MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az Európai Unió versenyjoga
Harmadik felek eljárási jogosítványai
Harmadik felek. A „harmadik felek” kifejezés a támogatást adó tagállamon és az azt kapó vállalkozáson kívüli személyeket, vállalkozásokat, tipikusan versenytársakat jelenti, amelyek jogait, jogos érdekeit a támogatás érinti. 2000–2002 között évente kb. 60 panaszt regisztráltak, e szám 2004-től kezdődően 200 fölé emelkedett. 2005-ben a Bizottság adatai szerint 218 panaszt regisztráltak.
Tartalomjegyzék
- Az Európai Unió versenyjoga
- Impresszum
- Előszó
- Rövidítések jegyzéke
- I. fejezet: Verseny, versenypolitika
- II. fejezet: Az EU versenyjogának általános része
- III. fejezet: Versenykorlátozó megállapodások: az EUMSz 101. cikke
- 1. Bevezetés
- 2. A 101. cikk (1) bekezdésének tényállási elemei
- 3. A 101. cikk (2) bekezdése: semmisség
- 4. A 101. cikk (3) bekezdése
- 5. A 101. cikk alá eső versenykorlátozás-típusok
- 5.1. Csoportosítási lehetőségek
- 5.2. Kartellek
- 5.3. Versenytársak közötti együttműködések
- 5.3.1. Az együttműködésről általában
- 5.3.2. Közös kutatás és fejlesztés
- 5.3.3. Közös gyártás és szakosítás
- 5.3.4. Közös beszerzés
- 5.3.5. Közös értékesítés
- 5.3.6. Szabványosítási megállapodások
- 5.3.7. Környezetvédelmi megállapodások
- 5.3.8. Kereskedelmi kiállítások szervezése
- 5.3.9. Hírközlési együttműködések
- 5.3.1. Az együttműködésről általában
- 5.4. Vertikális megállapodások
- 5.4.1. A vertikális korlátozások versenypolitikai megítélése az EU-ban
- 5.4.2. A vertikális korlátozások előnyei és hátrányai
- 5.4.3. A vertikális korlátozások jogi megítélése
- 5.4.4. A 101. cikk (1) bekezdésének alkalmazása
- 5.4.5. A vertikális korlátozások csoportmentessége
- 5.4.6. A vertikális korlátozások egyedi értékelése
- 5.4.7. Jellemző vertikális értékesítési módok és vertikális korlátozások
- 5.4.7.1. A viszonteladási ár megkötése
- 5.4.7.2. Kizárólagos forgalmazás és területi védelem
- 5.4.7.3. A kereskedő beszerzéseinek korlátozása
- 5.4.7.4. Szelektív értékesítési rendszerek
- 5.4.7.5. Internetalapú értékesítéshez kötődő korlátozások
- 5.4.7.6. Franchise-megállapodások
- 5.4.7.7. Kizárólagos szállítás
- 5.4.7.8. Áruházláncokhoz kötődő korlátozások
- 5.4.7.9. Gépjármű-forgalmazás és a kapcsolódó utópiacok, szolgáltatások
- 5.4.7.10. Szellemi tulajdonnal kapcsolatos vertikális megállapodások
- 5.4.7.1. A viszonteladási ár megkötése
- 5.4.1. A vertikális korlátozások versenypolitikai megítélése az EU-ban
- 5.1. Csoportosítási lehetőségek
- 6. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- IV. fejezet: A piaci erőfölénnyel való visszaélés: a Szerződés 102. cikke
- 1. Bevezetés
- 2. A 102. cikk és más versenyszabályok kapcsolata
- 3. Példák az érintett piac meghatározására
- 4. A piaci erőfölény
- 5. Visszaélés az erőfölényes helyzettel
- 6. Kimentések, kivételek a 102. cikk tilalma alól
- 7. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- V. fejezet: A 101. és 102. cikkek alkalmazása
- 1. Bevezetés
- 2. Jogforrások
- 3. Az Európai Bizottság eljárása
- 4. Szankciók az EUMSz 101. és 102. cikkeinek megsértése esetén
- 5. Az Európai Unió Bíróságának szerepe
- 6. A tagállami szintű jogalkalmazás problémái
- 7. Összefoglalás
- VI. fejezet: A vállalkozások közötti koncentrációk ellenőrzése
- 1. Gazdasági és jogi háttér
- 2. A Fúziós Rendelet hatálya
- 3. Az uniós méretű koncentrációk értékelése
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A releváns piac
- 3.3. A piaci versenyhatások vizsgálata
- 3.1. Bevezetés
- 4. Eljárási szabályok
- 5. A bírósági felülvizsgálat tapasztalatai
- 6. Összefoglalás
- VII. fejezet: Versenykorlátozó állami intézkedések: a versenyjogi effet utile
- VIII. fejezet: Állami kereskedelmi monopóliumok: az EUMSz 37. cikke
- 1. Bevezetés
- 2. A 37. cikk alkalmazásának története
- 3. Az állami kereskedelmi monopóliumok fogalma
- 4. A tagállamok 37. cikkből adódó kötelezettségei
- 5. A 34. cikk alkalmazása a kereskedelmi jellegű állami monopóliumokra
- 6. Kivételek a 37. cikk alól
- 7. Lenni vagy nem lenni?
- 8. Jogalkalmazási kérdések
- 9. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- IX. fejezet: Kizárólagos jogok, állami vállalkozások, közszolgáltatások: az EUMSz 106. cikke
- 1. Bevezetés
- 2. A 106. cikk (1) bekezdése – tagállami kötelezettségek
- 2.1. Az állam és a privilegizált vállalkozások közötti szoros kapcsolat problematikája
- 2.2. A 106. cikk (1) bekezdésében foglalt vállalkozási kör
- 2.3. A 106. cikk (1) bekezdése szerinti tagállami felelősség terjedelme
- 2.4. A 106. cikk (1) bekezdésével együtt alkalmazott rendelkezések
- 2.5. Az állami intézkedés és a vállalkozási magatartás közötti kapcsolat
- 2.6. A gazdasági szabadságok és a 106. cikk (1) bekezdés
- 2.1. Az állam és a privilegizált vállalkozások közötti szoros kapcsolat problematikája
- 3. Közszolgáltatások és versenyjog
- 4. A 106. cikk (3) bekezdése – jogalkalmazási kérdések
- 5. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- X. fejezet: Az állami támogatások versenyjogi ellenőrzése
- 1. Bevezetés
- 2. A tiltott állami támogatások fogalma
- 3. Állami támogatások összeegyeztethetősége a belső piaccal
- 4. Fontosabb támogatási részletszabályok
- 5. Az állami támogatások ellenőrzésének eljárásjoga
- 5.1. A szereposztás és a játékszabályok
- 5.2. A transzparencia fontossága
- 5.3. A Bizottság eljárása
- 5.4. Az EU Bíróságának szerepe
- 5.5. A tagállami szintű jogalkalmazás
- 5.1. A szereposztás és a játékszabályok
- 6. Összefoglalás
- Jelentősebb bírósági ítéletek
- Bibliográfia
- Jogesetjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 613 8
„A hét évvel ezelőtt megjelent mű új kiadása az európai versenyjog újabb fejleményeivel felfrissítve tartalmaz a vállalkozók számára olyan fontos tudnivalókat, mint az autósoknak a KRESz. …Az uniós versenyjoggal foglalkozni két okból sem haszontalan: egyrészt a magyar versenytörvény is jelentős részben az uniós fejleményeket követi …, másrészt az Európai Unió belső piacán tevékenykedő vállalkozásoknak az uniós játékszabályokat ismerniük elengedhetetlen.” – részlet Vörös Imre ajánlójából.
Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-az-europai-unio-versenyjoga//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
