Tartalomjegyzék

• Sodródásból feljebb lépés • Tudásalapú versenyképesség
• Impresszum
• Ábrajegyzék
• Táblázatjegyzék
• Bevezetés
• chevron_right1. Sodródásból feljebb lépés
  • 1.1. Elégtelen konvergencia
  • 1.2. A vállalatok korszerűsödése
  • 1.3. Vállalataink versenyképessége
  • 1.4. A termelési ellátási láncok szerveződése
  • 1.5. Magyarország részvétele a nemzetközi integrációs hálózatokban
  • 1.6. Stratégiai megfontolások a szakmastruktúra fejlesztéséhez
  • 1.7. Feljebb lépés az integrációs hálózatokban – upgrading
  • 1.8. Sodródásból feljebb lépés – összefoglalás
• chevron_right2. A versenyképesség részletes elemzése
  • chevron_right2.1. Elégtelen konvergencia
    • 2.1.1. A logaritmikus tengelyű ábrák értelmezése
    • 2.1.2. A Jánossy-féle trendvonal-elmélet ismertetése
    • 2.1.3. A kiemelt országok növekedése
    • 2.1.4. A növekedési térkép
    • 2.1.5. A domestic GDP-növekedés felbontása (unbundlingja) nemzeti és külföldi GDP-növekedésre
    • 2.1.6. A V4-országok növekedéséről
    • 2.1.7. A konvergencia megítéléséről
  • chevron_right2.2. A vállalatok korszerűsödése
    • 2.2.1. A munkatermelékenység fogalma és mérése
    • 2.2.2. Az elvégzett számítások mérési problémái
    • 2.2.3. Az 1-es és 32-es termelékenységi osztályokról
    • 2.2.4. A tudástőke-számítások módszertana
    • 2.2.5. A költséghányadok és a közgazdasági profit
    • 2.2.6. A Solow-modell értelmezéséhez
  • chevron_right2.3. Vállalataink versenyképessége
    • 2.3.1. A vállalati csoportosítások problémái
    • 2.3.2. Háttérábrák és -táblázatok
    • 2.3.3. A KSH-mérések nemzetközi ellenőrzése
  • chevron_right2.4. A termelési ellátási láncok kialakulása
    • 2.4.1. A termelékenység és jövedelmezőség közötti különbség
    • 2.4.2. Egy fontos módszertani eszköz a termelékenység és a jövedelmezőség eltérésének elemzéséhez: az ÁKM
    • 2.4.3. A mosolygörbe kvantifikálása
    • 2.4.4. A közepes jövedelmi csapda nemzetközi összehasonlításban
    • 2.4.5. A mosolygörbék, a háttérstruktúrák és az igényességi mutatók sztochasztikus természetéről
  • chevron_right2.5. Magyarország részvétele a nemzetközi integrációs hálózatokban
    • 2.5.1. A nemzetközi ÁKM mint a nemzetközi integrációs kapcsolatok leírásának eszköze
    • 2.5.2. Magyarország főáramtól eltérő strukturális fejlődése
    • 2.5.3. A hozzáadottérték-tartalom országok és régiók közötti eltérésének okai
  • chevron_right2.6. Stratégiai megfontolások a szakmastruktúra fejlesztéséhez
    • 2.6.1. A vállalati, illetve nemzetgazdasági szintű elemzések szerepe
    • 2.6.2. A modellezés szerepe a versenyképesség makroszintű elemzésében
    • chevron_right2.6.3. Az elemzésekhez használt MELOR-modell leírása
      • 2.6.3.1. A modell működésének általános leírása
      • 2.6.3.2. Modellváltozatok: bázis- és elemző modellek
      • 2.6.3.3. A bázismodellezés eredményei
      • 2.6.3.4. Az előre jelző modellezés eredményei
    • 2.6.4. A munkaerőpiaci előrejelzések összefoglaló ábrái
  • chevron_right2.7. Feljebb lépés az integrációs hálózatokban – upgrading
    • chevron_right2.7.1. Kiemelt kapitalizmusvariációk
      • 2.7.1.1. Függés a legfontosabb beruházási forrástól
      • 2.7.1.2. Alkalmazkodási kényszer a legnagyobb beruházók működési modelljéhez
      • 2.7.1.3. Hatás a társadalmi partnerek együttműködésére
      • 2.7.1.4. Hatás az oktatási és képzési rendszerekre
      • 2.7.1.5. Hatás az innovációs folyamatokra
      • 2.7.1.6. Hatás a társadalom egészére
      • 2.7.1.7. Vállalatkormányzás
      • 2.7.1.8. Vállalati pénzügyek
      • 2.7.1.9. Munkaviszonyok
      • 2.7.1.10. Innováció
      • 2.7.1.11. Hazai piac és nemzetközi integráció
    • chevron_right2.7.2. Történelmi determinációk
      • 2.7.2.1. A második jobbágyság koncepciója
      • 2.7.2.2. Szekfű Gyula a magyar nemzettudatról
      • 2.7.2.3. Bibó István nézetei a történelmi elkanyarodásról és annak társadalmi tudatmódosító hatásairól
      • 2.7.2.4. A Szűcs Jenő által leírt történelmi meghatározottság és annak hatása a nemzettudatra
    • 2.7.3. A zsákutcás fejlődés veszélyei
• chevron_right3. Felhasznált források
  • Felhasznált adatbázisok

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//