Világtörténet

Az ún. korai Akhaimenida uralkodócsalád tagjai a délnyugat-iráni Ansanban uralkodó perzsa királyi dinasztia leszármazottai voltak. A dinasztiából az Assur-bán-aplinak hűségesküt tett Kürosz nevű király és apja, Teiszpész létezését tudjuk bizonyosan igazolni. A görög történeti hagyomány a perzsa királyok dinasztiáját a méd királyi dinasztia szerves folytatásának tekintette, hangsúlyozva a két „birodalom” közti folytonosságot. Eszerint a korai perzsa állam – a Dareiosz király által bevezetett reformokig – a méd állam- és birodalomszervezetet vette át és működtette tovább. A „Méd Birodalom” alapvetően téves koncepcióján túl kétségeket támaszt a méd örökséggel szemben, hogy a perzsa uralkodók feliratain a hivatalos nyelvek közt az óperzsa és a babiloni nyelv mellett nem a méd, hanem az elámi jelent meg. Mindazon hatás, amelyet a görög hagyomány Médiának tulajdonított, valójában elámi hatás, tehát Perzsia nem Média, hanem Elám örökösének tekintendő. Az elámi térségben – a Kr. e. III. évezredtől a perzsa időszakig – folyamatos hagyománya volt a birodalomszervezéshez nélkülözhetetlen központi igazgatásnak és az írásbeliségnek. Elám már régóta szoros kapcsolatot tartott az Iráni-fennsík államaival, különösen a középső iráni térséggel. Perzsia nemcsak az elámi államszervezetet, az igazgatási rendszert olvasztotta magába, hanem Elám iráni államokkal fennálló széles körű kapcsolatrendszerét is. Ez lehet a magyarázata a perzsa állam rendkívül gyors, a kortárs nagyhatalmakat meglepő megerősödésének.