Világtörténet

VILÁGTÖRTÉNET
Impresszum
Bevezetés [Salamon Konrád]
1. Az őskor (Kr. e. 7 millió–Kr. e. II. évezred) [Csorba Csaba]
- 1.1. A világ képe az ember megjelenése előtt
  - 1.1.1. A kontinensek állat- és növényvilága
  - 1.1.2. Az emberszabású majmok
- 1.2. Az emberelődöktől az első emberekig
  - 1.2.1. Afrika, az emberiség bölcsője
  - 1.2.2. Az emberi jellegzetességek kialakulása
- 1.3. Az eszközkészítő ember
  - 1.3.1. Az első eszközkészítők Afrikában
  - 1.3.2. Emberelődeink benépesítik a világot
  - 1.3.3. Európa első emberei
    - 1.3.3.1. A Neander-völgyi ember
- 1.4. A mai ember megjelenése
  - 1.4.1. A mai ember bölcsője: Dél-Afrika
  - 1.4.2. A mai ember birtokba veszi Európát
  - 1.4.3. Ázsia benépesülése
  - 1.4.4. Ausztrália és Óceánia benépesülése
  - 1.4.5. Amerika benépesülése
- 1.5. Élelemtermelő ember
  - 1.5.1. A növénytermesztés kezdetei
  - 1.5.2. Az állatok háziasítása
- 1.6. Termelő és gyűjtögető térségek
  - 1.6.1. Az első földművelők Közel-Keleten
  - 1.6.2. Vadászok-gyűjtögetők és földművelők Európában
  - 1.6.3. Földművelők és állattartók Dél- és Délkelet-Ázsiában
    - 1.6.3.1. Ausztrália és Óceánia
  - 1.6.4. Földművelők, állattartók és vadászok Afrikában
  - 1.6.5. Amerika első földművelői és állattenyésztői
    - 1.6.5.1. Közép- és Dél-Amerika
    - 1.6.5.2. Észak-Amerika
- 1.7. Társadalmi és gazdasági változások
  - 1.7.1. Az új közösségek és a termelőgazdálkodás
  - 1.7.2. Afro-Eurázsia régiói a Kr. e. IV–II. évezredben
    - 1.7.2.1. Európa
      - 1.7.2.1.1. Bányászat és fémfeldolgozás
      - 1.7.2.1.2. Az indoeurópai népek őshazája
    - 1.7.2.2. Afrika
    - 1.7.2.3. Ázsia
      - 1.7.2.3.1. India
      - 1.7.2.3.2. Délkelet-Ázsia
  - 1.7.3. Amerika a Kr. e. IV–II. évezredben
    - 1.7.3.1. Közép- és Dél-Amerika
    - 1.7.3.2. Észak-Amerika
- 1.8. A világ képe Kr. e. 1000 körül (Kitekintés)
  - 1.8.1. Afro-Eurázsia
    - 1.8.1.1. Európa
    - 1.8.1.2. Afrika
    - 1.8.1.3. Ázsia
  - 1.8.2. Amerika
    - 1.8.2.1. Közép-Amerika
    - 1.8.2.2. Dél-Amerika
    - 1.8.2.3. Észak-Amerika
  - 1.8.3. Ausztrália és Óceánia
2. Az ókori Kelet (Kr. e. VI. évezred–Kr. u. 4. század) [Bácskay András]
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
  - 2.1.1. Az ókori Közel-Kelet története a Kr. e. VI–IV. évezredben
    - 2.1.1.1. Az Ubaid-kor (Kr. e. 5000–4000)
    - 2.1.1.2. Az Uruk-kor (Kr. e. 4000–3200)
  - 2.1.2. Mezopotámia története a Kr. e. III. évezredben
    - 2.1.2.1. A korai civilizációk kora (Kr. e. 3100–2800)
    - 2.1.2.2. A vetélkedő városállamok kora, az ún. kora dinasztikus kor (Kr. e. 2800–2350)
    - 2.1.2.3. A territoriális államok kora (Kr. e. 2350–2000)
      - 2.1.2.3.1. Az Akkád-kor (Kr. e. 2334–2193)
      - 2.1.2.3.2. Partikularizmus és centralizáció, a mezopotámiai államszervezet két formája
      - 2.1.2.3.3. A guti időszak
      - 2.1.2.3.4. Lagas Gudea korában
      - 2.1.2.3.5. A III. uri dinasztia állama (Kr. e. 2112–2004)
  - 2.1.3. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. III. évezredben
  - 2.1.4. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred első felében
    - 2.1.4.1. Az Iszin–Larsza-kor (Kr. e. 2004–1763)
    - 2.1.4.2. Az óbabiloni kor (Kr. e. 18. század–Kr. e. 1595)
    - 2.1.4.3. Elám
    - 2.1.4.4. Asszíria története a Kr. e. II. évezred első felében
      - 2.1.4.4.1. Samsi-Adad állama
  - 2.1.5. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred első felében
  - 2.1.6. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred második felében
    - 2.1.6.1. A hurrik és a Mittani állam története
    - 2.1.6.2. A kassú Babilon
    - 2.1.6.3. Asszíria a középasszír időszakban
  - 2.1.7. A hettita állam története
  - 2.1.8. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred második felében
  - 2.1.9. A bronzkori civilizációk bukása
  - 2.1.10. A Közel-Kelet története a Kr. e. I. évezredben
    - 2.1.10.1. Változás és állandóság
    - 2.1.10.2. Izrael és Júda
    - 2.1.10.3. Fönícia
    - 2.1.10.4. Asszíria nagyhatalmi időszaka, az újasszír kor
      - 2.1.10.4.1. Az Urartui Királyság története
      - 2.1.10.4.2. Asszíria, a Közel-Kelet vezető állama (Kr. e. 744–612)
    - 2.1.10.5. Az újbabiloni kor (Kr. e. 626–539)
    - 2.1.10.6. A méd állam története (Kr. e. 850–550)
    - 2.1.10.7. Az óperzsa állam története
    - 2.1.10.8. A birodalmi hagyomány továbbélése
- 2.2. Az ókori Egyiptom története
  - 2.2.1. Őstörténet
  - 2.2.2. Az egyiptomi állam kialakulása, az egyesített állam mítosza
  - 2.2.3. A predinasztikus kor
  - 2.2.4. A királyi hatalom természete és az egyesített királyság korai szakasza (kb. Kr. e. 3000–2675)
  - 2.2.5. Az Óbirodalom kora (Kr. e. 2675–2130 körül)
  - 2.2.6. Az Óbirodalom összeomlása (kb. Kr. e. 2170–1980)
  - 2.2.7. A polgárháború időszaka, az ún. első átmeneti kor
  - 2.2.8. A Középbirodalom kora (kb. Kr. e. 1980–1630)
  - 2.2.9. A Középbirodalom felbomlása és a második átmeneti kor (kb. Kr. e. 1630–1539/23)
  - 2.2.10. Az Újbirodalom (kb. Kr. e. 1539–1075)
  - 2.2.11. Az Aton-reform
  - 2.2.12. A ramesszida állam, a XIX. és a XX. dinasztia kora (kb. Kr. e. 1292–1075)
  - 2.2.13. A tengeri népek és a líbiai törzsek támadása, valamint a késő ramesszida kor
  - 2.2.14. A harmadik átmeneti kor: a megosztott ország (kb. Kr. e. 1075–656)
  - 2.2.15. A Későkor időszaka: a meghódított ország (Kr. e. 664–332)
  - 2.2.16. Asszíria és Napata harca az Egyiptom feletti ellenőrzésért
  - 2.2.17. A szaiszi kor (Kr. e. 664–525)
  - 2.2.18. A perzsa uralom időszaka (Kr. e. 525–332)
  - 2.2.19. A görög–római kor: az ókori egyiptomi civilizáció hanyatlása (Kr. e. 332–Kr. u. 624)
- 2.3. Az ókori India története
  - 2.3.1. Az Indus-civilizáció
  - 2.3.2. Az indoiráni térség viszonyai a Kr. e. II. évezred első felében
  - 2.3.3. A védikus kor (Kr. e. 1500–560)
  - 2.3.4. A Maurja Birodalom (Kr. e. 324–185)
  - 2.3.5. A Gupta-dinasztia birodalma (320–455)
- 2.4. Az ókori Kína története
  - 2.4.1. A kínai kultúra kezdetei
  - 2.4.2. A Sang- (Shang-) dinasztia időszaka (Kr. e. 16–11. század)
  - 2.4.3. A Csou- (Zhou-) dinasztia (Kr. e. 11–3. század)
    - 2.4.3.1. A Tavasz és az Ősz korszak (Kr. e. 722–481)
    - 2.4.3.2. A Hadakozó Fejedelemségek kora (Kr. e. 403–221)
  - 2.4.4. A Csin- (Qin-) dinasztia uralma (Kr. e. 221–206)
  - 2.4.5. A Han-dinasztia állama (Kr. e. 206–Kr. u. 220)
3. Az ókori Hellász (Kr. e. III. évezred vége–Kr. e. 30) [Hegyi W. György]
- 3.1. Európa hellén öröksége
- 3.2. Kréta és Mükéné
  - 3.2.1. Krétai paloták, bronzkori görög várak
  - 3.2.2. A hérószok kora
- 3.3. Az archaikus kor
  - 3.3.1. A sötét kor
  - 3.3.2. A polisz
  - 3.3.3. Gyarmatosítás
  - 3.3.4. „A vagyon az ember” (Kr. e. 7–6. század)
  - 3.3.5. Spárta
  - 3.3.6. Athén. Külón, Drakón, Szolón
  - 3.3.7. Peiszisztratosz türannisza; Kleiszthenész, a demokrácia kiépülése
- 3.4. A klasszikus görög világ
  - 3.4.1. Görög–perzsa háborúk
  - 3.4.2. A demokrácia kiteljesedése, a déloszi szövetség
  - 3.4.3. Harc a hegemóniáért – a polisz átalakulása
- 3.5. Nagy Sándor és a hellenisztikus kor
  - 3.5.1. Nagy Sándor hódításai
  - 3.5.2. A hellenisztikus monarchiák
4. Az ókori Róma (Kr. e. 10. század–Kr. u. 476) [Hegyi W. György]
- 4.1. „Minden út Rómába vezet”
- 4.2. A korai Róma
  - 4.2.1. Itália népei
  - 4.2.2. Róma alapítása és a királyok kora
  - 4.2.3. A res publica és intézményei
- 4.3. Itália meghódítása és megszervezése
  - 4.3.1. A plebejusok és patríciusok harca
  - 4.3.2. A formálódó Itália
- 4.4. A pun háborúk, a Római Birodalom kialakulásának kezdete
  - 4.4.1. Róma és Karthágó háborúi
  - 4.4.2. A Római Birodalom kialakulása, a hódítások Kr. e. 133-ig
  - 4.4.3. Társadalmi változások
- 4.5. A köztársaság válsága
  - 4.5.1. A Gracchusok és Marius, a földkérdés és a hadsereg reformja
  - 4.5.2. A szövetséges háború, Spartacus
  - 4.5.3. A köztársaság bukása, Caesar
- 4.6. A principátus
  - 4.6.1. Octavianus – Augustus
  - 4.6.2. A principátus kiépülése, a Iulius–Claudius-dinasztia
  - 4.6.3. A Flaviusok és Antoninusok
  - 4.6.4. A principátus társadalma és gazdasága
- 4.7. A principátus válsága, a dominátus
  - 4.7.1. Megoldási kísérletek (193–305)
  - 4.7.2. A dominátus, Diocletianus, Constantinus, a keresztények
  - 4.7.3. A kereszténység, Jézus és az evangéliumok
  - 4.7.4. A Római Birodalom hanyatlása és kettészakadása
  - 4.7.5. A Nyugatrómai Birodalom bukása
5. A középkor (476–1492) [Csorba Csaba]
- 5.1. A kereszténység jegyében
  - 5.1.1. Idő és tér
  - 5.1.2. A kereszténység
- 5.2. A középkori európai társadalom
  - 5.2.1. A világ rendje
  - 5.2.2. Hányan és kik lakták Európát?
  - 5.2.3. Az ország ura: a király
  - 5.2.4. Isten szolgái: az egyházi társadalom
  - 5.2.5. Az ország oszlopa: a nemesi társadalom
  - 5.2.6. A föld népe: a paraszti társadalom
  - 5.2.7. A biztonságos falakon belül: városi társadalom
  - 5.2.8. A gazdaság működése
    - 5.2.8.1. A mezőgazdaság
    - 5.2.8.2. Az ipar
    - 5.2.8.3. A kereskedelem
    - 5.2.8.4. A pénzrendszer, pénzügyletek
    - 5.2.8.5. A közlekedés
  - 5.2.9. Írásbeliség, művelődés
  - 5.2.10. Művészet és irodalom
  - 5.2.11. A középkori ember élete
- 5.3. A világ képe az 5. században
  - 5.3.1. Európa
    - 5.3.1.1. A Római Birodalom
    - 5.3.1.2. Barbárok Európája
  - 5.3.2. Ázsia népei, hatalmi viszonyainak változásai
    - 5.3.2.1. Irán
    - 5.3.2.2. India
    - 5.3.2.3. Kína
    - 5.3.2.4. Japán
    - 5.3.2.5. Délkelet-Ázsia
    - 5.3.2.6. Észak-Ázsia
  - 5.3.3. Afrika
  - 5.3.4. Amerika
    - 5.3.4.1. Észak-Amerika
    - 5.3.4.2. Közép-Amerika
    - 5.3.4.3. Dél-Amerika
- 5.4. Európa új világrendje felé (5–9. század)
  - 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
  - 5.4.2. Európa új rendjének pillérei: a germán népek
  - 5.4.3. Germán népek, germán királyságok
    - 5.4.3.1. A hatalmas gótok
    - 5.4.3.2. A félelmetes vandálok
    - 5.4.3.3. Franciaország névadói: a frankok
    - 5.4.3.4. Egy borvidék névadói, a burgundok
    - 5.4.3.5. Kisebb germán népek
      - 5.4.3.5.1. Alemannok
      - 5.4.3.5.2. Gepidák
      - 5.4.3.5.3. Szkírek
      - 5.4.3.5.4. Herulok
      - 5.4.3.5.5. Szvébek
    - 5.4.3.6. Akik olasszá lettek: a langobardok
    - 5.4.3.7. A büszke angolszászok
    - 5.4.3.8. Skandinávia germán népei
  - 5.4.4. Ázsiai népek betörése Európába
    - 5.4.4.1. A rettegett hunok
    - 5.4.4.2. Kincses avarok
  - 5.4.5. Ami a Római Birodalomból megmaradt: Bizánc
  - 5.4.6. Nyugat császára: Nagy Károly
  - 5.4.7. Kalandozó hajós népek: a skandinávok
    - 5.4.7.1. A portyázások kora
      - 5.4.7.1.1. Norvégok
      - 5.4.7.1.2. Izland
      - 5.4.7.1.3. Svédek
      - 5.4.7.1.4. Dánok
      - 5.4.7.1.5. Skandinávok francia földön
    - 5.4.7.2. Hogyan lettek a skandinávok az angol és skót föld urai?
  - 5.4.8. Kelet-Európa szláv népei
    - 5.4.8.1. Szláv nyelvek és etnikai csoportok
    - 5.4.8.2. Kelet népe: az oroszok
    - 5.4.8.3. A „mezőlakó” lengyelek
    - 5.4.8.4. Bolgárszlávok és bolgár-törökök
    - 5.4.8.5. Kisebb szláv népek
      - 5.4.8.5.1. Szlovének
      - 5.4.8.5.2. Horvátok
      - 5.4.8.5.3. Bosnyákok
      - 5.4.8.5.4. Szerbek
  - 5.4.9. Kelet-Európa török népei és a magyarság
    - 5.4.9.1. Ogurok
    - 5.4.9.2. Bolgár-törökök
    - 5.4.9.3. A Kazár Birodalom tündöklése és bukása
    - 5.4.9.4. Kisebb török népek
      - 5.4.9.4.1. Besenyők
      - 5.4.9.4.2. Úzok
    - 5.4.9.5. Magyarok
- 5.5. Ázsia az I. évezred második felében
  - 5.5.1. Az iszlám, az arab világbirodalom kezdetei
    - 5.5.1.1. Mohamed, a próféta
    - 5.5.1.2. Az iszlám alapelvei és a Korán
    - 5.5.1.3. Mohamed örökében: hódító arabok
  - 5.5.2. Török népek és államaik Közép-Ázsiában
    - 5.5.2.1. Akiknek farkas volt az ősük: a türkök
    - 5.5.2.2. A török–mongol világ „nevelői”: az ujgurok
    - 5.5.2.3. Kirgizek
  - 5.5.3. Birodalmak Dél- és Kelet-Ázsiában
    - 5.5.3.1. Az arab világbirodalom kialakulása
    - 5.5.3.2. Költők és tudósok hazája: Irán
    - 5.5.3.3. India, a mesék hazája
    - 5.5.3.4. A kora középkori világ legnagyobb birodalma: Kína
    - 5.5.3.5. A kínai kultúra fő haszonélvezője: Japán
    - 5.5.3.6. A buddhista építészeti világcsodák földje: Délkelet-Ázsia
  - 5.5.4. Afrika királyságai
    - 5.5.4.1. Észak-Afrika
    - 5.5.4.2. Déli területek
- 5.6. Európa az első ezredfordulón
  - 5.6.1. A nyugati keresztény államok új rendszerének kialakulása
    - 5.6.1.1. A Német-római Birodalom dicsősége teljében
    - 5.6.1.2. A megerősödő, majd hanyatló Bizánc
    - 5.6.1.3. A normannok meghódítják Angliát
    - 5.6.1.4. Formálódó Franciaország
    - 5.6.1.5. A széttagolódott Itália
    - 5.6.1.6. Keresztények és mórok földje: az Ibériai-félsziget
  - 5.6.2. A pápaság és a kereszténység térnyerése
    - 5.6.2.1. Az egyház szerepe és a pápai hatalom
    - 5.6.2.2. A kereszténység térnyerése
    - 5.6.2.3. Szakítás Kelet és Nyugat között
  - 5.6.3. Új államok a Nyugat peremén
    - 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
    - 5.6.3.2. A lengyel keresztény egyház és az állam létrejötte
    - 5.6.3.3. A magyarság betagolódása a keresztény Európába
    - 5.6.3.4. A tengermellék állama: Horvátország
    - 5.6.3.5. Hatalmas területek ura: a Kijevi Rusz
    - 5.6.3.6. A Kárpátokon túli világ
    - 5.6.3.7. A Bolgár Cárság
    - 5.6.3.8. Szerbek. Hogyan lett a zsupákból királyság?
- 5.7. Európa felvirágzása (11–13. század)
  - 5.7.1. A nagyhatalmak
    - 5.7.1.1. A Német-római Birodalom viszontagságai
    - 5.7.1.2. Királyok vetélkedése: Franciaország és Anglia
    - 5.7.1.3. A Bizánci Birodalom megpróbáltatásai
  - 5.7.2. Nyugat és Kelet találkozása: keresztes háborúk a Szentföldön
  - 5.7.3. A fölemelkedő Közép- és Kelet-Európa
    - 5.7.3.1. Harc a Baltikum birtoklásáért
    - 5.7.3.2. Lengyelország viszontagságai
    - 5.7.3.3. Fény és árnyék: Cseh- és Morvaország
    - 5.7.3.4. Babenbergek földje: az osztrák tartományok
    - 5.7.3.5. Virágzás és hanyatlás: orosz fejedelemségek
    - 5.7.3.6. Nagyhatalmak szorításában: balkáni országok
      - 5.7.3.6.1. Kunország
      - 5.7.3.6.2. Bulgária
      - 5.7.3.6.3. Románok
      - 5.7.3.6.4. Szerbia
      - 5.7.3.6.5. Albánia
- 5.8. Az Európán kívüli világ a 11–13. században
  - 5.8.1. Afrika népei és államai
  - 5.8.2. Birodalmak és birodalmakon kívüli világ Ázsiában
    - 5.8.2.1. A mongol világbirodalom kialakulása
    - 5.8.2.2. A hanyatló Arab Birodalom
    - 5.8.2.3. A gazdag Irán
    - 5.8.2.4. Hódítók Indiában
    - 5.8.2.5. A virágzó Kína
    - 5.8.2.6. Hadurak prédája: Japán
    - 5.8.2.7. Délkelet-Ázsia királyságai
  - 5.8.3. Amerika népei és államai
    - 5.8.3.1. Észak-Amerika
    - 5.8.3.2. Közép-Amerika
    - 5.8.3.3. Dél-Amerika
- 5.9. A középkor alkonya (14–15. század)
  - 5.9.1. A keresztény egyház
  - 5.9.2. Nyugat-Európa válságos százada
    - 5.9.2.1. Franciaország viszontagságai
    - 5.9.2.2. A háborúzó Anglia
    - 5.9.2.3. Virágzó Itália
  - 5.9.3. A császárok hatalmának hanyatlása
    - 5.9.3.1. A hét választó országa: a Német-római Birodalom
    - 5.9.3.2. Út a bukás felé: a Bizánci Birodalom
  - 5.9.4. Új hódító Európában: az Oszmán Birodalom
    - 5.9.4.1. Oszmán, egy nép névadója
    - 5.9.4.2. Egy katonaállam, az Oszmán Birodalom működése
- 5.10. A közép- és kelet-európai régió államai (14–15. század)
  - 5.10.1. Lengyelország felemelkedése
  - 5.10.2. A gazdag Cseh- és Morvaország
  - 5.10.3. A virágzó Magyarország
  - 5.10.4. A román fejedelemségek
  - 5.10.5. Virágkor és hanyatlás: szerbek
  - 5.10.6. Hegyek népe: a bosnyákok
  - 5.10.7. Bulgária bukása
- 5.11. Európa peremén (14–15. század)
  - 5.11.1. Skandinávia és a Baltikum
  - 5.11.2. A Pireneusi-félsziget államainak fölemelkedése
  - 5.11.3. A megerősödő Oroszország
  - 5.11.4. Az Arany Horda tündöklése és hanyatlása
- 5.12. Az Európán kívüli világ a 14–15. században
  - 5.12.1. Az arab világ és fekete Afrika
  - 5.12.2. Ázsia népei és birodalmai
    - 5.12.2.1. Irán
    - 5.12.2.2. A sánta Timur birodalmat épít
    - 5.12.2.3. Hanyatló India
    - 5.12.2.4. Kína fölemelkedése
    - 5.12.2.5. Japán, a szamurájok országa
6. Kora újkor (1492–1789) [Katona András]
- 6.1. A gabona rabságában – a reformáció és a felvilágosodás igézetében
  - 6.1.1. Kora újkor vagy modern kor?
    - 6.1.1.1. Mi is az a kora újkor?
    - 6.1.1.2. A „hosszú 16. század”
  - 6.1.2. Élet az újkor hajnalán
    - 6.1.2.1. Demográfia
    - 6.1.2.2. A demográfiát szabályozó tényezők
    - 6.1.2.3. A gabona „rabságában”
    - 6.1.2.4. Az életminőség változásai
    - 6.1.2.5. A városiasodás és következményei
  - 6.1.3. Eszmék, tudomány és művészet
    - 6.1.3.1. A reneszánsz és humanizmus kora
      - 6.1.3.1.1. A reneszánsz fogalma és jellemzői
      - 6.1.3.1.2. A reneszánsz tudomány
      - 6.1.3.1.3. A reneszánsz művészet
    - 6.1.3.2. A barokk kor tudománya és művészete
    - 6.1.3.3. A felvilágosodás kora
      - 6.1.3.3.1. A felvilágosodás fogalma, létrejötte, nagy alkotói és alkotásai
      - 6.1.3.3.2. A felvilágosodás korának tudománya: „Merj tudni!”
      - 6.1.3.3.3. A rokokó és a klasszicizmus művészete a felvilágosodás korában
- 6.2. A nagy földrajzi felfedezések kora
  - 6.2.1. A felfedezések előtti világ képe
    - 6.2.1.1. Óvilág
    - 6.2.1.2. Újvilág
    - 6.2.1.3. A világ kulturális régiói
  - 6.2.2. A gazdasági élet jellegzetességei és érdekességei
    - 6.2.2.1. Mezőgazdaság
    - 6.2.2.2. Ipar
    - 6.2.2.3. Kereskedelem – közlekedés
  - 6.2.3. A földrajzi felfedezések előzményei
    - 6.2.3.1. Miért éppen Európa?
    - 6.2.3.2. A felfedezések okai és feltételei
  - 6.2.4. Az első felfedezőutak és a korai gyarmatosítás
    - 6.2.4.1. A portugálok kezdték…
    - 6.2.4.2. …a spanyolok folytatták
    - 6.2.4.3. Más felfedezők
    - 6.2.4.4. Alkirályok és konkvisztádorok
  - 6.2.5. A felfedezések következményei
    - 6.2.5.1. A tengerentúli terjeszkedés visszahatása
    - 6.2.5.2. Az árrobbanás és következményei
    - 6.2.5.3. Az ipar és a mezőgazdaság változásai
  - 6.2.6. Birodalomépítés Nyugaton és Keleten
    - 6.2.6.1. A régiók Európája
    - 6.2.6.2. Egységesülő országok, formálódó birodalmak
    - 6.2.6.3. Európa „vesztesei”
    - 6.2.6.4. Harcok Itáliáért – az itáliai háborúk (1494–1559)
- 6.3. Reformáció és katolikus megújulás
  - 6.3.1. A reneszánsz pápák (1447–1521)
  - 6.3.2. A reformáció és főbb irányzatai
    - 6.3.2.1. Előzmények
    - 6.3.2.2. A reformáció kezdete: Luther fellépése
    - 6.3.2.3. Kálvin és a kálvinizmus
    - 6.3.2.4. Egyházreform Angliában
  - 6.3.3. A katolikus megújulás és a vallásháborúk kora
    - 6.3.3.1. Általános jellemzők
    - 6.3.3.2. Jezsuiták és más szerzetesrendek
    - 6.3.3.3. Tridenti zsinat
    - 6.3.3.4. A vallásháborúk kora
- 6.4. A modern állam kezdetei: az abszolutizmus létrejötte Európában
  - 6.4.1. Az abszolutizmus fogalma és jellemzői
    - 6.4.1.1. Társadalmi előfeltételek
    - 6.4.1.2. Korlátlan vagy korlátozott monarchia?
    - 6.4.1.3. Az abszolutizmus változatai
    - 6.4.1.4. Az abszolutista állam
  - 6.4.2. Nyugat-Európa jelentősebb államai
    - 6.4.2.1. Spanyolország hatalmának csúcsán (1479–1598)
    - 6.4.2.2. Anglia felemelkedése a Tudor-korban (1485–1603)
    - 6.4.2.3. Franciaország az utolsó Valois-k és az első Bourbon idején (1491–1610)
  - 6.4.3. Közép- és Kelet-Európa fontosabb országai
    - 6.4.3.1. A Habsburgok birodalma (1493–1618)
    - 6.4.3.2. Lengyelország aranykora, a hanyatlás kezdete (1492–1648)
    - 6.4.3.3. Oroszország a Romanovok hatalomra jutásáig (1462–1613)
    - 6.4.3.4. A Török Birodalom fénykora és a hanyatlás kezdete (1481–1606)
- 6.5. Nemzetközi kapcsolatok, háborúk és polgárháborúk a 16–17. században
  - 6.5.1. A németalföldi szabadságharc. Hollandia aranykora (1566–1648)
    - 6.5.1.1. Németalföld a szabadságharc előtt
    - 6.5.1.2. Németalföld szabadságharca (1566–1609)
    - 6.5.1.3. Hollandia aranykora
  - 6.5.2. Nemzetközi kapcsolatok az itáliai háborúk után
    - 6.5.2.1. A spanyol hegemónia hanyatlása
    - 6.5.2.2. Egyetemesség és államérdek. Nemzetközi kapcsolatok a harmincéves háború előtt
    - 6.5.2.3. A harmincéves háború (1618–1648)
      - 6.5.2.3.1. A cseh-pfalzi szakasz (1618–1623)
      - 6.5.2.3.2. A dán szakasz (1625–1629)
      - 6.5.2.3.3. A svéd szakasz (1630–1635)
      - 6.5.2.3.4. A francia szakasz (1635–1648)
    - 6.5.2.4. A vesztfáliai békék és a háború mérlege
  - 6.5.3. Az angol forradalom évszázada (1603–1714)
    - 6.5.3.1. A Stuart-abszolutizmus időszaka (1603–1640)
    - 6.5.3.2. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640–1660)
    - 6.5.3.3. Restauráció és dicsőséges forradalom (1660–1689)
    - 6.5.3.4. Búcsú a Stuart-dinasztiától (1689–1714)
  - 6.5.4. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában
    - 6.5.4.1. XIV. Lajos útja a tényleges hatalom felé (1643–1661)
    - 6.5.4.2. A Napkirály tündöklése (1661–1684/85)
    - 6.5.4.3. „A Nap árnyéka” (1685–1715)
  - 6.5.5. Nemzetközi kapcsolatok a vesztfáliai béke után (1648–1715/1721)
    - 6.5.5.1. A francia „könnyű” hegemónia (1648–1685)
    - 6.5.5.2. A török visszaszorulása és a „vitatott” francia hegemónia (1685–1715)
    - 6.5.5.3. Az északi (nagy) háború (1700–1721)
- 6.6. Az abszolutizmus alkonya Nyugaton, felvilágosult abszolutizmus Keleten
  - 6.6.1. A nemzetközi kapcsolatok alakulása
    - 6.6.1.1. „Emelkedő” és hanyatló államok Európában
    - 6.6.1.2. A dinasztikus háborúk és a „személyes” diplomácia évszázada
  - 6.6.2. Európa élén: Anglia és Franciaország a 18. században
    - 6.6.2.1. Nagy-Britannia létrejötte és erősödése
    - 6.6.2.2. Franciaország a Napkirály halálától a forradalomig
    - 6.6.2.3. Európa középső része: a Habsburg Birodalom, Poroszország és Lengyelország
      - 6.6.2.3.1. A Habsburgok dunai birodalmának kialakulása és az osztrák felvilágosult abszolutizmus a 18. század második felében
      - 6.6.2.3.2. Poroszország születése és első évszázada
      - 6.6.2.3.3. Lengyelország a hanyatlás útján
    - 6.6.2.4. Európa peremén: az Orosz és a Török Birodalom
      - 6.6.2.4.1. Az orosz állam birodalommá válása a Romanovok idején
      - 6.6.2.4.2. A Török Birodalom hanyatlása: világhatalomból „Európa beteg embere”
- 6.7. Az Európán kívüli világ
  - 6.7.1. Észak-Amerika
    - 6.7.1.1. Az angol gyarmatok létrejötte és élete
    - 6.7.1.2. Az amerikai függetlenségi háború
    - 6.7.1.3. Az Egyesült Államok születése és alkotmánya
  - 6.7.2. A világ más régiói
    - 6.7.2.1. Latin-Amerika
    - 6.7.2.2. Afrika
    - 6.7.2.3. Ázsia
      - 6.7.2.3.1. Közép-Ázsia
      - 6.7.2.3.2. Távol-Kelet
      - 6.7.2.3.3. Délkelet-Ázsia
    - 6.7.2.4. Ausztrália és Óceánia
7. A „hosszú” 19. század (1789–1914) [Zakar Péter – Kozári József]
- 7.1. Európa tündöklése és bukása
  - 7.1.1. A század uralkodó eszméi
  - 7.1.2. Ipari forradalom
  - 7.1.3. Vallási és művészeti élet
- 7.2. A francia forradalom
  - 7.2.1. A forradalom kitörése
  - 7.2.2. Az alkotmányos monarchiától a köztársaságig
  - 7.2.3. A jakobinus diktatúra és következményei
  - 7.2.4. Napóleon
- 7.3. Európa a két nagy forradalom között (1815–1848)
  - 7.3.1. A Szent Szövetség korának diplomáciája
  - 7.3.2. Nagy-Britannia
  - 7.3.3. A restauráció és a polgárkirályság Franciaországban
  - 7.3.4. A Német Szövetség és Poroszország
  - 7.3.5. Az Osztrák Császárság
  - 7.3.6. Itália
  - 7.3.7. Spanyolország és Portugália
  - 7.3.8. Oroszország
  - 7.3.9. A Balkán-félsziget
- 7.4. Az Európán kívüli világ (1815–1848)
  - 7.4.1. Az Amerikai Egyesült Államok
  - 7.4.2. Latin-Amerika
  - 7.4.3. Ázsia, Afrika, Ausztrália
- 7.5. Európa forradalma (1848–1849)
  - 7.5.1. Franciaország
  - 7.5.2. A német kérdés 1848–1849-ben
  - 7.5.3. Magyarok és olaszok
- 7.6. Forradalmak után
  - 7.6.1. Anglia az 1850–1860-as években
    - 7.6.1.1. Az írkérdés
    - 7.6.1.2. Külpolitika
  - 7.6.2. Franciaország az 1850–1860-as években
    - 7.6.2.1. A Második Császárság
    - 7.6.2.2. Külpolitika
  - 7.6.3. A krími háború
    - 7.6.3.1. A keleti kérdés
    - 7.6.3.2. A háború
  - 7.6.4. Kelet-Európa a krími háború után
    - 7.6.4.1. Románia megalakulása
    - 7.6.4.2. Szerbia
    - 7.6.4.3. Görögország
    - 7.6.4.4. A bolgár nemzeti mozgalom
  - 7.6.5. Oroszország az 1850–1870-es években
    - 7.6.5.1. II. Sándor reformjai
    - 7.6.5.2. Közép-Ázsia meghódítása
    - 7.6.5.3. Külpolitika
    - 7.6.5.4. A Kongresszusi Lengyelország végnapjai
  - 7.6.6. A keleti kérdés az 1870-es évek végén
  - 7.6.7. A porosz uniótól a Német Császárságig (1850–1871)
    - 7.6.7.1. Porosz Lengyelország
    - 7.6.7.2. Kisnémet és nagynémet egység
    - 7.6.7.3. Bismarck kancellársága és az alkotmánykonfliktus
    - 7.6.7.4. A dán háború
    - 7.6.7.5. Porosz–osztrák ellentétek
    - 7.6.7.6. Az Északnémet Szövetség
    - 7.6.7.7. A porosz–francia háború
  - 7.6.8. Itália egyesítése
  - 7.6.9. A Habsburg Birodalom az 1850–1860-as években
    - 7.6.9.1. A cseh tartományok
    - 7.6.9.2. Horvátország
    - 7.6.9.3. Galícia
  - 7.6.10. Az észak-amerikai polgárháború
    - 7.6.10.1. Észak és Dél ellentéte
    - 7.6.10.2. Az elszakadás (szecesszió)
    - 7.6.10.3. A polgárháború
  - 7.6.11. Latin-Amerika a függetlenségi háborúk után
    - 7.6.11.1. A mexikói reformháború
  - 7.6.12. A Távol-Kelet az 1850–1860-as években
    - 7.6.12.1. India az 1850-es években
    - 7.6.12.2. Kína félgyarmattá változtatása az 1850-es években
    - 7.6.12.3. Japán az 1850–1860-as években
  - 7.6.13. A nemzetközi munkásmozgalom a 19. század második felében
    - 7.6.13.1. Az I. Internacionálé
    - 7.6.13.2. A II. Internacionálé
- 7.7. A gyarmatbirodalmak kora
  - 7.7.1. Anglia az 1870-es évektől az I. világháború kitöréséig
    - 7.7.1.1. A whigek és a toryk küzdelme
    - 7.7.1.2. Az ír önkormányzati mozgalom (Home Rule)
    - 7.7.1.3. A századvég kül- és belpolitikája
    - 7.7.1.4. Munkásszervezetek a századfordulón
    - 7.7.1.5. A viktoriánus kor vége
  - 7.7.2. A Harmadik Köztársaság Franciaországa az I. világháborúig
    - 7.7.2.1. A porosz–francia háború és a párizsi kommün
    - 7.7.2.2. Gazdasági fejlődés
    - 7.7.2.3. Politikai küzdelmek a frankfurti béke után
    - 7.7.2.4. A Harmadik Köztársaság
    - 7.7.2.5. A boulangerizmus és a Dreyfus-ügy
    - 7.7.2.6. Politikai küzdelmek a századelőn
  - 7.7.3. A Német Császárság
    - 7.7.3.1. Gazdasági fejlődés
    - 7.7.3.2. Állami berendezkedés
    - 7.7.3.3. A „Kulturkampf”
    - 7.7.3.4. A szocialistaellenes törvények
    - 7.7.3.5. Bismarck külpolitikája
    - 7.7.3.6. II. Vilmos politikája
  - 7.7.4. Olaszország az egység létrejöttétől a világháború kezdetéig
  - 7.7.5. Oroszország az imperializmus korában
    - 7.7.5.1. Politikai szervezetek Oroszországban
    - 7.7.5.2. Távol-keleti terjeszkedés
    - 7.7.5.3. Az 1905-ös forradalom
    - 7.7.5.4. A századelő külpolitikája
  - 7.7.6. A Balkán államai a 19. század végén és a 20. század elején
    - 7.7.6.1. Románia
    - 7.7.6.2. Szerbia
    - 7.7.6.3. Görögország
    - 7.7.6.4. Bulgária
    - 7.7.6.5. A Balkán Szövetség kialakulása és a Balkán-háborúk
  - 7.7.7. Az Amerikai Egyesült Államok a 19. század végén és a 20. század elején
    - 7.7.7.1. Munkásszervezetek
    - 7.7.7.2. Külpolitika
  - 7.7.8. A Távol-Kelet a 19. század végén és a 20. század elején
    - 7.7.8.1. Kína
    - 7.7.8.2. Japán
    - 7.7.8.3. Az Ausztráliai Államszövetség megalakulása
    - 7.7.8.4. A mexikói forradalom
8. A „rövid” 20. század (1914–1991) [Salamon Konrád]
- 8.1. „A teremtés nyolcadik napja”?
  - 8.1.1. Természettudományok
  - 8.1.2. Technika
  - 8.1.3. Gazdaság
  - 8.1.4. Szellemiség és művészet
  - 8.1.5. Társadalom, életmód
- 8.2. Az I. világháború és következményei (1914–1920)
  - 8.2.1. Az I. világháború
    - 8.2.1.1. A merénylettől a hadüzenetekig
    - 8.2.1.2. A haditervek kudarca
    - 8.2.1.3. Verduntől Breszt-Litovszkig
    - 8.2.1.4. Az utolsó erőfeszítések
  - 8.2.2. Az orosz forradalom
    - 8.2.2.1. A februári forradalom
    - 8.2.2.2. A demokrácia buktatói
    - 8.2.2.3. Az első válság
    - 8.2.2.4. Megmenthető-e még a demokrácia?
    - 8.2.2.5. Az októberi államcsíny
    - 8.2.2.6. A bolsevikok diktatúrája
  - 8.2.3. A vesztesek forradalmai
    - 8.2.3.1. Bulgária
    - 8.2.3.2. Törökország
    - 8.2.3.3. Németország
    - 8.2.3.4. Ausztria
    - 8.2.3.5. Magyarország
  - 8.2.4. A Párizs környéki békék
    - 8.2.4.1. A versailles-i béke
    - 8.2.4.2. Közép- és Kelet-Európa átrendezése
    - 8.2.4.3. Változások Ázsiában és Afrikában
- 8.3. A két világháború között (1920–1939)
  - 8.3.1. A Szovjetunió
  - 8.3.2. Az 1920-as évek nemzetközi kapcsolatai
  - 8.3.3. Olaszország és a fasizmus
  - 8.3.4. Az Egyesült Államok
  - 8.3.5. Nagy-Britannia
    - 8.3.5.1. Az ír függetlenség
    - 8.3.5.2. Liberálisok, munkáspártiak, konzervatívok
  - 8.3.6. Németország és a nemzetiszocializmus
  - 8.3.7. Franciaország
  - 8.3.8. A nemzetközi kapcsolatok változásai (1930–1936)
  - 8.3.9. Ázsia
    - 8.3.9.1. Japán
    - 8.3.9.2. Kína
    - 8.3.9.3. India
  - 8.3.10. A muzulmán térség országai
  - 8.3.11. Fekete-Afrika
  - 8.3.12. Latin-Amerika
  - 8.3.13. Az ellentétek kiéleződése (1936–1939)
    - 8.3.13.1. Kelet-Közép-Európa
    - 8.3.13.2. A spanyol polgárháború
    - 8.3.13.3. Ausztria és az anschluss
    - 8.3.13.4. Csehszlovákia
- 8.4. A II. világháború és következményei (1939–1947)
  - 8.4.1. A világháború kezdete
  - 8.4.2. A nyugati hadjárat
  - 8.4.3. A keleti front megnyitása után
  - 8.4.4. A holokauszt
  - 8.4.5. Felülkerekednek a szövetségesek
  - 8.4.6. A békétől a hidegháborúig (1945–1947)
- 8.5. A hidegháború korszaka (1947–1962)
  - 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
  - 8.5.2. A Truman-elvtől az európai egység megalapozásáig (1947–1952)
  - 8.5.3. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa
  - 8.5.4. Ázsia a II. világháború után
    - 8.5.4.1. Izrael állam megalakulása
    - 8.5.4.2. India
    - 8.5.4.3. Kína
    - 8.5.4.4. A koreai háború
    - 8.5.4.5. Vietnam
    - 8.5.4.6. Japán
  - 8.5.5. Latin-Amerika
  - 8.5.6. Afrika
  - 8.5.7. A kelet-berlini felkeléstől a magyar forradalomig (1953–1956)
  - 8.5.8. A szuezi válságtól a kubai válságig (1956–1962)
- 8.6. A békés egymás mellett élés küzdelme (1963–1988)
  - 8.6.1. A kínai–szovjet ellentéttől a Csehszlovákia elleni agresszióig (1963–1968)
    - 8.6.1.1. A harmadik világ
    - 8.6.1.2. Kínai és szovjet változások
    - 8.6.1.3. A vietnami háború kezdete
    - 8.6.1.4. A hatnapos háború
    - 8.6.1.5. A Csehszlovákia elleni agresszió
  - 8.6.2. A világ vezetõ hatalmai
    - 8.6.2.1. Az Amerikai Egyesült Államok
    - 8.6.2.2. Japán
    - 8.6.2.3. Német Szövetségi Köztársaság
    - 8.6.2.4. Nagy-Britannia
    - 8.6.2.5. Franciaország
    - 8.6.2.6. Olaszország
    - 8.6.2.7. Az Európai Közösség létrejötte
  - 8.6.3. A szovjet–kínai határháborútól Helsinkiig (1969–1975)
  - 8.6.4. Az enyhülés utáni lehűlés (1976–1984)
  - 8.6.5. Válság és újabb enyhülés (1985–1988)
- 8.7. A harmadik évezred küszöbén
  - 8.7.1. A kommunizmus bukása (1989–1991)
  - 8.7.2. Az Európai Unió létrehozása
  - 8.7.3. A nemzetközi kapcsolatok alakulása
Bibliográfia
Kronológia
- 1. Az őskor
- 2. Az ókori Kelet
  - 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
  - 2.2. Az ókori Egyiptom története
  - 2.3. Az ókori India története
  - 2.4. Az ókori Kína története
- 3. Az ókori Hellász
- 4. Az ókori Róma
- 5. A középkor
- 6. Kora újkor
- 7. A „hosszú” 19. század
- 8. A „rövid” 20. század

MeRSZ online okoskönyvtár

Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen

Online. Bárhol. Bármikor.

Salamon Konrád (szerk.)

MeRSZ online okoskönyvtár

Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen

Online. Bárhol. Bármikor.

Salamon Konrád (szerk.)

Világtörténet

Tartalomjegyzék