Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


Az utalószavas vonatkozó mellékmondatok

Az eddig illusztrált utalószók mind főnéviek voltak, de természetesen utalószó nemcsak főnévi lehet; a másik két nagyobb lexikális kategória (melléknév, határozó) közül, amely a vonatkoztatásban előfordulhat, elsősorban a határozóiak a változatosabbak. (Itt jegyezzük meg, hogy a határozói esettel bíró főnévi csoportok, vagyis DP-k, és a határozószó lexikai kategóriájának megfelelő osztályú PP-k, azaz ‘(hely/idő)határozói csoportok’ azonos szintaktikai pozíciókban találhatók, tehát egymással felcserélhetők.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave