A tartományi közigazgatást az egyes tartományok alkotmányai határozzák meg a maguk részleteiben. A városi tartományokat kivéve valamennyi tartomány három közigazgatási szintre oszlik (lásd: 2. ábra). Mint tagállamoknak megvan a maguk törvényhozása, Kormánya és miniszteriális szervezeti rendszere. A tartományi központi szervek lényegében ugyanazokat a feladatokat látják el tartományi hatáskörben, mint a szövetségi szervek a szövetség vonatkozásában. A tartományi végrehajtó hatalmat gyakorló kormányok élén tartományi miniszterelnökök állnak, azonban a tartományi miniszterelnök jogállásából hiányzik a konstruktív bizalmatlanság intézménye, a tartományi kormányok mégsem „törékenyebbek” mint a Szövetségi Kormány, mert a tartományi politikai együttműködési és koalíciós viszonyok jelentős mértékben függenek a szövetségi szintű politikai viszonyoktól, ezért a párpolitika helyi szintjeit végső soron a központi politikai erők meghatározzák, s általában nem érdekük a szövetségi politikai viszonyokat megbontó változások megvalósítása. Természetesen, amennyiben a tartományi választások eredményei azt indokolják előfordul, hogy a tartományi kormányzatokat olyan politikai koalíciók adják, amelynek pártjai a szövetségi szinten egymás ellenzékeként működnek.