Tóth Tihamér

Az Európai Unió versenyjoga


Árkartell

Jellemzői. Árkartell esetében a versenytársak tipikusan eladási vagy esetleg beszerzési áraikat egyeztetik egymás között. Ez is sokféleképpen valósulhat meg: lehet az árat pontosan rögzíteni, vagy bizonyos sávot megszabni az árak mozgásának korlátozására, vagy éppen az ár minimumát meghatározni (küszöbár). Árkartellnek tekinthető az is, amikor az ár egyes elemeit egyeztetik a versenytársak, például, ha egységes kedvezményeket fogadnak el, vagy éppen elhatározzák, hogy senkinek nem adnak kedvezményt a listaárból. Az árkartell a legtöbb piac kulcselemét, az árversenyt torzítja, korlátozza, vagy akár teljesen ki is zárja. Mivel a verseny központi eleme az ár, ezért az árrögzítő megállapodások, döntések, egyeztetett magatartások a versenykorlátozások gyakran előforduló csoportját alkotják, és szigorú versenyjogi megítélést vonnak maguk után. Az árverseny központi szerepét jelzi az is, hogy az EUMSz 101. cikkének (1) bekezdésében felsorolt tipikus versenyellenes magatartások közül az első helyen, az a) pontban található az ezt védő rendelkezés: „tilos […] a) a vételi vagy eladási árak vagy egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett rögzítése.”

Az Európai Unió versenyjoga

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 613 8

„A hét évvel ezelőtt megjelent mű új kiadása az európai versenyjog újabb fejleményeivel felfrissítve tartalmaz a vállalkozók számára olyan fontos tudnivalókat, mint az autósoknak a KRESz. …Az uniós versenyjoggal foglalkozni két okból sem haszontalan: egyrészt a magyar versenytörvény is jelentős részben az uniós fejleményeket követi …, másrészt az Európai Unió belső piacán tevékenykedő vállalkozásoknak az uniós játékszabályokat ismerniük elengedhetetlen.” – részlet Vörös Imre ajánlójából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-az-europai-unio-versenyjoga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave