizációs tevékenységével kapcsolatos ismeretanyag. Ezt az ismeretanyagot szándékozik e kiadvány átadni az olvasónak. A kötet a hazai szakmai könyvpiacon egyedülálló módon az Európai Unió adóharmonizációs tevékenységének rendszerezett feldolgozását adja. Ennek során bemutatja az adóharmonizáció alapvető kérdéseit, az uniós adójog jellemzőit, az adóharmonizáció fontosabb intézményeit és az adóharmonizáció alapszerződésekben szereplő keretszabályait. Részletesen ismerteti a forgalmi és jövedéki adóztatás, a közvetlen adók és az uniós adóügyi együttműködés jogszabályi kereteit. A kiadvány különös hangsúlyt helyez az Európai Bíróság adójogi gyakorlatának és a magyar adórendszert érintő harmonizációs kötelezettségek bemutatására.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-ory-varadi-az-europai-unio-adojoga//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
