Kenesei István (szerk.)

A nyelv és a nyelvek

Szavak

Egymillió szó hatalmas mennyiség: nemhogy a fejünkbe nem fér bele, de még a legnagyobb szótárakba is csak egy töredéke jut. A Magyar értelmező kéziszótárban több mint 1500 lapon csupán 70 000 szó jelentését magyarázzák meg. Legnagyobb magyar–idegen nyelvű szótárainkban is kb. 120 000 szócikk a felső határ. A szavak persze nem mindig teljes egészükben különböznek egymástól, nem pusztán a hangok (illetve a fonémák) különféle rendben összerakott sorai, hanem nagyon sokszor a fonémáknál nagyobb, de az egész szónál kisebb részekből épülnek fel, s ezeknek a kisebb részeknek köszönhető bizonyos, egyébként eltérő szavak hasonlósága. A nevetségesség szóban például három további szó „rejtőzik”: a nevet, a nevetség és a nevetséges. A szépség szónak a második fele azonos a nevetségesség megfelelő alkotórészével, első fele pedig a szépeleg első részével. Ezek az alkotóelemek azonban nem viselkednek egyformán: vannak köztük olyanok, amelyeket önálló szónak tekintünk (pl. nevet, nevetség, nevetséges, szép, szépség, szépeleg), és vannak olyanok, amelyeket nem tartunk annak (pl. ség, es, séges, eleg).

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 708 1

Nyelvészet

Ez a könyv ma talán a legsikeresebb és legnépszerűbb bevezetés és áttekintés a nyelvtudomány céljairól, területeiről és módszereiről. A középiskolai magyar nyelvtan ismeretén túl csupán egészséges érdeklődésre tart számot, arra, hogy az olvasó olyan kérdésekre keressen választ, hogy miképpen és miért változhat a nyelv, miben különbözik a magyar nyelv más nyelvektől, miben hasonlít a magyar más nyelvekre és általában a nyelvek mely tulajdonságai közösek és miben különböznek az állatok közlési rendszereitől, miképpen tanulja meg a gyermek az anyanyelvét, hogyan „veszítheti el” anyanyelvét a felnőtt egy agyi sérülés után, tudnak-e beszélni a számítógépek és egyáltalán milyen nyelvi mutatványokra képesek, mi köze a nyelvnek a gondolkodáshoz és így tovább.

A nyelv annyira része mindennapi életünknek, hogy észre se vesszük, amikor jól működik - éppúgy, ahogy testünk működése sem tűnik föl, hacsak nincs valami bajunk. A nyelvész persze nem orvosa, hanem kutatója, „anatómusa” ennek a különös és bonyolult emberi „szervnek”, amely mindannyiunk fejében lakozik. A nyelv leírásával, elméleti igényű elemzésével, az emberi tudat lényegi vonásaival ismerkedhetünk meg.

Kevés olyan ismeretterjesztő, illetve tankönyv lehet, amely - mint ez a kötet - 27 év óta tartja a helyét a könyvesboltokban, az iskolai, sőt egyetemi tananyagban és nem utolsósorban az olvasók polcain. A könyv 1984 óta rendszeresen megújított és bővített kiadásai sorában ez már a hatodik, és bár ez alkalommal új fejezetekkel nem bővült, most nemcsak a szaktudomány friss eredményeivel gazdagodott, hanem két fiatal nyelvész által összeállított és a fejezetek végére illesztett feladatokkal is, amelyek megoldásait, illetve a további feladatokat egy honlapról lehet letölteni, ahol ráadásul kérdéseket lehet feltenni és a válaszokat meg lehet vitatni.

A nyelv és a nyelvek világos tárgyalásban az egyes részterületek elismert szakértőinek a segítségével a legfontosabb témakörökön vezeti végig az olvasót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-a-nyelv-es-a-nyelvek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero