Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


Állítmányi funkció

Az állítmányi funkció leginkább szembetűnő megnyilvánulása az, hogy a predikatív bővítmények formája igen gyakran nem ragos főnévi csoport, hanem állítmányi szerepet betölteni képes elemek (igék, melléknevek, köznevek) képzett vagy ragozott alakja (határozói vagy főnévi igenév, ragos melléknév vagy köznév), illetve ilyenekkel alkotott szerkezet (l. a korábbi példákat). Ezek az elemek az állítás kibontott formájában magának az állítmánynak, illetve az állítmány névszói részének vagy valamelyik vonzatának felelnek meg.

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave