Kenesei István (szerk.)

A nyelv és a nyelvek


Nyelvünk sokfélesége

Nézzük meg képzeletben egy átlagos ember ruhatárát, s gondoljuk végig, mikor mit szokott felvenni. Otthon esetleg papucsban, házikabátban vagy egy viseltes nadrágban járkál. Ha dolgozni megy, egyszerű öltönyt vesz föl, kalapot vagy sapkát tesz a fejére, táskát hord a kezében. Színházban sötét ruhában jelenik meg, nyakkendőt köt. Ha pedig leugrik focizni a ház melletti játszótérre, akkor rövidnadrág, trikó és tornacipő a megfelelő szerelés. Télen kesztyűt húz, sálat köt a nyakába, meleg kabátot ölt, nyáron rövid ujjú ing van rajta, a strandon pedig az úszónadrágon kívül mindent levet. Noha a példabeli átlagember ruhatára egy szekrényt is alig tölt meg, elég változatosan tud öltözködni. Ezt a változatosságot azonban sok körülmény korlátozza. Vajon melyikünknek jutna eszébe nyáron kucsmában vagy télen egy szál trikóban útra kelni? Megjelennénk-e pulóverben, amikor ünnepélyes kitüntetésünkre vagyunk hivatalosak? És sötét öltönyben a kiránduláson? Általában nem, hiszen öltözködésünket meggondoltan változtatjuk az időjárástól függően és az alkalomhoz illően. Ha nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy mikor mit vegyünk föl, még a pontos szabályokat is megtudhatjuk a divatszakértőktől.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 708 1

Ez a könyv ma talán a legsikeresebb és legnépszerűbb bevezetés és áttekintés a nyelvtudomány céljairól, területeiről és módszereiről. A középiskolai magyar nyelvtan ismeretén túl csupán egészséges érdeklődésre tart számot, arra, hogy az olvasó olyan kérdésekre keressen választ, hogy miképpen és miért változhat a nyelv, miben különbözik a magyar nyelv más nyelvektől, miben hasonlít a magyar más nyelvekre és általában a nyelvek mely tulajdonságai közösek és miben különböznek az állatok közlési rendszereitől, miképpen tanulja meg a gyermek az anyanyelvét, hogyan „veszítheti el” anyanyelvét a felnőtt egy agyi sérülés után, tudnak-e beszélni a számítógépek és egyáltalán milyen nyelvi mutatványokra képesek, mi köze a nyelvnek a gondolkodáshoz és így tovább.

A nyelv annyira része mindennapi életünknek, hogy észre se vesszük, amikor jól működik - éppúgy, ahogy testünk működése sem tűnik föl, hacsak nincs valami bajunk. A nyelvész persze nem orvosa, hanem kutatója, „anatómusa” ennek a különös és bonyolult emberi „szervnek”, amely mindannyiunk fejében lakozik. A nyelv leírásával, elméleti igényű elemzésével, az emberi tudat lényegi vonásaival ismerkedhetünk meg.

Kevés olyan ismeretterjesztő, illetve tankönyv lehet, amely - mint ez a kötet - 27 év óta tartja a helyét a könyvesboltokban, az iskolai, sőt egyetemi tananyagban és nem utolsósorban az olvasók polcain. A könyv 1984 óta rendszeresen megújított és bővített kiadásai sorában ez már a hatodik, és bár ez alkalommal új fejezetekkel nem bővült, most nemcsak a szaktudomány friss eredményeivel gazdagodott, hanem két fiatal nyelvész által összeállított és a fejezetek végére illesztett feladatokkal is, amelyek megoldásait, illetve a további feladatokat egy honlapról lehet letölteni, ahol ráadásul kérdéseket lehet feltenni és a válaszokat meg lehet vitatni.

A nyelv és a nyelvek világos tárgyalásban az egyes részterületek elismert szakértőinek a segítségével a legfontosabb témakörökön vezeti végig az olvasót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-a-nyelv-es-a-nyelvek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave