A napatai dinasztia kiszorulását követően északon – Asszíria vazallusaként – a Szaiszi Fejedelemség számított a legjelentősebb államnak, amelynek élére Assur-bán-apli Nekó fiát, I. Pszammetiket (Kr. e. 664–610) helyezte. A Szaiszi Fejedelemség lehetett az asszír király fő szövetségese, akinek megerősítésével igyekezett megakadályozni a napatai királyok térnyerését és féken tartani a többi deltai asszír vazallus fejedelmet. A szaiszi király – valószínűleg még asszír vazallusként – elismertette főhatalmát a többi deltai fejedelemmel, később pedig sikerült megszereznie Thébát is, és a napatai uralom időszaka óta kulcspozíciónak számító Amon-főpapnői székbe saját lányát ültette. Théba megszerzésével a déli területek is Szaisz főségét ismerték el. Az ország egyesítésére Kr. e. 656 körül kerülhetett sor, források hiányában azonban nem lehet pontosan meghatározni, hogy meddig maradt I. Pszammetik Asszíria vazallusa. A lüd királlyal, Gügésszel kötött szövetség a Kr. e. 650-es évekre esett. Ekkorra már Pszammetik valószínűleg független lehetett, vagy csak formálisan függött Asszíriától. A lüd király halálakor, Kr. e. 652-ben pedig már Asszíriától elszakadt vazallus királyként jelent meg az asszír forrásokban.