Erdős Gabriella, Őry Tamás, Váradi Adrienn

Az Európai Unió adójoga


Az uniós jog elsődlegessége (primacy)

Az uniós jog elsődlegességének kérdését az EB először a Costa-ENEL-ügyben vizsgálta [C-6/64. sz. ügy, Costa v. ENEL (1964) ECR 901. Az elv megerősítését lásd pl. a Simmenthal-ügyben hozott ítéletben, C-106/77. sz. ügy, Amministrazione delle Finanze dello Stato v. Simmenthal Spa (1978) ECR 629.]. A közvetlen hatály elvének megerősítésével egyidejűleg az EB – többek között – kimondta, hogy a nemzeti jog alkalmazása nem akadályozhatja az uniós jog alkalmazását, mert ebben az esetben veszélybe kerülne az akkori RSz. 5. (EKSz. 10.) cikk (2) bekezdésében rögzített célok megvalósulása, illetve az uniós jognak a nemzeti joggal szembeni elsődlegességét – elméletileg – megalapozó RSz. 189. (EKSz. 249., EUMSz. 288.) cikkében rögzített közvetlen alkalmazhatóság értelmét vesztené, ha a tagállamok belső szabályokkal egyoldalúan megfosztanák hatályuktól az uniós szabályokat. Az uniós jog elsődlegességének érvényesítése ugyanakkor a gyakorlatban alapvetően a tagállami jogrendszereken múlt. Ezért hosszú folyamatra volt szükség ahhoz, hogy a Közösség egyes országainak jogalkalmazói elfogadják az elsődlegesség elvét.1 Ez a folyamat pl. Németországban 1986-ig,2 Angliában egészen 1990-ig tartott.3

Az Európai Unió adójoga

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2021

Nyomtatott megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 594 010 3

A magyar uniós tagság alapvetően határozza meg amagyar adójogi rendszer alakításának irányait. Ezért egyértelmű, hogy az adózás, illetve az adójog kérdéskörével foglalkozó magyar jogászi és nem jogászi szakma mellett az egyetemi, főiskolai hallgatók és valamennyi, az adózásban érintett személy számára nélkülözhetetlen az Európai Unió adójogával, adóharmonizációs tevékenységével kapcsolatos ismeretanyag. Ezt az ismeretanyagot szándékozik e kiadvány átadni az olvasónak. A kötet a hazai szakmai könyvpiacon egyedülálló módon az Európai Unió adóharmonizációs tevékenységének rendszerezett feldolgozását adja. Ennek során bemutatja az adóharmonizáció alapvető kérdéseit, az uniós adójog jellemzőit, az adóharmonizáció fontosabb intézményeit és az adóharmonizáció alapszerződésekben szereplő keretszabályait. Részletesen ismerteti a forgalmi és jövedéki adóztatás, a közvetlen adók és az uniós adóügyi együttműködés jogszabályi kereteit. A kiadvány különös hangsúlyt helyez az Európai Bíróság adójogi gyakorlatának és a magyar adórendszert érintő harmonizációs kötelezettségek bemutatására.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-ory-varadi-az-europai-unio-adojoga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave