Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


F

faji csoport
Az emberek antropológiai sajátosságok alapján megkülönböztethető csoportja. [Btk. 155. § (1) bek., Btk. 157. § (1) bek., Btk. 174/B. § (1) bek., Btk. 269. § b) pont]
fajtalankodik
Fajtalanságot követ el.
fajtalanság
A közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál a Btk. XIV. fejezet II. cím alkalmazásában. A Btk. 175/B. §-hoz nem rendelt értelmező rendelkezést, de nem sérti a törvényesség elvét, ha ott is e rendelkezés tartalma szerint alkalmazzák a fajtalanság fogalmát. [Btk. 175/B. § (2) bek. d) pont, Btk. 198. § (1) bek., Btk. 201. § (1) és (2) bek., Btk. 202. § (1) és (2) bek., Btk. 203. § (1) bek., Btk. 207. § (1) bek., Btk. 210/A. § (1) és (2) bek.]
fajtalanság eltűrése
Más által kifejtett, testét érintő fajtalanságot eltűr. [Btk. 198. § (1) bek.]
fegyelmi fenyítés
Az alárendelt által elkövetett fegyelemsértés jogkövetkezménye, amelyet az elöljáró szab ki (alkalmaz). [Btk. 359. § a) pont] Lásd még: elöljáró.
fegyelmi jogkör gyakorlója
Az a személy vagy testület, aki (amely) a fegyelmi eljárást megindíthatja és lefolytathatja és a fegyelmi döntést meghozhatja. [Btk.235. § a) pont]
fegyelmi vétség, fegyelmi eljárás
A munkavállaló jogszabályban meghatározottak szerinti jogsértő magatartása fegyelmi felelősséget alapoz meg. A fegyelmi vétség a munkaviszonyból fakadó kötelezettség vétkes megszegése (a Munka Törvénykönyve nem definiálja általános jelleggel a fogalmát). A fegyelmi eljárás a fegyelmi felelősség megállapítására indított eljárás, célja, hogy megállapítsa, történt-e fegyelmi vétség, ha igen, kit terhel emiatt a felelősség. A hátrányos jogkövetkezményeket fegyelmi eljárásban kell érvényesíteni. [Btk. 235. § a) és b) pont, Btk. 239. §]
fegyház
A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatainak egyike. A fegyház fokozatban történő végrehajtás rendelkezik a legszigorúbb végrehajtási rezsimmel. [Btk. 41. § (1) bek., Btk. 42. § (1), (2) és (3) bek.]
fegyveres erő
Katona [Magyar Honvédség tényleges állományú, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – vö. Btk. 122. § (1) bek.], valamint a lőfegyverrel vagy robbanóanyaggal felszerelt személyek csoportja. [Btk. 139. § (1) bek.] Lásd még: katona.
fegyveresen
Aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál az elkövetéskor; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el. A bűncselekmény elkövetési módjaként határozza meg a jogalkotó egyes törvényi tényállásokban. [Btk. 137. § 4./a) pont, Btk. 159. § (2) bek., Btk. 174/B. § (2) bek. a) pont, Btk. 175/A. § (2) bek. b) pont, Btk. 176. § (2) bek. b) pont, Btk. 218. § (3) bek. b) pont, Btk. 261/A. § (3) bek. b) pont, Btk. 321. § (4) bek., Btk. 321. § (5) bek., Btk. 327. § (3) bek., Btk. 343. § (2) bek. a) pont]
fegyvermentes övezet
Olyan terület, amelyen a hadviselés során támadó vagy védekező szándékú katonai erő nem tartózkodik; e területen szerződés alapján tilos haderőt állomásoztatni (vagy katonai létesítményt fenntartani). Demilitarizált területként is szokás nevezni. [Btk. 160. § b) pont]
fegyverrel
Lőfegyver vagy robbanóanyag használatával vagy annak használatára irányuló fenyegetéssel való elkövetés; idetartozik a fegyver ütésre használata is. Tágabb kategória, mint a „fegyveresen” elkövetési mód. [Btk. 355. § (2) bek. a) pont]
fegyverszünet
A fegyveres összeütközésben álló felek megállapodása, ami a harci cselekmények meghatározatlan vagy meghatározott idejű, (és/vagy meghatározott helyen történő) ideiglenes szüneteltetésére vonatkozik. [Btk. 162. § (1) bek.]
fegyverzet (és harci felszerelés)
A harchoz szükséges fegyverek és mindazon technikai (elektronikai, műszaki) eszközök, amelyek a mindenkori harci cselekmények kivitelezéséhez szükségesek. Például számítógépek, védelmi berendezések (akár gázálarc is), szállítójárművek stb. [Btk. 363. § (1) bek. a) pont]
felbujtó
Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A részesség egyik fajtája. [Btk. 21. § (1) bek.] Lásd még: részes.
felfed
A felfedés révén az adott titokfajta hozzáférhetővé válik más számára, például aktív magatartással (nyilvánosságra hozatal) vagy hozzáférhetővé tételben megnyilvánuló mulasztással is (például annak eltűrése, hogy más a sértettre vonatkozó iratot elolvassa). [Btk. 177. § (1) bek., Btk. 242/C. § (1) és (2) bek., Btk. 261. § (3) bek. b) pont]
felfegyverkezve
Aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál (például kés, szamurájkard stb.) az elkövetés során. A bűncselekmény elkövetési módjaként határozza meg a jogalkotó egyes törvényi tényállásokban. [Btk. 137. § 4./b) pont, Btk. 174/B. § (2) bek. b) pont, Btk. 176. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. § (2) bek., Btk. 271/A. § (3) bek., Btk. 321. § (3) bek. a) pont, Btk. 321. § (4) bek. d) pont]
felhasznál
(személyt elkövetésre) Az elkövetés során a törvényben meghatározott személy a tettes magatartása (például rábeszélés) révén részévé válik az elkövetésnek: a bűncselekménynek lehet tettese vagy részese is a felhasznált személy, amennyiben a közvetett tettesség feltételei nem állnak fent. [Btk. 282. § (2) bek. a) pont, Btk. 282/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 282/B. § (1) bek., (2) bek. a) pont] Lásd még: közvetett tettes.
felhasznált bélyeg
Postai forgalomban részt vett (vagy más felhasználással már használt) bélyeg. [Btk. 307. § (2) bek.] Lásd még: bélyeg.
feljebbvaló
A Hvt. 44. § (2) bekezdése szerint az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója. [Btk. 355. § (1) bek. b) pont, Btk. 356. § (1) bek. b) pont]
feljelentés
Minden olyan, a hatóság tudomására hozott közlés, amely meghatározott vagy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény gyanújára utaló tényállást, illetve adatot tartalmaz. A feljelentés nem csupán jogosultság, hanem kötelezettség is abban az esetben, ha elmulasztása bűncselekménynek minősül (lásd a felsorolást). A Be. 171. §-a alapján bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. [Btk. 6. § (1) bek. a) pont, Btk. 150. § (1) bek., Btk. 236. § (1) bek., Btk. 240. §, Btk. 261. §, Btk. 261/A. §, Btk. 344. §]
felmentés
A Be. 331. §-a szerint a bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha a vádlott bűnössége nem állapítható meg, és az eljárást nem szünteti meg. [Btk. 243. § (1) bek.]
felszámolás elrendelése
A bíróság jogerős végzésével elrendeli a felszámolást és egyidejűleg felszámolóbiztost jelöl ki. [Btk. 290. § (5) bek.]
felszámolási eljárás
A fizetésképtelen gazdálkodó szervezettel szemben elrendelt eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. [Btk. 290. § (6) bek.] Lásd még: adós.
feltételes szabadságra bocsátás
A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásából a törvényi feltételek mellett az elítéltet feltételesen szabadlábra lehet helyezni. [Btk. 47. § (1) bek.]
fenyegetés
A Btk. 138. §-a értelmében fenyegetés az olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, ami alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetést a jogalkotó általában az elkövetés módjaként határozza meg. Egyes bűncselekményeknél (erőszakos közösülés, rablás stb.) minősített fenyegetést követel meg a jogalkotó, ez azt jelenti, hogy a fenyegetésnek az életre, illetve a testi épségre irányulónak és közvetlennek kell lennie. [Btk. 22. § c) pont, Btk. 26. § (1) bek., Btk. 138. §, Btk. 174. §, Btk. 174/A. § a) és b) pont, Btk. 174/B. § (1) bek., Btk. 175/B. § (3) bek. b/1. pont, Btk. 176. § (1) bek., Btk. 184. § (1) bek., Btk. 211. § a), b) és e) pont, Btk. 227. §, Btk. 229. § (1) bek., Btk. 242/A. § (1) bek., Btk. 262. § (1) bek., Btk. 271/A. § (1) bek., Btk. 273. § (1) bek., Btk. 323. § (1) bek.]
fenyegető veszély
Az alárendeltek életét, egészségét, testi épségét veszélyeztető helyzet. (Katonai bűncselekmények körében). [Btk. 360. § (1) bek.]
fertőző állatbetegség
A 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet (az állatbetegségek bejelentésének rendjéről) szerinti betegségek. [Btk. 284. § (3) bek.]
fiatalkorú
Aki a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét nem töltötte be. [Btk. 107. § (1) bek.]
fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézete
A szabadságvesztés-büntetés végrehatási intézete azon személy esetében, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, de a 18.-at nem, és a bűncselekménye miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabnak ki vele szemben. Két végrehajtási fokozatban lehet végrehajtani: fiatalkorúak börtönében, vagy fiatalkorúak fogházában. [Btk. 111. § (1) bek.]
fizetésképtelenség
Kétféle fogalmat lehet megkülönböztetni: a közgazdasági értelemben vett fizetésképtelenséget (likviditáshiány) és a jogi értelemben vett fizetésképtelenséget. Ez utóbbit a Csődtv. határozza meg, a 27. §-ban a fizetésképtelenség megállapításának feltételeivel (azaz nincs kifejezett fogalom). [Btk. 290. § (2) és (3) bek.]
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
A Csődtv. 33/A. § (1) bekezdése szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. [Btk. 290. § (1) bek.]
fogház
A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának legenyhébb fokozata. [Btk. 41. § (1) bek., Btk. 44. §]
foglalkozás gyakorlására alkalmatlanság
Általában valamilyen fizikai vagy pszichikai, esetleg más egészségügyi okból. [Btk. 57. § (1) bek.]
foglalkozás gyakorlására méltatlanság
Erkölcsi megfontolások alapján (például korrupciós bűncselekmény elkövetése), adott esetben az érintett életvezetése, életmódja alapján. [Btk. 57. § (1) bek.]
foglalkozása (valakinek)
A szakképzettséget igénylő és azt nem igénylő, hatósági engedély nélkül is gyakorolható foglalkozások (esetleg munkakörök) egyaránt idetartoznak. [Btk. 56. § (3) bek.] A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a vállalkozás vezető tisztségviselője, a vállalkozás általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója vagy felügyelőbizottságának tagja, avagy egyéni vállalkozó. [Btk. 56. § (2) bek., Btk. 177. § (1) bek., Btk. 178. § (2) bek.]
foglalkozása felhasználása
Ilyenkor a foglalkozás nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával kerül sor a szándékos bűncselekmény elkövetésére: a foglalkozás tulajdonképpen eszköze a szándékos bűncselekmény véghezvitelének (BKv 18.). [Btk. 56. § (1) bek. b) pont, Btk. 178. § (2) bek.]
foglalkozási szabály
Szakmai előírások, amelyek szakképzettséget igénylő foglalkozásra, vagy egyéb írott vagy íratlan, általánosan elfogadott szabályok mellett gyakorolt egyéb tevékenységre vonatkoznak. Ilyennek tekintendők a Btk. külön rendelkezése alapján a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is. [Btk. 171. § (1) és (4) bek.]
foglalkozástól eltiltás
Egyik büntetési nem a magyar büntetőjogban. Korábban mellékbüntetés volt. [Btk. 38. § (3) bek., Btk. 56. §]
fogoly
Az a személy, aki a büntetőeljárás alatt vagy a szabadságvesztés végrehajtása során a hatóság őrizetében van. A Btk. fogalmi körében tehát nem fogoly, aki idegenrendészeti őrizetben vagy szabálysértési elzárás hatálya alatt van. [Btk. 245. §, Btk. 246. § (1) bek.]
fogyasztó
Nincs büntetőjogi fogalma. A Btk. 328. § értelmezésében a vásárlót jelenti, azt a személyt, aki adásvétel ügyletében a vevő. [Btk. 296/A. §, Btk. 328. § (1) bek.]
fokozottan védett élő szervezet; egyede
A fokozott védelem a jogszabályi besorolástól függ. Az élő szervezet egyede
  1. az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,
  2. az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,
  3. az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak, vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz. [Btk. 281. § (1) bek. a) pont]
folytatólagosság
A törvényi egység egyik esete: ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. [Btk. 12. § (2) bek.]
fontos szolgálat
Például készenléti szolgálat, őrszolgálat (stb.). [Btk. 343. § (2) bek. c) pont]
fontos szolgálati feladat
A szolgálathoz tartozó, egyedileg meghatározott feladat, ami eltér a napi, folyamatosan ellátandó teendőktől. [Btk. 349. § (1) bek.]
fontos szolgálati ügy
Például honvédségi tulajdonban bekövetkezett anyaghiány, elöljáró ittasságával és az elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatos intézkedés (stb.). [Btk. 350. § (1) bek.] Lásd még: BH1999. 545.
fontosabb ügy
Kiemelkedő jelentőségű ügy. A bírói gyakorlat szerint ilyen személy a bíró, az ügyész vagy a bűnügyi nyomozó, a szabálysértési vagy az idegenrendészeti hatóság ügydöntő határozat hozatalára jogosult tagja, vagy például az adó- vagy vámügyben döntést hozó hivatalos személy. [Btk. 250. § (2) bek. b) pont, Btk. 251. § (2) bek., Btk. 252. § (3) bek. a) pont]
forgalomba hoz, forgalomba hozatal, forgalmaz
Minden olyan cselekmény, amelynek következtében a jogellenesen birtokolt elkövetési tárgy jogellenesen – akár ellenszolgáltatásért, akár ingyenesen – rendszerint előre történő megválogatás nélkül több, és meg nem határozott számú személyhez jut (a továbbadás folytán megnyílik annak tényleges lehetősége, hogy az elkövetési tárgyhoz más vagy mások is hozzájussanak). [Btk. 173/I. § (1) bek., Btk. 264. § (1) bek., Btk. 263/A. § (1) bek. a) pont, Btk. 265. §, Btk. 266/A. § (2) bek., Btk. 279. § (1) és (2) bek., Btk. 280. § (2) bek., Btk. 281. § (1) bek., Btk. 282. § (3) bek. b) pont, Btk. 282/A. § (1) bek., Btk. 282/B. § (2) bek. a) és b) pont, Btk. 282/C. § (2) bek., Btk. 283/A. § (1) bek., Btk. 292. § (1) bek., Btk.293. §, Btk. 296. §, Btk. 300/E. § (1) bek. c) pont, Btk. 304. § (1) bek. a), b) és c) pont, Btk. 304/A. §, Btk. 306. § (1) bek., Btk. 307. § (1) és (2) bek., Btk. 308. § (1) bek., Btk. 311. § (1) bek., Btk. 311/A. § (1) bek., Btk. 311/B. § (1) bek., Btk. 313/D. §, Btk. 328. § (1) bek., Btk. 329/B. § (1) bek. b) pont]
forgalomból kivont pénz
Régi pénz, kereskedelmi forgalomban nem használható fel fizetésre. [Btk. 305. § a) pont]
fosztogat
A tulajdontól való megfosztás akár erőszakkal vagy anélkül. A gyakorító képző miatt tartalmilag több sértett sérelmére, illetőleg többszöri cselekményt jelent. [Btk. 159. § (1) bek., Btk. 160/B. § (1) bek. c) pont]
föld; föld összetevői
Környezeti elem, a felszín és a felszín alatti rétegek (talaj, kőzetek, ásványok). [Btk. 280. § (1) bek., Btk. 286/A. § (1) bek.]
földmérési jel
A földmérési, illetve térképészeti munkák végzésére jogosult személy által elhelyezett jel. [Btk. 215. §] Lásd még: lásd a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXV. törvény.
földrajzi árujelző oltalma
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 103. §-a szerint földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. [Btk. 329/D. § (1) bek.]


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave