Világtörténet
6. Kora újkor
1415 | A portugálok elfoglalják az észak-afrikai Ceuta erődjét. |
1443 | A Nápolyi Királyság spanyol kézen. |
1447–1521 | A reneszánsz pápák időszaka. |
1467–1568 | A „hadakozó daimjók kora” Japánban. |
1477 | A Habsburgok megszerzik Burgundiát. |
1479 | Az egységes Spanyolország létrejötte. |
1485–1603 | Tudorok az angol trónon. |
1487 | Bartolomeu Díaz eléri a Jóreménység-fokát. |
1492 | Az arabok teljes kiűzése az Ibériai-félszigetről. |
1492 | Kolumbusz partra száll a közép-amerikai Guanahani-szigetén (San Salvador). |
1494 | A tordesillasi szerződés: a világ első felosztása a spanyolok és a portugálok között. |
1497–1498 | Vasco da Gama útja Indiába. |
1502 | A Szafavidák uralomra jutása Iránban. |
1512 | A portugálok elérik a Fűszer-szigeteket. |
1513 | Juan Ponce de León felfedezi Floridát. |
1516–1700 | A Habsburgok a spanyol trónon. |
1517 | Luther közzéteszi tételeit Wittenbergben. |
1518–1529 | Hajreddin Barbarossa kalózvezér elfoglalja Algériát. |
1519–1522 | Magellán expedíciója: a Föld első körülhajózása. |
1520–1521 | Hernán Cortéz legyőzi az azték államot. |
1521–1559 | Az itáliai háborúk. |
1523 | Svédország Dániával szemben kivívja függetlenségét. |
1524–1525 | A német parasztháború. |
1525 | A páviai csata; a Porosz Hercegség létrejötte. |
1526 | A cognaci liga; a mohácsi csata; a Habsburg-ház spanyol és osztrák ágra szakad; Bábur a Delhi melletti panipati csatában legyőzi az utolsó delhi szultánt, és létrehozza a (Nagy)mogul Birodalmat. |
1527 | A „Sacco di Roma”. |
1529 | Bécs első török ostroma; a marburgi hitvita Luther és Zwingli között; a speyeri birodalmi gyűlés: a reformáció követői protestálnak. |
1530 | Az augsburgi birodalmi gyűlés: a protestáns tanok közzététele (ágostai hitvallás); a máltai lovagrend létrejötte. |
1531 | A schmalkaldeni szövetség létrejötte. |
1534 | Az anglikanizmus bevezetése Angliában. |
1535 | Az Új-Spanyolország Alkirályság létrejötte. |
1540 | A jezsuita rend pápai elismerése. |
1541 | Francisco Pizarro felszámolja az Inka Birodalmat; Magyarország nagy része török fennhatóság alá kerül. |
1541–1564 | Kálvin genfi tevékenysége. |
1542 | Az „Új törvények” Spanyolországban; a Perui Alkirályság létrejötte. |
1545–1563 | A tridenti zsinat. |
1546–1547 | A schmalkaldeni háború. |
1547 | IV. Iván cárra koronáztatja magát. |
1549–1551 | Xavéri Szent Ferenc jezsuita térítőkkel Japánban. |
1555 | Az augsburgi vallásbéke. |
1558–1582 | A livóniai háború. |
1562–1598 | A franciaországi vallásháború. |
1566–1609 | A németalföldi szabadságharc. |
1568 | A Salamon-szigetek spanyol felfedezése. |
1569 | A lublini unió: Lengyelország és Litvánia egyesülése. |
1571 | A lepantói csata; a Fülöp-szigetek spanyol meghódítása. |
1572 | A Szent Bertalan-éji vérengzés Franciaországban; a Jagellóház kihalása Lengyelországban. |
1574 | Tunisz török elfoglalása. |
1577–1580 | Az angol Francis Drake másodszor hajózza körül a Földet. |
1581 | A spanyolok trónfosztása Észak-Németalföldön. |
1584–1589 | Sir Walter Raleigh létrehozza a virginiai angol gyarmatot. |
1587 | Stuart Mária kivégzése. |
1588 | A spanyol Győzhetetlen (Nagy) Armada veresége az angoloktól. |
1589 | A Bourbonok trónra kerülése Franciaországban. |
1598 | A nantes-i edictum; a Rurik-dinasztia kihalása Oroszországban. |
1600 | Az angol Kelet-indiai Társaság létrejötte; Tokugava Iejaszu a szekigaharai csatában legyőzi ellenfeleit Japánban. |
1601–1613 | A zavarok kora Oroszországban. |
1602 | A holland Kelet-indiai Társaság létrejötte. |
1603 | Tokugava Iejaszu megalapította a Tokugava sógunátust Japánban. |
1603–1714 | A Stuartok az angol trónon. |
1606 | A Zsitva-toroki béke; Új-Guinea spanyol felfedezése. |
1607 | Az észak-amerikai Jamestown, az első fennmaradt angol gyarmat alapítása. |
1608 | A Protestáns Unió létrejötte; Samuel de Champlain megalapítja Québecet. |
1609 | A Katolikus Liga létrejötte. |
1613–1917 | A Romanovok Oroszország trónján. |
1616 | Dirk Hartog az általa felfedezett „nagy szigetet” (Ausztráliát) Új-Hollandiának nevezi el. |
1618–1648 | A harmincéves háború. |
1618 | A prágai defenesztráció. |
1620 | A fehérhegyi csata; a Mayflower útja Új-Angliába. |
1623 | Nieuw Amsterdam alapítása. |
1628–1629 | A makrancos vagy engedetlen parlament Angliában (A jogok kérvénye). |
1629 | Massachusetts angol gyarmat alapítása. |
1631 | A breitenfeldi csata. |
1632 | A lützeni ütközet. |
1640 | Az angol forradalom kezdete. |
1640–1660 | A hosszú parlament Angliában. |
1642 | Montreal megalapítása. |
1642–1648 | Polgárháború Angliában. |
1644 | A Marston Moor-i csata; a Ming-dinasztia bukása, a Mandzsu-dinasztia hatalomra kerülése Kínában. |
1645 | A nasebyi ütközet. |
1648 | A vesztfáliai békék (Münster és Osnabrück). |
1648–1653 | „Csonka parlament” Angliában; a Fronde-ok Franciaországban. |
1649 | I. Károly kivégzése Angliában. |
1648–1654 | Hmelnyickij Bogdan kozák hetman lengyelellenes felkelése. |
1649–1660 | Köztársaság Angliában. |
1651 | A hajózási törvény Angliában. |
1652 | A „liberum veto” Lengyelországban. |
1653 | A „barebones (vékonypénzű) parlament” Angliában. |
1653–1659 | Protektorátus Angliában. |
1659 | A francia–spanyol háborút lezáró pireneusi béke. |
1660 | Az oliwai béke. |
1660–1688 | A restauráció Angliában. |
1661–1679 | A „gavallér vagy csatlós parlament” Angliában. |
1664 | A szentgotthárdi csata. |
1665 | A londoni pestis. |
1666 | A londoni tűzvész; a moszkvai zsinat. |
1667 | A holland Nieuw Amsterdamból angol New York lesz. |
1667–1668 | A devolúciós háború. |
1668 | A Vasa-dinasztia vége a lengyel trónon. |
1669 | Kréta török elfoglalása. |
1672–1678 | A hatéves háború. |
1679 | A Habeas Corpus törvény Angliában. |
1683 | Bécs utolsó török ostroma. |
1684 | A törökellenes Szent Liga megalakulása. |
1684–1699 | A török kiűzése Magyarországról. |
1685 | A fontainebleau-i edictum, a nantes-i edictum visszavonása. |
1686 | Buda visszafoglalása a töröktől. |
1688–1689 | A „dicsőséges forradalom” Angliában. |
1689 | A Jognyilatkozat elfogadása Angliában. |
1690 | A boyne-i ütközet. |
1691 | A szalánkeméni csata. |
1696–1763 | Szász választófejedelmek a lengyel trónon. |
1697 | A zentai csata. |
1697–1698 | I. Péter orosz cár követjárása Nyugat- és Közép-Európában. |
1699 | A karlócai béke. |
1700 | A Bourbonok a spanyol trónon. |
1700–1721 | Az északi (nagy) háború. |
1701 | A Porosz Királyság létrejötte Königsbergben; trónöröklési törvény Angliában. |
1701–1714 | A spanyol örökösödési háború. |
1703 | Szentpétervár alapítása; a fegyverkovácsok (dzsebedzsik) lázadása a Török Birodalomban. |
1703–1711 | A Rákóczi-szabadságharc Magyarországon. |
1704 | A höchstädti csata. |
1707 | Az egyesítő törvény (Act of Union): Anglia és Skócia uniója, Nagy-Britannia létrejötte. |
1709 | A poltavai csata. |
1712–1713 | A Pragmatica Sanctio születése. |
1713 | Az utrechti béke. |
1714 | A Hannoveri-dinasztia trónra kerülése Nagy-Britanniában. |
1715–1723 | A régensség időszaka Franciaországban. |
1716–1718 | Az első Habsburg–török háború. |
1717 | Iskolatörvény Poroszországban; az Új-Granada Alkirályság létrejötte. |
1730 | Robert Walpole, az első angol miniszterelnök. |
1732 | A tizenharmadik észak-amerikai angol gyarmat, Georgia alapítása. |
1733 | John Kay feltalálja a repülő vagy mechanikus vetélőt. |
1733–1735 | A lengyel örökösödési háború. |
1737–1739 | A második Habsburg–török háború. |
1740–1742 | Az első sziléziai háború. |
1741–1748 | Az osztrák örökösödési háború. |
1744–1745 | A második sziléziai háború. |
1748 | Az aacheni béke. |
1756–1763 | A hétéves vagy harmadik sziléziai háború. |
1756–1776 | A Köprülü nagyvezírek a Török Birodalomban. |
1757 | A rossbachi csata; a palászi (plassey-i) csatában az angolok megszerzik Bengáliát. |
1759 | Québec angol elfoglalása. |
1760 | Montreal angol elfoglalása. |
1763 | A párizsi és a hubertusburgi béke. |
1764 | James Hargreaves nyolcorsós fonógépe, a fonó Jenny; a bukszári csatában összeomlik a mogul állam. |
1768–1774 | Az orosz–török háború. |
1769 | James Watt szabadalmaztatja a gőzgépet. |
1770 | A bostoni sortűz; Cook kapitány Ausztráliában (Új-Dél-Wales létrehozatala). |
1773 | A bostoni teadélután. |
1772 | Lengyelország első megcsonkítása. |
1773–1775 | A Pugacsov-felkelés Oroszországban. |
1774 | A kücsük-kajnardzsi béke; az első Kontinentális Kongresszus Észak-Amerikában. |
1775 | A második Kontinentális Kongresszus Észak-Amerikában. |
1776 | A Függetlenségi nyilatkozat kiadása; a Rio de Plata Alkirályság létrejötte. |
1777 | Ratio Educationis; a saratogai csata. |
1780–1783 | A Túpac Amarú-felkelés Dél-Amerikában. |
1781 | Az amerikaiak győzelme Yorktownnál. |
1782 | VI. Pius pápa „fordított Canossa-járása” Bécsben. |
1783 | A Krím félsziget orosz elfoglalása; a versailles-i béke: Anglia elismeri az Egyesült Államok függetlenségét. |
1783–1801 | Ifjabb William Pitt, angol tory miniszterelnök. |
1785 | Edmund Cartwright mechanikus szövőszéke. |
1787 | Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya és az Északnyugati Szervezési Szabályzat. |
1788 | Ausztrália létrejötte: az Első Flotta megérkezése. |
1788–1790 | A harmadik Habsburg–török háború. |
1790 | A Délnyugati Szervezési Szabályzat az Egyesült Államokban; a Második Flotta megérkezése Ausztráliába. |
1791 | A „Májusi alkotmány” Lengyelországban; az amerikai alkotmány első tíz kiegészítő cikkelye. |
1792 | A iaşi (jászvásári) béke. |
1793 | Lengyelország második megcsonkítása. |
1794 | Tadeusz Kościuszko függetlenségi harca Lengyelországban. |
1795 | Lengyelország teljes felosztása. |
Tartalomjegyzék
- VILÁGTÖRTÉNET
- Impresszum
- Bevezetés [Salamon Konrád]
- 1. Az őskor (Kr. e. 7 millió–Kr. e. II. évezred) [Csorba Csaba]
- 1.1. A világ képe az ember megjelenése előtt
- 1.2. Az emberelődöktől az első emberekig
- 1.3. Az eszközkészítő ember
- 1.4. A mai ember megjelenése
- 1.5. Élelemtermelő ember
- 1.6. Termelő és gyűjtögető térségek
- 1.7. Társadalmi és gazdasági változások
- 1.8. A világ képe Kr. e. 1000 körül (Kitekintés)
- 2. Az ókori Kelet (Kr. e. VI. évezred–Kr. u. 4. század) [Bácskay András]
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
- 2.1.1. Az ókori Közel-Kelet története a Kr. e. VI–IV. évezredben
- 2.1.2. Mezopotámia története a Kr. e. III. évezredben
- 2.1.3. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. III. évezredben
- 2.1.4. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred első felében
- 2.1.5. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred első felében
- 2.1.6. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred második felében
- 2.1.7. A hettita állam története
- 2.1.8. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred második felében
- 2.1.9. A bronzkori civilizációk bukása
- 2.1.10. A Közel-Kelet története a Kr. e. I. évezredben
- 2.1.10.1. Változás és állandóság
- 2.1.10.2. Izrael és Júda
- 2.1.10.3. Fönícia
- 2.1.10.4. Asszíria nagyhatalmi időszaka, az újasszír kor
- 2.1.10.5. Az újbabiloni kor (Kr. e. 626–539)
- 2.1.10.6. A méd állam története (Kr. e. 850–550)
- 2.1.10.7. Az óperzsa állam története
- 2.1.10.8. A birodalmi hagyomány továbbélése
- 2.1.10.1. Változás és állandóság
- 2.2. Az ókori Egyiptom története
- 2.2.1. Őstörténet
- 2.2.2. Az egyiptomi állam kialakulása, az egyesített állam mítosza
- 2.2.3. A predinasztikus kor
- 2.2.4. A királyi hatalom természete és az egyesített királyság korai szakasza (kb. Kr. e. 3000–2675)
- 2.2.5. Az Óbirodalom kora (Kr. e. 2675–2130 körül)
- 2.2.6. Az Óbirodalom összeomlása (kb. Kr. e. 2170–1980)
- 2.2.7. A polgárháború időszaka, az ún. első átmeneti kor
- 2.2.8. A Középbirodalom kora (kb. Kr. e. 1980–1630)
- 2.2.9. A Középbirodalom felbomlása és a második átmeneti kor (kb. Kr. e. 1630–1539/23)
- 2.2.10. Az Újbirodalom (kb. Kr. e. 1539–1075)
- 2.2.11. Az Aton-reform
- 2.2.12. A ramesszida állam, a XIX. és a XX. dinasztia kora (kb. Kr. e. 1292–1075)
- 2.2.13. A tengeri népek és a líbiai törzsek támadása, valamint a késő ramesszida kor
- 2.2.14. A harmadik átmeneti kor: a megosztott ország (kb. Kr. e. 1075–656)
- 2.2.15. A Későkor időszaka: a meghódított ország (Kr. e. 664–332)
- 2.2.16. Asszíria és Napata harca az Egyiptom feletti ellenőrzésért
- 2.2.17. A szaiszi kor (Kr. e. 664–525)
- 2.2.18. A perzsa uralom időszaka (Kr. e. 525–332)
- 2.2.19. A görög–római kor: az ókori egyiptomi civilizáció hanyatlása (Kr. e. 332–Kr. u. 624)
- 2.2.1. Őstörténet
- 2.3. Az ókori India története
- 2.4. Az ókori Kína története
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
- 3. Az ókori Hellász (Kr. e. III. évezred vége–Kr. e. 30) [Hegyi W. György]
- 4. Az ókori Róma (Kr. e. 10. század–Kr. u. 476) [Hegyi W. György]
- 5. A középkor (476–1492) [Csorba Csaba]
- 5.1. A kereszténység jegyében
- 5.2. A középkori európai társadalom
- 5.2.1. A világ rendje
- 5.2.2. Hányan és kik lakták Európát?
- 5.2.3. Az ország ura: a király
- 5.2.4. Isten szolgái: az egyházi társadalom
- 5.2.5. Az ország oszlopa: a nemesi társadalom
- 5.2.6. A föld népe: a paraszti társadalom
- 5.2.7. A biztonságos falakon belül: városi társadalom
- 5.2.8. A gazdaság működése
- 5.2.9. Írásbeliség, művelődés
- 5.2.10. Művészet és irodalom
- 5.2.11. A középkori ember élete
- 5.2.1. A világ rendje
- 5.3. A világ képe az 5. században
- 5.4. Európa új világrendje felé (5–9. század)
- 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
- 5.4.2. Európa új rendjének pillérei: a germán népek
- 5.4.3. Germán népek, germán királyságok
- 5.4.4. Ázsiai népek betörése Európába
- 5.4.5. Ami a Római Birodalomból megmaradt: Bizánc
- 5.4.6. Nyugat császára: Nagy Károly
- 5.4.7. Kalandozó hajós népek: a skandinávok
- 5.4.8. Kelet-Európa szláv népei
- 5.4.9. Kelet-Európa török népei és a magyarság
- 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
- 5.5. Ázsia az I. évezred második felében
- 5.6. Európa az első ezredfordulón
- 5.6.1. A nyugati keresztény államok új rendszerének kialakulása
- 5.6.2. A pápaság és a kereszténység térnyerése
- 5.6.3. Új államok a Nyugat peremén
- 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
- 5.6.3.2. A lengyel keresztény egyház és az állam létrejötte
- 5.6.3.3. A magyarság betagolódása a keresztény Európába
- 5.6.3.4. A tengermellék állama: Horvátország
- 5.6.3.5. Hatalmas területek ura: a Kijevi Rusz
- 5.6.3.6. A Kárpátokon túli világ
- 5.6.3.7. A Bolgár Cárság
- 5.6.3.8. Szerbek. Hogyan lett a zsupákból királyság?
- 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
- 5.7. Európa felvirágzása (11–13. század)
- 5.7.1. A nagyhatalmak
- 5.7.2. Nyugat és Kelet találkozása: keresztes háborúk a Szentföldön
- 5.7.3. A fölemelkedő Közép- és Kelet-Európa
- 5.8. Az Európán kívüli világ a 11–13. században
- 5.9. A középkor alkonya (14–15. század)
- 5.10. A közép- és kelet-európai régió államai (14–15. század)
- 5.11. Európa peremén (14–15. század)
- 5.12. Az Európán kívüli világ a 14–15. században
- 6. Kora újkor (1492–1789) [Katona András]
- 6.1. A gabona rabságában – a reformáció és a felvilágosodás igézetében
- 6.2. A nagy földrajzi felfedezések kora
- 6.3. Reformáció és katolikus megújulás
- 6.4. A modern állam kezdetei: az abszolutizmus létrejötte Európában
- 6.5. Nemzetközi kapcsolatok, háborúk és polgárháborúk a 16–17. században
- 6.5.1. A németalföldi szabadságharc. Hollandia aranykora (1566–1648)
- 6.5.2. Nemzetközi kapcsolatok az itáliai háborúk után
- 6.5.3. Az angol forradalom évszázada (1603–1714)
- 6.5.4. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában
- 6.5.5. Nemzetközi kapcsolatok a vesztfáliai béke után (1648–1715/1721)
- 6.6. Az abszolutizmus alkonya Nyugaton, felvilágosult abszolutizmus Keleten
- 6.6.1. A nemzetközi kapcsolatok alakulása
- 6.6.2. Európa élén: Anglia és Franciaország a 18. században
- 6.7. Az Európán kívüli világ
- 7. A „hosszú” 19. század (1789–1914) [Zakar Péter – Kozári József]
- 7.1. Európa tündöklése és bukása
- 7.2. A francia forradalom
- 7.3. Európa a két nagy forradalom között (1815–1848)
- 7.4. Az Európán kívüli világ (1815–1848)
- 7.5. Európa forradalma (1848–1849)
- 7.6. Forradalmak után
- 7.6.1. Anglia az 1850–1860-as években
- 7.6.2. Franciaország az 1850–1860-as években
- 7.6.3. A krími háború
- 7.6.4. Kelet-Európa a krími háború után
- 7.6.5. Oroszország az 1850–1870-es években
- 7.6.6. A keleti kérdés az 1870-es évek végén
- 7.6.7. A porosz uniótól a Német Császárságig (1850–1871)
- 7.6.8. Itália egyesítése
- 7.6.9. A Habsburg Birodalom az 1850–1860-as években
- 7.6.10. Az észak-amerikai polgárháború
- 7.6.11. Latin-Amerika a függetlenségi háborúk után
- 7.6.12. A Távol-Kelet az 1850–1860-as években
- 7.6.13. A nemzetközi munkásmozgalom a 19. század második felében
- 7.7. A gyarmatbirodalmak kora
- 7.7.1. Anglia az 1870-es évektől az I. világháború kitöréséig
- 7.7.2. A Harmadik Köztársaság Franciaországa az I. világháborúig
- 7.7.3. A Német Császárság
- 7.7.4. Olaszország az egység létrejöttétől a világháború kezdetéig
- 7.7.5. Oroszország az imperializmus korában
- 7.7.6. A Balkán államai a 19. század végén és a 20. század elején
- 7.7.7. Az Amerikai Egyesült Államok a 19. század végén és a 20. század elején
- 7.7.8. A Távol-Kelet a 19. század végén és a 20. század elején
- 8. A „rövid” 20. század (1914–1991) [Salamon Konrád]
- 8.1. „A teremtés nyolcadik napja”?
- 8.2. Az I. világháború és következményei (1914–1920)
- 8.3. A két világháború között (1920–1939)
- 8.3.1. A Szovjetunió
- 8.3.2. Az 1920-as évek nemzetközi kapcsolatai
- 8.3.3. Olaszország és a fasizmus
- 8.3.4. Az Egyesült Államok
- 8.3.5. Nagy-Britannia
- 8.3.6. Németország és a nemzetiszocializmus
- 8.3.7. Franciaország
- 8.3.8. A nemzetközi kapcsolatok változásai (1930–1936)
- 8.3.9. Ázsia
- 8.3.10. A muzulmán térség országai
- 8.3.11. Fekete-Afrika
- 8.3.12. Latin-Amerika
- 8.3.13. Az ellentétek kiéleződése (1936–1939)
- 8.3.1. A Szovjetunió
- 8.4. A II. világháború és következményei (1939–1947)
- 8.5. A hidegháború korszaka (1947–1962)
- 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
- 8.5.2. A Truman-elvtől az európai egység megalapozásáig (1947–1952)
- 8.5.3. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa
- 8.5.4. Ázsia a II. világháború után
- 8.5.5. Latin-Amerika
- 8.5.6. Afrika
- 8.5.7. A kelet-berlini felkeléstől a magyar forradalomig (1953–1956)
- 8.5.8. A szuezi válságtól a kubai válságig (1956–1962)
- 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
- 8.6. A békés egymás mellett élés küzdelme (1963–1988)
- 8.7. A harmadik évezred küszöbén
- Bibliográfia
- Kronológia
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
Nyomtatott megjelenés éve: 2006
ISBN: 978 963 059 693 0
A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.
Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero