Világtörténet
5. A középkor
200 k. | Földműveléssel foglalkozó népek bevándorlása Mexikóba. |
226–651 | Szászánidák uralma Iránban. |
300–900 | A maja civilizáció klasszikus korszaka. |
4–7. század | Indiában templomok épülnek piramis alakú tornyokkal; kopt keresztény művészet Egyiptomban. |
311–589 | Belső-Kína két részre szakad. |
363–662 | Japán és Korea ura a Jamato Királyság. |
366 k. | A kínai tájképfestészet kezdetei, első buddhista templomok épülnek Észak-Kínában. |
419–711 | Vizigót állam Hispánia területén. |
429–534 | Vandál királyság Africa provincia területén. |
432 | Szt. Patrik Írországban terjeszteni kezdi a kereszténységet. |
443–534 | A Burgund Királyság. |
451 | Attila és Aetius csatája Mauriacum mellett. |
453 | Attila hun nagykirály halála. |
455–567 | A gepida királyság. |
471–526 | Nagy Theodorik uralkodása. |
476–493 | Odoaker királysága Itáliában |
493–553 | A keleti gótok Itália urai. |
500–600 | Az észak-perui moche kultúra virágkora. |
6. század | Indiában használni kezdik a negatív számokat és a nullát; az indiai művészet átterjed Hátsó-Indiába és Indonézia területére; Tolték piramistemplomok építése Mexikó területén. |
525 k. | Dionysius Exiguus kialakítja az időszámítás keresztény rendszerét. |
526 | Ravennában megépül Theodorik síremléke, a kor egyik legjelentősebb művészeti alkotása. |
527–565 | Ravennában a S. Vitale-templom építése, a bizánci művészet remekműve. |
529 | I. (Nagy) Justinianus bizánci császár uralkodása; Justinianus bezáratja az athéni pogány (újplatonista) filozófiai iskolát; Szt. Benedek elkészíti Monte Cassino szerzeteseinek reguláját. |
532 | Nikálázadás Konstantinápolyban. |
534 | Észak-Afrikát újra visszafoglalja a Bizánci Birodalom számára Beliszariosz. |
552–745 | Türk birodalmak Közép-Ázsiában. |
558–562 | Konstantinápolyban megépül a Hagia Sophia-templom mai kupolája. |
562 | Az avarok megjelenése az Al-Dunánál. |
567 | A langobardok döntő győzelmet aratnak az avarok segítségével a gepidák fölött. |
568–774 | A langobardok itáliai királysága. |
581–617 | A kínai Szuj-dinasztia uralma. |
590–604 | I. (Nagy) Gergely pápa (az egyszólamú egyházi zene: a gregorián elrendelője). |
600 k. | A könyvnyomtatás kezdetei Kínában (vésett falapok). |
7. századtól | A kínai művészet elterjedése Japánban (pl. színes fametszetek); az olmék kultúra Közép-Amerikában (templomos, reliefes sztélék stb.). |
601 | A Canterbury érsekség alapítása. |
604 | Elkészül a 17 cikkelyes japán alkotmány. |
610 | Mohamed első látomásai. |
610–717 | Heraclius-dinasztia uralma Bizáncban. |
617–907 | A Tang-dinasztia uralma Kínában. |
622 | Mohamed Mekkából Jatribba (kédőbb Medina) vándorol, a muszlim időszámítás kezdete. |
623–658 | Samo szláv állama. |
626 | Avar hadjárat Konstantinápoly ellen. |
630 | Kína döntő győzelme az Első Türk Kaganátus fölött. |
632 | Valamennyi arab törzs elfogadja az iszlámot; Mohamed próféta halála. |
633 | A IV. toledói zsinat Sevillai Izidor elnöklete alatt. |
636 | Az arabok győzelme a Jarmúk folyónál a bizánciak ellen. |
639–642 | Egyiptomot elfoglalják az arabok. |
650 k. | Jeruzsálemben a zsidók egykori temploma helyén fölépül az Omár-mecset. |
650-től | A hinduista művészet kibontakozása Indiában. |
652 | Arab támadás a Kazár Birodalom ellen. |
670 k. | A bolgár-törökök átkelnek a Dunán. |
679 | Kína megrendítő veresége a tibetiektől. |
681 | A Bizánci Birodalom elismeri Aszparuh bolgár-török államának függetlenségét. |
687 | Az első Türk Birodalom létrejötte. |
8. század | A kínai lírai költészet virágkora (Li Taj-po, Tu Fu, Pocsü-ji). |
709-től | A nagymecset építése Damaszkuszban. |
710–784 | Nara-korszak Japánban. |
711–714 | Az Ibériai-félszigetet meghódítják az arabok. |
717–718 | Konstantinápoly sikertelen arab ostroma. |
717–821 | Isauriai-dinasztia uralma Bizáncban. |
723 | Az arabok elfoglalják a kazár Szamandart és Balandzsart. |
726–843 | Szentképtilalom (képrombolás) Bizáncban. |
732 | Poitiers-nál frank győzelem a mórok fölött. |
737 | Arab támadás a Kazár Birodalom ellen. |
745–840 | Az ujgurok törzsszövetségének ázsiai uralma. |
750 | Az utolsó Omajjád-kalifa elüldözése, majd meggyilkolása. |
750–1050 | A korai román művészet. |
751 | Az arab–tibeti seregek győzelme a Talasz folyónál a kínaiak ellen. |
762 | Bagdad alapítása. |
786–796 | A córdobai nagymecset építése. |
794–1185 | A Heian-korszak Japánban. |
796–804 | Fölépül Aachenben Nagy Károly nyolcszögű palotakápolnája. |
800 k. | Jáván buddhista és brahmanista templomok építése (legszebb buddhista: Borobudur). |
867–1059 | A Makedón-dinasztia uralma Bizáncban. |
768–814 | Nagy Károly frank király uralkodása. |
786–809 | Hárún ar-Rasíd arab kalifa uralkodása. |
788–985 | Az Idriszidák dinasztiájának uralma Marokkóban. |
791 | Avar–frank háború. |
800 | Nagy Károly császárrá koronázása Rómában. |
800–909 | Tunisz ura az Aglabidák dinasztiája. |
802–1432 | A khmer dinasztia uralma Kambodzsában. |
805 | Bolgár támadás az Avar Birodalom ellen. |
819–999 | A Számánidák uralkodása Iránban. |
998–1030 | Mahmúd Ghaznaví uralkodása Iránban. |
833–834 | A kazár Sarkel erődjének építése bizánci hadmérnökök segítségével. |
837–838 | A magyarok először érik el az Al-Dunát. |
840–kb. 920 | A kirgizek a mai Mongólia területének urai. |
843 | Jámbor Lajos három fiának szerződése Verdunben. |
850–870 | Az első norvég telepesek érkezése Izlandra. |
850–1306 | A Přemysl-ház uralma Csehországban. |
850–1279 | A Csóla-dinasztia uralma Dél-Indiában. |
862 k. | A novgorodiak meghívják a varég Rurikot városuk élére. |
864 | Borisz bolgár kán megkeresztelkedése. |
868–905 | Egyiptom ura a Tulunidák-dinasztiája. |
880–900 | Kezd elterjedni a kétszólamúság az egyházi zenében. |
882 | A varég Oleg elfoglalja Kijevet. |
894 | Az úzok megtámadják a besenyőket. |
895 | A magyarok elfoglalják a Kárpát-medence jelentős részét. |
899 | Magyar győzelem Berengár király ellen a Brenta folyónál. |
10–12. század | Mexikó középső vidékének urai a toltékok. |
902 | Az arabok elfoglalják Szicíliát. |
911 | Rollo szerződése a francia uralkodóval a földszerzésről (Normandia). |
912 | Az arabok elfoglalják Krétát. |
918–1024 | A Német-római Birodalom ura a szász dinasztia. |
933 | Madarász Henrik sikere Merseburgnál a magyar csapatok ellen. |
950-től | A kínai tussal festett tájképfestészet virágkora, művészeti akadémiák. |
955 | I. Ottó német király sikere Augsburg mellett a magyar csapatok ellen. |
960–1126 | A Szung-dinasztia uralma Kínában. |
962–1806 | A Német-római Császárság fönnállása. |
965 | Szvjatoszláv kijevi fejedelem döntő győzelme a Kazár Birodalom ellen. |
969–1171 | Egyiptom ura a Fatimidák-dinasztiája. |
972 | Az al-Azhár mecset építésének kezdete Kairóban. |
973 | A quedlinburgi uralkodói találkozó. |
976–996 | Al-Azíz uralkodása, a Fátimida kalifátus virágzása (Egyiptom). |
977–983 | Elkészül az ezerkötetes kínai enciklopédia. |
979 | Csehország és Lengyelország hűbéresküje II. Ottónak. |
985 | Úz hadjárat a volgai bolgárok ellen. |
986 | A horvát uralkodó királyi hatalmi jelvényeket kap Bizáncból. |
987–1328 | A Capeting-dinasztia uralma Franciaországban. |
988 | Vlagyimir kijevi fejedelem megkeresztelkedése. |
10. század vége | Elkészül a harmincezer címszavas bizánci Szuda-lexikon. |
1000–1301 | Az Árpád-házi királyok kora Magyarországon. |
11–15. század | Zimbabvei Birodalom Délkelet-Afrikában. |
1018 | A bolgár állam bizánci fennhatóság alá kerül. |
1024–1125 | A száli dinasztia uralma a Német-római Birodalom fölött. |
1027 | Besenyő rablótámadás a Duna mentén. |
1031 | A reconquista kezdete Spanyolországban. |
1050 k. | Kiszorítja az egyszólamú gregoriánt a többszólamú egyházi zene. |
1054 | Keresztény egyházszakadás. |
1056–1106 | IV. Henrik német-római császár. |
1060 | A normannok visszafoglalják az araboktól Szicíliát. |
1066 | Hódító Vilmos döntő győzelme a hastingsi csatában. |
1071 | Manzikertnél a szeldzsuk törökök győzelme a Bizánci Birodalom ellen. |
1078–1300 | A londoni Tower építése. |
1081–1185 | A Komnénosz-dinasztia uralma Bizáncban. |
1085 | A cseh uralkodó először kap királyi címet a német-római császártól. |
1086 | Domesday Book. Angliai birtokösszeírás. |
1089–1130 | Fölépül a franciaországi Cluny bencés apátsági templom. |
1095 | II. Orbán pápa a clermonti zsinaton meghirdeti a keresztes háborút a Szentföldre. |
1096–1099 | Az első keresztes háború. |
12. századtól | Az üvegfestészet elterjedése Dél-Franciaországban. |
1110 | Kína lakossága elérte a 110 milliót. |
1147 | Moszkvát először említi írott forrás. |
1163–1296 | Fölépül a párizsi Notre-Dame székesegyház. |
1176–1439 | Fölépül a strasbourgi dóm. |
1189–1199 | I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király. |
1122 | A wormsi konkordátum lezárja az invesztitúraharcot. |
1130–1269 | Az Almohádok dinasztiájának uralma Északnyugat-Afrikában. |
1147–1149 | A második keresztes háború. |
1155 | A moszkvai Kreml építésének kezdete. |
1171–1250 | Ajjúbidák uralma Egyiptomban. |
1175–1184 | Fölépül az angol Canterbury székesegyháza. |
1186 | A második bolgár cárság létrehozása. |
1187 | Hattin mellett Szaladin döntő győzelme a Jeruzsálemi Királyság csapatai fölött. |
1189–1190 | A harmadik keresztes háború. |
1192–1237 | Fölépül a bambergi dóm román, illetve kora gótikus stílusban. |
1192–1333 | A Kamakura sógunátus Japánban. |
1201 | Bizánc elismeri a második bolgár cárság függetlenségét. |
1204 | A keresztes hadak elfoglalják Konstantinápolyt. |
1204–1261 | A latin császárság, székhelye Konstantinápoly; a Laszkariszdinasztia uralma Bizáncban. |
1206 | A mongol Temüdzsint Dzsingisz kánná kiáltják ki. |
1206–1526 | A Delhi Szultánság fennállása. |
1209 | III. Ince pápa jóváhagyja a ferences rend szabályzatát. |
1209–1263 | Gótikus stílusban fölépül a magdeburgi dóm Németországban. |
1212 | Öröklődővé válik a cseh királyi cím (szicíliai aranybulla); a keresztény hadak döntő győzelme a mórok ellen Las Navas de Tolosánál. |
1212–1213 | Gótikus stílusban fölépül a franciaországi Reims székesegyháza. |
1214 | Az oxfordi egyetem alapítása; II. Fülöp Ágost francia király döntő győzelme Bouvines-nél az angolok és a német-római császár serege fölött. |
1215 | A párizsi egyetem (Sorbonne) alapítása; az angol Magna Charta kiadása. |
1219–1221 | Dzsingisz kán meghódítja a hvárezmi birodalmat. |
1220 | Dzsingisz kán elfoglalja Buharát és Szamarkandot. |
1220–1239 | A mongolok elfoglalják Iránt. |
1220–1269 | Fölépül a franciaországi Amiens székesegyháza gótikus stílusban. |
1226–1600 | A lengyelországi Krakkóban fölépül a gótikus Mária-templom. |
1223 | A Kalka menti csatában a mongolok legyőzik az orosz-kun sereget. |
1227 | Dzsingisz kán halála. |
1227–1493 | Fölépül gótikus stílusban a spanyolországi Toledo székesegyháza. |
1228–1574 | A Háfizidák független arab birodalma Tunézia területén. |
1229 | A cambridge-i egyetem alapítása Angliában. |
1236 | Batu kán nyugati hadjáratának kezdete. |
1240 | Kijevet elfoglalják a mongolok. |
1241 | Mongol győzelem a lignitzi csatában a lengyelek ellen. |
1241–1242 | Tatárjárás Magyarországon. |
1241–1281 | Bulgária mongol fennhatóság alatt. |
1241–1423 | Fölépül az angliai York székesegyháza. |
1244 | A keresztesek döntő veresége Gáza mellett. |
1248–1254 | A granadai Alhambra építése mór stílusban. |
1248–1350 | Gótikus stílusban fölépül a kölni dóm Németországban. |
1250 k. | Özséb esztergomi kanonok megalapítja a magyar pálos rendet. |
1250 | Al Malik szultán győzelme Damiettánál az Egyiptom ellen támadó keresztes sereg fölött. |
1250–1390 | Bahri Mamelukok uralma Egyiptomban. |
1251 | Kialakul az Arany Horda Birodalma. |
1258 | Hülegü mongol serege elsöpri az arab kalifátust, Bagdad elfoglalása és lerombolása. |
13. század közepe | A franciaországi zománcfestészet fénykora Limoges-ban. |
1253–1278 | II. (Nagy) Ottokár cseh király. |
1260 | Az egyiptomi mamelukok döntő győzelme az Ain-Dzsálut melletti csatában a mongolok ellen. |
1261–1453 | A Palaiologosz-dinasztia uralma Bizáncban. |
1274 | Sikertelen mongol támadás Japán ellen. |
1275–1292 | A velencei Marco Polo kínai és indiai utazása. |
1278 | A morvamezei csatában Habsburg Rudolf döntő győzelme II. Ottokár cseh hadai fölött. |
1281 | Sikertelen mongol támadás Japán ellen. |
1282 | A szicíliai vecsernye (győzelmes felkelés az Anjou-uralom ellen). |
1284–1364 | A flandriai Brügge kereskedőcsarnokának építése gótikus stílusban. |
1291 | Elesik Akkon, az utolsó szentföldi keresztény erődítmény. |
1295 | Megszilárdul az angol parlament mint képviseleti fórum. |
1296 k. | Assissi ferences kolostortemplomában elkészülnek Giotto falképei. |
1298–1314 | Fölépül a firenzei Palazzo Vecchio. |
1302 | Szép Fülöp francia király összehívja országa első rendi gyűlését. |
1309 | Avignonba költözik Rómából a pápai udvar. |
1309–1442 | Fölépül a velencei Doge-palota. |
1310–1437 | A Luxemburg-dinasztia uralma Cseh- és Morvaországban. |
1315 | Morgartennél a svájci kantonok szövetségének döntő győzelme a német birodalmi hadak fölött. |
1315–1317 | Nagy aszály Európában, éhínség. |
1316–1352 | Basarab vajda megszervezi az első román államot (Havasalföld). |
1324 | Mali királyának mekkai zarándokútja. |
1325 | Az aztékok megalapítják Mexikóban Tenochtitlán városát. |
1328–1498 | A Valois-ház uralma Franciaországban. |
1330-as évek | A muszlimok meghódítják Dél-India nagy részét. |
1331–1371 | A középkori szerb állam virágkora. |
1335 | Királytalálkozó Visegrádon. |
1335–1364 | A pápai palota fölépítése Avignonban. |
1338–1573 | Muromacsi sógunátus Japánban. |
1339–1453 | A „százéves” háború az angol és francia dinasztia között. |
1346 | Crécy mellett az angol királyi sereg döntő győzelme a francia királyi hadak fölött. |
1348–1350 | Nagy európai pestisjárvány. |
1348 | I. Károly király egyetemet létesít Prágában. |
1354 | Az oszmán-törökök elfoglalják Gallipolit. |
1356 | A német aranybulla (a birodalom széttagoltságának szentesítése). |
1357-től | Rendszeressé válnak a francia rendi gyűlések. |
1357–1503 | Fölépül a prágai Károly-híd. |
1364 | A lengyelországi Krakkó egyetemének alapítása. |
1368–1644 | A Ming-dinasztia uralma Kínában. |
1371 | Az oszmán-törökök elfoglalják Drinápolyt, és fővárosukká teszik; oszmán-török győzelem a szerbek ellen. |
1377 | Visszaköltözik Avignonból Rómába a pápai udvar. |
1378 | A nagy nyugati egyházszakadás kezdete. |
1380 | Kulikovónál orosz győzelem az Arany Horda mongol hadai fölött. |
1381 | Velence döntő győzelme Genova hadai fölött. |
1389 | Az oszmán-törökök döntő győzelme a szerbek ellen Rigómezőnél. |
1390 | Fölépül a krakkói Posztócsarnok. |
1390–1517 | A Burdzsi mamelukok uralma Egyiptomban. |
1393 | Az oszmán-török hadak elfoglalják a bolgár Tirnovót. |
1395 | Az oszmánok bevezetik a „véradót”, keresztény gyermekekből janicsárokat nevelnek. |
1396 | Az európai keresztes sereg döntő veresége Nikápolynál az oszmán-törökök ellen. |
1397 | A kalmari unió létrehozása (Dánia, Svédország, Norvégia, Izland szövetsége). |
1401–1506 | Fölépül a gótikus stílusú spanyolországi Sevilla székesegyháza. |
1402 | Timur Lenk döntő győzelme az ankarai csatában Bajazid szultán ellen. |
1405–1433 | Kínai tengeri expedíciók (7) Cseng Ho parancsnoksága alatt. |
1409 | Firenze hadainak döntő győzelme Pisa ellen. Egyetemes zsinat Pisában. |
1415 | Azincourt mellett a francia csapatok döntő veresége az angolok ellen; Husz János máglyahalálra ítélése és kivégzése a konstanzi zsinaton. |
1414–1418 | A konstanzi zsinat Zsigmond német király elnökletével. |
1420 | A pápák a lateráni palotából a római Angyalvárba költöztek. |
1425-től | A perzsa miniatúrafestészet virágkora. |
1431 | Jeanne d’Arc máglyahalála. |
1436 | A franciák visszafoglalják Párizst az angoloktól. |
1439 | A firenzei zsinat kimondja a katolikus és az ortodox egyház unióját. |
1441 | Cosimo Medici nyilvános könyvtárat létesít Firenzében. |
1443–1444 | I. Ulászló magyar király hosszú hadjárata az oszmán-törökök ellen. |
1444 | A magyar királyi sereg döntő veresége a várnai csatában az oszmán- törökök ellen. |
1448 | Svédország kiválik a kalmari unióból. |
1453. május 29. | Konstantinápolyt elfoglalja II. Mehmed oszmán-török szultán. |
1456 | II. Mehmed sikertelenül ostromolja Nándorfehérvárt. |
15. század | Az azték birodalom fénykora Mexikóban. |
15. század második fele | Az inka birodalom fénykora Dél-Amerikában. |
Tartalomjegyzék
- VILÁGTÖRTÉNET
- Impresszum
- Bevezetés [Salamon Konrád]
- 1. Az őskor (Kr. e. 7 millió–Kr. e. II. évezred) [Csorba Csaba]
- 1.1. A világ képe az ember megjelenése előtt
- 1.2. Az emberelődöktől az első emberekig
- 1.3. Az eszközkészítő ember
- 1.4. A mai ember megjelenése
- 1.5. Élelemtermelő ember
- 1.6. Termelő és gyűjtögető térségek
- 1.7. Társadalmi és gazdasági változások
- 1.8. A világ képe Kr. e. 1000 körül (Kitekintés)
- 2. Az ókori Kelet (Kr. e. VI. évezred–Kr. u. 4. század) [Bácskay András]
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
- 2.1.1. Az ókori Közel-Kelet története a Kr. e. VI–IV. évezredben
- 2.1.2. Mezopotámia története a Kr. e. III. évezredben
- 2.1.3. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. III. évezredben
- 2.1.4. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred első felében
- 2.1.5. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred első felében
- 2.1.6. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred második felében
- 2.1.7. A hettita állam története
- 2.1.8. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred második felében
- 2.1.9. A bronzkori civilizációk bukása
- 2.1.10. A Közel-Kelet története a Kr. e. I. évezredben
- 2.1.10.1. Változás és állandóság
- 2.1.10.2. Izrael és Júda
- 2.1.10.3. Fönícia
- 2.1.10.4. Asszíria nagyhatalmi időszaka, az újasszír kor
- 2.1.10.5. Az újbabiloni kor (Kr. e. 626–539)
- 2.1.10.6. A méd állam története (Kr. e. 850–550)
- 2.1.10.7. Az óperzsa állam története
- 2.1.10.8. A birodalmi hagyomány továbbélése
- 2.1.10.1. Változás és állandóság
- 2.2. Az ókori Egyiptom története
- 2.2.1. Őstörténet
- 2.2.2. Az egyiptomi állam kialakulása, az egyesített állam mítosza
- 2.2.3. A predinasztikus kor
- 2.2.4. A királyi hatalom természete és az egyesített királyság korai szakasza (kb. Kr. e. 3000–2675)
- 2.2.5. Az Óbirodalom kora (Kr. e. 2675–2130 körül)
- 2.2.6. Az Óbirodalom összeomlása (kb. Kr. e. 2170–1980)
- 2.2.7. A polgárháború időszaka, az ún. első átmeneti kor
- 2.2.8. A Középbirodalom kora (kb. Kr. e. 1980–1630)
- 2.2.9. A Középbirodalom felbomlása és a második átmeneti kor (kb. Kr. e. 1630–1539/23)
- 2.2.10. Az Újbirodalom (kb. Kr. e. 1539–1075)
- 2.2.11. Az Aton-reform
- 2.2.12. A ramesszida állam, a XIX. és a XX. dinasztia kora (kb. Kr. e. 1292–1075)
- 2.2.13. A tengeri népek és a líbiai törzsek támadása, valamint a késő ramesszida kor
- 2.2.14. A harmadik átmeneti kor: a megosztott ország (kb. Kr. e. 1075–656)
- 2.2.15. A Későkor időszaka: a meghódított ország (Kr. e. 664–332)
- 2.2.16. Asszíria és Napata harca az Egyiptom feletti ellenőrzésért
- 2.2.17. A szaiszi kor (Kr. e. 664–525)
- 2.2.18. A perzsa uralom időszaka (Kr. e. 525–332)
- 2.2.19. A görög–római kor: az ókori egyiptomi civilizáció hanyatlása (Kr. e. 332–Kr. u. 624)
- 2.2.1. Őstörténet
- 2.3. Az ókori India története
- 2.4. Az ókori Kína története
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
- 3. Az ókori Hellász (Kr. e. III. évezred vége–Kr. e. 30) [Hegyi W. György]
- 4. Az ókori Róma (Kr. e. 10. század–Kr. u. 476) [Hegyi W. György]
- 5. A középkor (476–1492) [Csorba Csaba]
- 5.1. A kereszténység jegyében
- 5.2. A középkori európai társadalom
- 5.2.1. A világ rendje
- 5.2.2. Hányan és kik lakták Európát?
- 5.2.3. Az ország ura: a király
- 5.2.4. Isten szolgái: az egyházi társadalom
- 5.2.5. Az ország oszlopa: a nemesi társadalom
- 5.2.6. A föld népe: a paraszti társadalom
- 5.2.7. A biztonságos falakon belül: városi társadalom
- 5.2.8. A gazdaság működése
- 5.2.9. Írásbeliség, művelődés
- 5.2.10. Művészet és irodalom
- 5.2.11. A középkori ember élete
- 5.2.1. A világ rendje
- 5.3. A világ képe az 5. században
- 5.4. Európa új világrendje felé (5–9. század)
- 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
- 5.4.2. Európa új rendjének pillérei: a germán népek
- 5.4.3. Germán népek, germán királyságok
- 5.4.4. Ázsiai népek betörése Európába
- 5.4.5. Ami a Római Birodalomból megmaradt: Bizánc
- 5.4.6. Nyugat császára: Nagy Károly
- 5.4.7. Kalandozó hajós népek: a skandinávok
- 5.4.8. Kelet-Európa szláv népei
- 5.4.9. Kelet-Európa török népei és a magyarság
- 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
- 5.5. Ázsia az I. évezred második felében
- 5.6. Európa az első ezredfordulón
- 5.6.1. A nyugati keresztény államok új rendszerének kialakulása
- 5.6.2. A pápaság és a kereszténység térnyerése
- 5.6.3. Új államok a Nyugat peremén
- 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
- 5.6.3.2. A lengyel keresztény egyház és az állam létrejötte
- 5.6.3.3. A magyarság betagolódása a keresztény Európába
- 5.6.3.4. A tengermellék állama: Horvátország
- 5.6.3.5. Hatalmas területek ura: a Kijevi Rusz
- 5.6.3.6. A Kárpátokon túli világ
- 5.6.3.7. A Bolgár Cárság
- 5.6.3.8. Szerbek. Hogyan lett a zsupákból királyság?
- 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
- 5.7. Európa felvirágzása (11–13. század)
- 5.7.1. A nagyhatalmak
- 5.7.2. Nyugat és Kelet találkozása: keresztes háborúk a Szentföldön
- 5.7.3. A fölemelkedő Közép- és Kelet-Európa
- 5.8. Az Európán kívüli világ a 11–13. században
- 5.9. A középkor alkonya (14–15. század)
- 5.10. A közép- és kelet-európai régió államai (14–15. század)
- 5.11. Európa peremén (14–15. század)
- 5.12. Az Európán kívüli világ a 14–15. században
- 6. Kora újkor (1492–1789) [Katona András]
- 6.1. A gabona rabságában – a reformáció és a felvilágosodás igézetében
- 6.2. A nagy földrajzi felfedezések kora
- 6.3. Reformáció és katolikus megújulás
- 6.4. A modern állam kezdetei: az abszolutizmus létrejötte Európában
- 6.5. Nemzetközi kapcsolatok, háborúk és polgárháborúk a 16–17. században
- 6.5.1. A németalföldi szabadságharc. Hollandia aranykora (1566–1648)
- 6.5.2. Nemzetközi kapcsolatok az itáliai háborúk után
- 6.5.3. Az angol forradalom évszázada (1603–1714)
- 6.5.4. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában
- 6.5.5. Nemzetközi kapcsolatok a vesztfáliai béke után (1648–1715/1721)
- 6.6. Az abszolutizmus alkonya Nyugaton, felvilágosult abszolutizmus Keleten
- 6.6.1. A nemzetközi kapcsolatok alakulása
- 6.6.2. Európa élén: Anglia és Franciaország a 18. században
- 6.7. Az Európán kívüli világ
- 7. A „hosszú” 19. század (1789–1914) [Zakar Péter – Kozári József]
- 7.1. Európa tündöklése és bukása
- 7.2. A francia forradalom
- 7.3. Európa a két nagy forradalom között (1815–1848)
- 7.4. Az Európán kívüli világ (1815–1848)
- 7.5. Európa forradalma (1848–1849)
- 7.6. Forradalmak után
- 7.6.1. Anglia az 1850–1860-as években
- 7.6.2. Franciaország az 1850–1860-as években
- 7.6.3. A krími háború
- 7.6.4. Kelet-Európa a krími háború után
- 7.6.5. Oroszország az 1850–1870-es években
- 7.6.6. A keleti kérdés az 1870-es évek végén
- 7.6.7. A porosz uniótól a Német Császárságig (1850–1871)
- 7.6.8. Itália egyesítése
- 7.6.9. A Habsburg Birodalom az 1850–1860-as években
- 7.6.10. Az észak-amerikai polgárháború
- 7.6.11. Latin-Amerika a függetlenségi háborúk után
- 7.6.12. A Távol-Kelet az 1850–1860-as években
- 7.6.13. A nemzetközi munkásmozgalom a 19. század második felében
- 7.7. A gyarmatbirodalmak kora
- 7.7.1. Anglia az 1870-es évektől az I. világháború kitöréséig
- 7.7.2. A Harmadik Köztársaság Franciaországa az I. világháborúig
- 7.7.3. A Német Császárság
- 7.7.4. Olaszország az egység létrejöttétől a világháború kezdetéig
- 7.7.5. Oroszország az imperializmus korában
- 7.7.6. A Balkán államai a 19. század végén és a 20. század elején
- 7.7.7. Az Amerikai Egyesült Államok a 19. század végén és a 20. század elején
- 7.7.8. A Távol-Kelet a 19. század végén és a 20. század elején
- 8. A „rövid” 20. század (1914–1991) [Salamon Konrád]
- 8.1. „A teremtés nyolcadik napja”?
- 8.2. Az I. világháború és következményei (1914–1920)
- 8.3. A két világháború között (1920–1939)
- 8.3.1. A Szovjetunió
- 8.3.2. Az 1920-as évek nemzetközi kapcsolatai
- 8.3.3. Olaszország és a fasizmus
- 8.3.4. Az Egyesült Államok
- 8.3.5. Nagy-Britannia
- 8.3.6. Németország és a nemzetiszocializmus
- 8.3.7. Franciaország
- 8.3.8. A nemzetközi kapcsolatok változásai (1930–1936)
- 8.3.9. Ázsia
- 8.3.10. A muzulmán térség országai
- 8.3.11. Fekete-Afrika
- 8.3.12. Latin-Amerika
- 8.3.13. Az ellentétek kiéleződése (1936–1939)
- 8.3.1. A Szovjetunió
- 8.4. A II. világháború és következményei (1939–1947)
- 8.5. A hidegháború korszaka (1947–1962)
- 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
- 8.5.2. A Truman-elvtől az európai egység megalapozásáig (1947–1952)
- 8.5.3. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa
- 8.5.4. Ázsia a II. világháború után
- 8.5.5. Latin-Amerika
- 8.5.6. Afrika
- 8.5.7. A kelet-berlini felkeléstől a magyar forradalomig (1953–1956)
- 8.5.8. A szuezi válságtól a kubai válságig (1956–1962)
- 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
- 8.6. A békés egymás mellett élés küzdelme (1963–1988)
- 8.7. A harmadik évezred küszöbén
- Bibliográfia
- Kronológia
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
Nyomtatott megjelenés éve: 2006
ISBN: 978 963 059 693 0
A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.
Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero