MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Világtörténet
Az utolsó erőfeszítések
1918. január 8-án Wilson amerikai elnök is közzétette tizennégy pontból álló békeprogramját, amelyben javasolta a tengerek és a kereskedelem szabadságát, elvetette a titkos diplomáciát, s kilátásba helyezte a gyarmati rendszer átalakítását. A béke fenntartása érdekében javasolta a Nemzetek Szövetségének létrehozását, továbbá a megszállt területek kiürítését, Elzász-Lotaringia Franciaországhoz való visszacsatolását, kedvezményeket Olaszország és Szerbia javára, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődését a nemzeti önrendelkezési jog alapján, és a független Lengyelország helyreállítását. Wilson javaslatát a britek és a franciák ugyanúgy elutasították, mint Leninét. Ahogy Georges Clemenceau, a nemrég kinevezett francia miniszterelnök mondta: „Wilson elnök a maga tizennégy pontjával rosszabb, mint az Úristen, mert neki csak tíz pontja volt.”
Tartalomjegyzék
- VILÁGTÖRTÉNET
- Impresszum
- Bevezetés [Salamon Konrád]
- 1. Az őskor (Kr. e. 7 millió–Kr. e. II. évezred) [Csorba Csaba]
- 1.1. A világ képe az ember megjelenése előtt
- 1.2. Az emberelődöktől az első emberekig
- 1.3. Az eszközkészítő ember
- 1.4. A mai ember megjelenése
- 1.5. Élelemtermelő ember
- 1.6. Termelő és gyűjtögető térségek
- 1.7. Társadalmi és gazdasági változások
- 1.8. A világ képe Kr. e. 1000 körül (Kitekintés)
- 2. Az ókori Kelet (Kr. e. VI. évezred–Kr. u. 4. század) [Bácskay András]
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
- 2.1.1. Az ókori Közel-Kelet története a Kr. e. VI–IV. évezredben
- 2.1.2. Mezopotámia története a Kr. e. III. évezredben
- 2.1.3. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. III. évezredben
- 2.1.4. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred első felében
- 2.1.5. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred első felében
- 2.1.6. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred második felében
- 2.1.7. A hettita állam története
- 2.1.8. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred második felében
- 2.1.9. A bronzkori civilizációk bukása
- 2.1.10. A Közel-Kelet története a Kr. e. I. évezredben
- 2.1.10.1. Változás és állandóság
- 2.1.10.2. Izrael és Júda
- 2.1.10.3. Fönícia
- 2.1.10.4. Asszíria nagyhatalmi időszaka, az újasszír kor
- 2.1.10.5. Az újbabiloni kor (Kr. e. 626–539)
- 2.1.10.6. A méd állam története (Kr. e. 850–550)
- 2.1.10.7. Az óperzsa állam története
- 2.1.10.8. A birodalmi hagyomány továbbélése
- 2.1.10.1. Változás és állandóság
- 2.2. Az ókori Egyiptom története
- 2.2.1. Őstörténet
- 2.2.2. Az egyiptomi állam kialakulása, az egyesített állam mítosza
- 2.2.3. A predinasztikus kor
- 2.2.4. A királyi hatalom természete és az egyesített királyság korai szakasza (kb. Kr. e. 3000–2675)
- 2.2.5. Az Óbirodalom kora (Kr. e. 2675–2130 körül)
- 2.2.6. Az Óbirodalom összeomlása (kb. Kr. e. 2170–1980)
- 2.2.7. A polgárháború időszaka, az ún. első átmeneti kor
- 2.2.8. A Középbirodalom kora (kb. Kr. e. 1980–1630)
- 2.2.9. A Középbirodalom felbomlása és a második átmeneti kor (kb. Kr. e. 1630–1539/23)
- 2.2.10. Az Újbirodalom (kb. Kr. e. 1539–1075)
- 2.2.11. Az Aton-reform
- 2.2.12. A ramesszida állam, a XIX. és a XX. dinasztia kora (kb. Kr. e. 1292–1075)
- 2.2.13. A tengeri népek és a líbiai törzsek támadása, valamint a késő ramesszida kor
- 2.2.14. A harmadik átmeneti kor: a megosztott ország (kb. Kr. e. 1075–656)
- 2.2.15. A Későkor időszaka: a meghódított ország (Kr. e. 664–332)
- 2.2.16. Asszíria és Napata harca az Egyiptom feletti ellenőrzésért
- 2.2.17. A szaiszi kor (Kr. e. 664–525)
- 2.2.18. A perzsa uralom időszaka (Kr. e. 525–332)
- 2.2.19. A görög–római kor: az ókori egyiptomi civilizáció hanyatlása (Kr. e. 332–Kr. u. 624)
- 2.2.1. Őstörténet
- 2.3. Az ókori India története
- 2.4. Az ókori Kína története
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
- 3. Az ókori Hellász (Kr. e. III. évezred vége–Kr. e. 30) [Hegyi W. György]
- 4. Az ókori Róma (Kr. e. 10. század–Kr. u. 476) [Hegyi W. György]
- 5. A középkor (476–1492) [Csorba Csaba]
- 5.1. A kereszténység jegyében
- 5.2. A középkori európai társadalom
- 5.2.1. A világ rendje
- 5.2.2. Hányan és kik lakták Európát?
- 5.2.3. Az ország ura: a király
- 5.2.4. Isten szolgái: az egyházi társadalom
- 5.2.5. Az ország oszlopa: a nemesi társadalom
- 5.2.6. A föld népe: a paraszti társadalom
- 5.2.7. A biztonságos falakon belül: városi társadalom
- 5.2.8. A gazdaság működése
- 5.2.9. Írásbeliség, művelődés
- 5.2.10. Művészet és irodalom
- 5.2.11. A középkori ember élete
- 5.2.1. A világ rendje
- 5.3. A világ képe az 5. században
- 5.4. Európa új világrendje felé (5–9. század)
- 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
- 5.4.2. Európa új rendjének pillérei: a germán népek
- 5.4.3. Germán népek, germán királyságok
- 5.4.4. Ázsiai népek betörése Európába
- 5.4.5. Ami a Római Birodalomból megmaradt: Bizánc
- 5.4.6. Nyugat császára: Nagy Károly
- 5.4.7. Kalandozó hajós népek: a skandinávok
- 5.4.8. Kelet-Európa szláv népei
- 5.4.9. Kelet-Európa török népei és a magyarság
- 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
- 5.5. Ázsia az I. évezred második felében
- 5.6. Európa az első ezredfordulón
- 5.6.1. A nyugati keresztény államok új rendszerének kialakulása
- 5.6.2. A pápaság és a kereszténység térnyerése
- 5.6.3. Új államok a Nyugat peremén
- 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
- 5.6.3.2. A lengyel keresztény egyház és az állam létrejötte
- 5.6.3.3. A magyarság betagolódása a keresztény Európába
- 5.6.3.4. A tengermellék állama: Horvátország
- 5.6.3.5. Hatalmas területek ura: a Kijevi Rusz
- 5.6.3.6. A Kárpátokon túli világ
- 5.6.3.7. A Bolgár Cárság
- 5.6.3.8. Szerbek. Hogyan lett a zsupákból királyság?
- 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
- 5.7. Európa felvirágzása (11–13. század)
- 5.7.1. A nagyhatalmak
- 5.7.2. Nyugat és Kelet találkozása: keresztes háborúk a Szentföldön
- 5.7.3. A fölemelkedő Közép- és Kelet-Európa
- 5.8. Az Európán kívüli világ a 11–13. században
- 5.9. A középkor alkonya (14–15. század)
- 5.10. A közép- és kelet-európai régió államai (14–15. század)
- 5.11. Európa peremén (14–15. század)
- 5.12. Az Európán kívüli világ a 14–15. században
- 6. Kora újkor (1492–1789) [Katona András]
- 6.1. A gabona rabságában – a reformáció és a felvilágosodás igézetében
- 6.2. A nagy földrajzi felfedezések kora
- 6.3. Reformáció és katolikus megújulás
- 6.4. A modern állam kezdetei: az abszolutizmus létrejötte Európában
- 6.5. Nemzetközi kapcsolatok, háborúk és polgárháborúk a 16–17. században
- 6.5.1. A németalföldi szabadságharc. Hollandia aranykora (1566–1648)
- 6.5.2. Nemzetközi kapcsolatok az itáliai háborúk után
- 6.5.3. Az angol forradalom évszázada (1603–1714)
- 6.5.4. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában
- 6.5.5. Nemzetközi kapcsolatok a vesztfáliai béke után (1648–1715/1721)
- 6.6. Az abszolutizmus alkonya Nyugaton, felvilágosult abszolutizmus Keleten
- 6.6.1. A nemzetközi kapcsolatok alakulása
- 6.6.2. Európa élén: Anglia és Franciaország a 18. században
- 6.7. Az Európán kívüli világ
- 7. A „hosszú” 19. század (1789–1914) [Zakar Péter – Kozári József]
- 7.1. Európa tündöklése és bukása
- 7.2. A francia forradalom
- 7.3. Európa a két nagy forradalom között (1815–1848)
- 7.4. Az Európán kívüli világ (1815–1848)
- 7.5. Európa forradalma (1848–1849)
- 7.6. Forradalmak után
- 7.6.1. Anglia az 1850–1860-as években
- 7.6.2. Franciaország az 1850–1860-as években
- 7.6.3. A krími háború
- 7.6.4. Kelet-Európa a krími háború után
- 7.6.5. Oroszország az 1850–1870-es években
- 7.6.6. A keleti kérdés az 1870-es évek végén
- 7.6.7. A porosz uniótól a Német Császárságig (1850–1871)
- 7.6.8. Itália egyesítése
- 7.6.9. A Habsburg Birodalom az 1850–1860-as években
- 7.6.10. Az észak-amerikai polgárháború
- 7.6.11. Latin-Amerika a függetlenségi háborúk után
- 7.6.12. A Távol-Kelet az 1850–1860-as években
- 7.6.13. A nemzetközi munkásmozgalom a 19. század második felében
- 7.7. A gyarmatbirodalmak kora
- 7.7.1. Anglia az 1870-es évektől az I. világháború kitöréséig
- 7.7.2. A Harmadik Köztársaság Franciaországa az I. világháborúig
- 7.7.3. A Német Császárság
- 7.7.4. Olaszország az egység létrejöttétől a világháború kezdetéig
- 7.7.5. Oroszország az imperializmus korában
- 7.7.6. A Balkán államai a 19. század végén és a 20. század elején
- 7.7.7. Az Amerikai Egyesült Államok a 19. század végén és a 20. század elején
- 7.7.8. A Távol-Kelet a 19. század végén és a 20. század elején
- 8. A „rövid” 20. század (1914–1991) [Salamon Konrád]
- 8.1. „A teremtés nyolcadik napja”?
- 8.2. Az I. világháború és következményei (1914–1920)
- 8.3. A két világháború között (1920–1939)
- 8.3.1. A Szovjetunió
- 8.3.2. Az 1920-as évek nemzetközi kapcsolatai
- 8.3.3. Olaszország és a fasizmus
- 8.3.4. Az Egyesült Államok
- 8.3.5. Nagy-Britannia
- 8.3.6. Németország és a nemzetiszocializmus
- 8.3.7. Franciaország
- 8.3.8. A nemzetközi kapcsolatok változásai (1930–1936)
- 8.3.9. Ázsia
- 8.3.10. A muzulmán térség országai
- 8.3.11. Fekete-Afrika
- 8.3.12. Latin-Amerika
- 8.3.13. Az ellentétek kiéleződése (1936–1939)
- 8.3.1. A Szovjetunió
- 8.4. A II. világháború és következményei (1939–1947)
- 8.5. A hidegháború korszaka (1947–1962)
- 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
- 8.5.2. A Truman-elvtől az európai egység megalapozásáig (1947–1952)
- 8.5.3. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa
- 8.5.4. Ázsia a II. világháború után
- 8.5.5. Latin-Amerika
- 8.5.6. Afrika
- 8.5.7. A kelet-berlini felkeléstől a magyar forradalomig (1953–1956)
- 8.5.8. A szuezi válságtól a kubai válságig (1956–1962)
- 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
- 8.6. A békés egymás mellett élés küzdelme (1963–1988)
- 8.7. A harmadik évezred küszöbén
- Bibliográfia
- Kronológia
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
Nyomtatott megjelenés éve: 2006
ISBN: 978 963 059 693 0
A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.
Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
