Tóth Tihamér

Az Európai Unió versenyjoga


Cél vagy hatás

Vagylagos tényállási elemek. A 101. cikk (1) bekezdésének megsértéséhez nem kell feltétlenül a kedvezőtlen, megvalósult versenyhatásokat bizonyítani, azaz például azt, hogy az árkartell miatt hány euróval emelkedett a cement ára. Elegendő, ha a megállapodás célja annak természetéből adódóan olyan, hogy nyilvánvalóan alkalmassá teszi a közös piaci verseny korlátozására (például árkartell, vagy más tagállamokba való szállítás, továbbeladás teljes megtiltása). A gyakorlatban akkor válik szükségessé a piac részletes elemzése, ha a megállapodás potenciális piaci hatásai kevésbé egyértelműek. Az utóbbi évtized bizottsági döntései alapján azt lehet mondani, hogy egyrészt bővülni látszik a célzat kategória tartalma, másrészt a Bizottság lényegében csak célzat megalapozású, azaz részletesebb hatásbizonyítást mellőző ügyeket vállal fel. A versenykorlátozó hatás témakörében, ha folynak is eljárások, azok a leggyakrabban a jogi felelősség kérdését kikerülő kötelezettségvállalással végződnek.

Az Európai Unió versenyjoga

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 613 8

„A hét évvel ezelőtt megjelent mű új kiadása az európai versenyjog újabb fejleményeivel felfrissítve tartalmaz a vállalkozók számára olyan fontos tudnivalókat, mint az autósoknak a KRESz. …Az uniós versenyjoggal foglalkozni két okból sem haszontalan: egyrészt a magyar versenytörvény is jelentős részben az uniós fejleményeket követi …, másrészt az Európai Unió belső piacán tevékenykedő vállalkozásoknak az uniós játékszabályokat ismerniük elengedhetetlen.” – részlet Vörös Imre ajánlójából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-az-europai-unio-versenyjoga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave