Salamon Konrád (szerk.)

Világtörténet

4. Az ókori Róma

Kr. e. 814	Karthágó alapításának hagyományos dátuma.
Kr. e. 753	Róma alapításának (egyik) hagyományos dátuma.
Kr. e. 753–715	Romulus uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 715–672	Numa Pompilius uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 672–640	Tullus Hostilius uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 640–616	Ancus Marcius uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 616–578	L. Tarquinius Priscus uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 578–534	Servius Tullius uralkodásának hagyományos ideje.
Kr. e. 534–509	Tarquinius Superbus uralkodásának hagyományos ideje
Kr. e. 509	Tarquinius Superbus elűzésének hagyományos dátuma; a köztársaság kezdete; L. Iunius Brutus és L. Tarquinius Collatinus, majd P. Valerius Publicola (suffectus) consulsága; az első szerződés Róma és Karthágó között.
Kr. e. 507	Iuppiter Capitolinus templomának felszentelése.
Kr. e. 500	Az ariciai, latin Róma-ellenes szövetség létrejötte.
Kr. e. 494	A plebejusok kivonulnak a Mons Sacerre: az első secessio; a néptribunusi tisztség létrehozása.
Kr. e. 493	A Regillus-tavi csata a latin szövetség és Róma között; a foedus Cassianum: Sp. Cassius consul szövetséget köt a latinokkal.
Kr. e. 479	A Fabius nemzetség majdnem teljes pusztulása Cremeránál a veiibeliek ellen.
Kr. e. 474	I. Hierón szürakuszai türannosz Küménél legyőzi az etruszk–karthágói flottát.
Kr. e. 451–450	A decemvirek; a XII táblás törvények Rómában.
Kr. e. 447	A quaestura hagyományos kezdete.
Kr. e. 445	Lex Canuleia: feloldják a patríciusok és plebejusok közötti házasság tilalmát.
Kr. e. 444–367	Ezeknek az éveknek a nagy részében consulok helyett consuli jogkörrel felruházott katonai tribunusokat választanak.
Kr. e. 443	Censorokat választanak a census elvégzésére.
Kr. e. 5–4. század fordulója	Az etruszk Veiit legyőzi Róma.
Kr. e. 390. július 18.	A gallok legyőzik a rómaiakat Alliánál; Róma gall kifosztásának hagyományos dátuma.
Kr. e. 367	Leges Liciniae-Sextiae: az egyik konzulnak plebejusnak kell lennie; egy polgár legfeljebb 500 iugerum földet bérelhet az állami földből.
Kr. e. 366	Az első plebejus consul; a praetori és az aedilis curulisi tisztségek bevezetése.
Kr. e. 348	A második római–karthágói szerződés.
Kr. e. 343–341	Az első samnis háború.
Kr. e. 341–338	A latin háború.
Kr. e. 338	A latin szövetség feloszlatása; a Róma fennhatósága alá tartozó terület megszervezése.
Kr. e. 326	Rómában eltörlik az adósrabszolgaságot.
Kr. e. 326–304	Második samnis háború.
Kr. e. 321	Róma caudiumi veresége a samnisoktól.
Kr. e. 312	Appius Claudius censor, a via Appia.
Kr. e. 300	Rómában a papi hivatalokra pályázhatnak plebejusok is.
Kr. e. 298–290	Harmadik samnis háború.
Kr. e. 295	Sentinumi csata, római győzelem a samnisok, gallok, etruszkok és umberek fölött.
Kr. e. 287	Lex Hortensia: döntővé válik a népgyűlési (comitia tributa) határozatok súlya a törvényhozásban.
Kr. e. 280–272	Róma legyőzi a Pürrhosz, épeiroszi király által támogatott Tarentumot; Róma Dél-Itália ura.
Kr. e. 264–241	Az első pun háborúban győzedelmeskedik Róma. Szicília az első római provincia.
Kr. e. 220-as évek	Róma meghódoltatja a Pó-völgyet lakó keltákat.
Kr. e. 218–201	A második pun–római háború.
Kr. e. 216	Hannibal Cannaenál megsemmisíti a római sereget.
Kr. e. 205	Scipio kiszorítja a punokat az Ibériai-félszigetről.
Kr. e. 202	Zama Regiánál Scipio legyőzi Hannibált; Karthágó elveszíti a háborút, Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura.
Kr. e. 200–197	A második makedón háború.
Kr. e. 197	T. Quinctus Flaminius legyőzi V. Philipposzt Künoszkephalainál.
Kr. e. 195	M. Porcius Cato consulsága.
Kr. e. 192–188	Háború III. Antiokhosz, szeleukida uralkodó ellen.
Kr. e. 184	Cato censor.
Kr. e. 180	A lex Vilia annalis szabályozza a cursus honorumot.
Kr. e. 168	Róma Püdnánál legyőzi a makedónokat. Makedónia állami önállósága megszűnik.
Kr. e. 148	Makedónia területéből provincia lesz.
Kr. e. 146	A görög városok Róma-ellenes lázadásának leverése; Korinthosz elpusztítása, Achaia provincia; az ifjabb Scipio elfoglalja Karthágót; a várost lerombolják, az országból megszervezik Africa provinciát.
Kr. e. 136–132	Az első rabszolgafelkelés Szicíliában.
Kr. e. 133	Tiberius Gracchus fellépése; III. Attalosz halála, végrendeletében Rómára hagyja Pergamont.
Kr. e. 123–121	Caius Gracchus fellépése.
Kr. e. 113	Germán betörés a birodalomba, vereség Noreiánál.
Kr. e. 112–105	Iugurtha elleni numidiai háború.
Kr. e. 107	Marius először consul, katonai reformok kezdete.
Kr. e. 106–43	Cicero.
Kr. e. 104–100	Második szicíliai rabszolgafelkelés.
Kr. e. 102–101	Marius győzelmei a germánok felett.
Kr. e. 100–44	Caesar.
Kr. e. 91–88	A szövetséges háború. A szövetségesek megkapják a római polgárjogot.
Kr. e. 88–85	Első mithridatészi háború.
Kr. e. 88–82	Polgárháború.
Kr. e. 82–81	Sulla diktatúrája Rómában.
Kr. e. 74–64	Harmadik mithridatészi háború.
Kr. e. 73–71	A Spartacus vezette rabszolgafelkelés.
Kr. e. 67	Pompeius legyőzi a kalózokat.
Kr. e. 66	Pompeius legyőzi Mithridatészt.
Kr. e. 63	Pompeius elfoglalja Jeruzsálemet; Cicero consulként elfojtja Catilina összeesküvését.
Kr. e. 60	Caesar, Pompeius és Crassus titkos megállapodása (az ún. első triumvirátus).
Kr. e. 53	Crassus elesik a párthusok elleni háborúban.
Kr. e. 51	Caesar meghódítja Galliát. A birodalom határa a Rajna.
Kr. e. 49	Caesar átkel a Rubico folyón. Újra kitör a polgárháború.
Kr. e. 48	Caesar Pharszalosznál legyőzi Pompeiust.
Kr. e. 45	Pompeius híveinek végső veresége Hispániában; Caesar a Római Birodalom ura.
Kr. e. 44. március 15.	Caesar összesküvés áldozatául esik.
Kr. e. 43	Antonius, Lepidus és Octavianus triumvirátusa.
Kr. e. 42	A triumvirek Philippinél legyőzik Brutust és Cassiust.
Kr. e. 37	Antonius és Kleopatra esküvője.
Kr. e. 31	Octavianus győzelme Actiumnál Antonius és Kleopatra fölött.
Kr. e. 30	Egyiptom provincia.
Kr. e. 27–Kr. u. 14	Augustus principátusa.
Kr. e. 17	Ludi Saeculares.
Kr. e. 13–9	Pannonia meghódítása.
Kr. u. 6–9	Felkelés Pannóniában.
14–68	A Iulius–Claudius-dinasztia.
64	Róma égése.
66–71	A zsidó háború.
69–96	Flavius-dinasztia.
70	Jeruzsálem pusztulása.
79	A Vezúv kitörése.
96–92	Antonius császárok.
98–117	Traianus.
117–138	Hadrianus.
161–180	Marcus Aurelius.
193–211	Septimus Severus.
212	Caracalla kiterjeszti a birodalom egész szabad lakosságára a római polgárjogot (Constitutio Antoniniana).
235–238	Maximinus Thrax.
284–305	Diocletianus.
303–304	Diocletianus keresztényellenes rendeletei.
312	A Milvius hídnál Constantinus győz a polgárháborúban.
313–337	Constantinus.
313	Milánói türelmi rendelet.
324	Constantinus egyedüli uralkodó.
325	Nicaeai zsinat.
378	Hadrinapolisznál megsemmisítő vereség a gótoktól.
379–395	Theodosius.
382	Gótok betelepítése foederati néven.
395	A Római Birodalom kettészakadása.
405	A hunok elől menekülő germán népcsoportok áttörik a dunai határt.
406	Összeomlik a rajnai határ.
408	Stilicho kivégzése.
410	Alarich elfoglalja Rómát.
434–453	Attila.
439	Geiserich vandál király elfoglalja Karthágót.
451	Catalaunumi csata.
455	Geiserich kifosztja Rómát.
475–476	Romulus Augustulus utolsó nyugatrómai császár.
476	Odoaker itáliai germán vezér megfosztja trónjától Romulust: a Nyugatrómai Birodalom bukása.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 693 0

Történelem

A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero