Az alárendelt minden olyan munkáltatása, olyan feladat elvégeztetése, amelynek ellátása nem tartozik annak kötelezettségei közé, s amelyeknek végrehajtására az elöljáró jogszerűen nem adhatna parancsot. A magáncélra történő igénybevételen nemcsak a kifejezetten személyes, magánérdekű tevékenység, hanem minden olyan feladat végrehajtása értendő, amely nem a szolgálat ellátásának körébe tartozik. [Btk. 359. § d) pont] Lásd még: EBH2000. 286.

A magánindítvány olyan nyilatkozat, amelyben az előterjesztésére jogosult az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. [Btk. 22. § h) pont, Btk. 31. § (1) bek., Btk. 170. § (7) bek., Btk. 173/H. § (4) bek., Btk. 183. § (1) bek., Btk. 209. §, Btk. 331. §]

Minden helyiség vagy lakás magánlakásnak tekintendő a nyilvános vagy a közönség számára nyitva álló helyiségeken kívül. [Btk. 232. § (1) bek.] Lásd még: Legfelsőbb Bíróság Elnökhelyettese 1995. EL.II. A.5/32.

Magán-nyugdíjpénztári tevékenységnek minősül a pénztártagok felvétele, a tagok számára fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számlavezetés alapján. [Btk. 298/D. § d) pont] Lásd még: Mny.tv. 4. § (4) bek.

A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

Magántitok minden olyan bizalmas, csak szűk körben, illetve beavatottak előtt ismert – személyi, családi, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra, sajátos szokásokra vonatkozó – tény vagy adat, amelynek nyilvánosságra kerülése a sértettre nézve érdeksérelemmel járna, ezért a büntetőjog által védett igénye fűződik ahhoz, hogy mindazok, akik arról foglalkozásuk vagy közmegbízatásuk révén tudomást szereznek, azt – amennyiben nincs ez ellen ható nyomatékosabb érdek – meg is őrizzék. [Btk. 177. § (1) bek., Btk. 178/A. § (1) és (2) bek.] Lásd még: EBH2003. 926.

Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából

A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt

A méhen belül fejlődő emberi lény a terhesség 12. hetétől. [Btk. 169. § (1) bek.]

Magzatnak nevezzük a fogantatás után, az embrió stádium végétől az újszülött korig tartó fejlődési szakaszt. Ez a megtermékenyülést követő kilencedik héttől a születésig tart. A gének a sejtmagok kromoszómáiban található nukleinsav-összetevők, amelyek a test működését biztosító fehérje előállításához és szabályozásához szükséges információkat biztosítják. A génállomány ezek összessége. A Btk. az emberi génállomány mellett a magzati génállományba történő beavatkozást, annak megváltoztatását is tiltja. [Btk. 173/A. § (1) bekezdés]

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény értelmében magyar állampolgár az, aki a törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki a törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy a törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg. A fogalomnak a törvény hatálya és egyes bűncselekmények speciális alanyi minősége folytán van jelentősége. [Btk. 3. § (1) bekezdés, Btk. 144. § (1) bekezdés, Btk. 145. §]

A Magyar Honvédség Magyarország védelmi hadereje, olyan függelmi rendszerben működő fegyveres állami szervezet, amely békeidőben hivatásos katonákból, háború, vagy rendkívüli állapot esetén hadkötelezettséget teljesítő állampolgárokból áll. [Btk. 282/A. § (2) bekezdés c) pont]

A Btk. által védett nemzeti jelképeink egyike. Alaptörvényünk szerint Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Nemzeti jelképeink megsértése, lealacsonyító kifejezéssel illetése, vagy más hasonló cselekmény elkövetése büntetendő. [Btk. 269/A. §]

A Btk. által védett nemzeti jelképeink egyike. Alaptörvényünk szerint Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. Nemzeti jelképeink megsértése, lealacsonyító kifejezéssel illetése, vagy más hasonló cselekmény elkövetése büntetendő. [Btk. 269/A. §]

A Btk. által védett nemzeti jelképeink egyike. Alaptörvényünk szerint Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. Nemzeti jelképeink megsértése, lealacsonyító kifejezéssel illetése, vagy más hasonló cselekmény elkövetése büntetendő. [Btk. 269/A. §]

A legelterjedtebb definíció szerint a nemzet olyan, egy adott területen élő népcsoport, amelyet összeköt a közös kultúra, a közös nyelv, a közös történelem és a közös lelki alkat. Nem azonos az állam és az ország fogalmával. [Btk. 269. § a) pont]

Kizárólag az állatkínzás tényállásában szereplő kifejezés, amely az állat egészségének, szokásos életvitelének tartós (általában hónapokig húzódó) megromlását, károsodását jelenti. [Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pont]

Általában egyes erőszakos személy elleni és közlekedési bűncselekmények súlyosabban minősülő esete, amely bántalmazás vagy egészségsértés folytán áll elő. Valamely képesség vagy szerv elvesztését jelenti (például végtag csonkulása; a látás, hallás akár részleges elvesztése; a nemzőképesség elvesztése). Véleményezése rendszerint orvos-szakértői kérdés, s megállapítható akkor is, ha utóbb orvosi beavatkozással megszűntethető. [Btk. 170. § (4) bekezdés, Btk. 171. § (2) bekezdés a) pont, Btk. 184. § (2) bekezdés b) pont, Btk. 185. § (2) bekezdés b) pont, Btk. 186. § (2) bekezdés b) pont, Btk. 187. § (2) bekezdés a) pont, Btk. 188. § (2) bekezdés b) pont, Btk. 189. § (2) bekezdés a) pont, Btk. 355. § (3) bekezdés]

A bűncselekmény stádiumaihoz (az előkészülethez és a kísérlethez) kapcsolódó fogalom. Nem büntethető, akinek tette a kísérlettől való önkéntes elállás, a cselekmény eredményének önkéntes elhárítása, illetve az előkészület berekesztése vagy feljelentése miatt nem válik befejezett bűncselekménnyé. Előfordul azonban, hogy a súlyosabb következmények önkéntes megakadályozása esetén is megállapítható valamely olyan (enyhébb) bűncselekmény, amely a megrekedt stádium keretei között már megvalósult. Ezt maradék-bűncselekménynek nevezzük, ami miatt a tettes felelősséggel tartozik. (Például: az elkövető mégis megmenti az általa ölési szándékkal megsebesített személy életét, emberölés kísérletéért nem felel ugyan, de a testi sértésért igen). [Btk. 17. § (4) bekezdés, Btk. 18. § (3) bekezdés]

A fogalom speciális: kizárólag az embercsempészés tényállásában szerepel és a határátlépés illegális módját jelöli. A gyakorlat meg nem engedett határátlépésnek tekinti a hiányzó, érvénytelen, megtévesztéssel szerzett, hamis vagy hamisított útiokmánnyal történő határátlépést. [Btk. 218. § (1) bekezdés b) pont]

Az előkészület egyik formája, legalább két tettes előzetes egyetértését, kölcsönösen elfogadott együttműködési tervét jelenti, függetlenül attól, hogy társtettesi vagy tettesi és részesi megállapodásra vonatkozik. [Btk. 18. § (1) bekezdés, Btk. 261. § (5) bekezdés, Btk. 263/C. § (1) bekezdés]

A megbízás a polgári jogból „kölcsönzött” kategória, ahol olyan, rendszerint szerződésen alapuló nyilatkozatot, felhívást jelent, amely valamely ügy ellátására vonatkozó kötelezettséget keletkeztet. A büntetőjog a szerződésszerűségre nem fektet súlyt, a megbízás informális megállapodáson is alapulhat. [Btk. 299/A. § (2) bekezdés a) pont, Btk. 319. § (1) bekezdés, Btk. 320. § (1) bekezdés]

A garázdaság tényállási eleme: olyan (erőszakos) magatartást jelent, amely objektíve alkalmas arra, hogy negatív értékítéletet, felháborodást vagy érzelmeket, félelmet keltsen másokban. A fogalom megítélésében nem a szubjektív értékítélet, hanem a társadalom objektív felfogása, kialakult értékrendje jut meghatározó szerephez. [Btk. 271. § (1) bekezdés]

A csonkítás a test funkcionális épségének megsértése. [Btk. 335. § (2) bekezdés a) pont, Btk. 336/A. § (2) bekezdés a) pont, Btk. 346. § (1) bekezdés]

[Btk. 244. § (1) bekezdés] Lásd: a megállapodásnál.

A Btk. honvédelmi kötelezettséget sértő bűncselekményei megelőző védelmi helyzetben vagy rendkívüli állapotban léptethetők hatályba. Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére. A megelőző védelmi helyzet külső fegyveres támadás közvetlennek nem minősíthető veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében lehetőséget ad – az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozása nélkül – a szükséges intézkedések megtételére. A megelőző védelmi helyzet a békeidőszaki rendhez képest magasabb fokú védelmi készültséget jelent, azonban a rendkívüli állapottól eltérően nem ad módot az alapvető jogok felfüggesztésére. [Btk. 333/A. §]

Bizonyos esetekben a törvény büntethetőséget megszüntető okot fogalmaz meg a kábítószerrel visszaélés kevésbé súlyos alakzatai esetében (például a csekély mennyiségű kábítószer saját használatra történő termesztésekor) Az eljárás megszüntetésének (az elterelésnek) azonban az a feltétele, hogy az orvosi kezelés szükségtelensége esetén az ilyen elkövető legalább hat hónapig igazoltan egészségügyi megelőző-felvilágosító szolgáltatásban vegyen részt. Ennek szabályait, a megfelelő ellátóhelyeket miniszteri rendelet szabályozza. [Btk. 283. § (1) bekezdés f) pont]

A fiatalkorúval szemben nem alkalmazható kitiltás büntetés, ha megfelelő családi környezetben él. Megfelelő a családi környezet, ha ebben a fiatalkorú testi, szellemi, erkölcsi fejlődése biztosított. Ennek megítélése a bíróság feladata. [Btk. 116. §]

A megfelelő kereset, jövedelem vagy vagyon a haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény elkövetőivel szemben alkalmazandó pénzbüntetés egyik feltétele. Megfelelőségről akkor beszélünk, ha a kereset, jövedelem vagy vagyon legalább a minimálbérnek megfelelő szintet elérve biztosítja a megélhetést. [Btk. 51. § (2) bekezdés]

A terrorcselekmény tényállásában szereplő fogalom az ott felsorolt bűncselekmények elkövetésével való fenyegetés, amely azok megvalósításának reális lehetősége miatt a lakosságban erős aggodalmat válthat ki. [Btk. 261. § (1) bekezdés b) pont]

A Btk. alkalmazásában a megfigyelés más személy mozgásának, tevékenységének, kapcsolatrendszerének tudatos nyomon követése. A megfigyelés – amennyiben a privát szférába más módon nem avatkozik be – nem engedélyköteles tevékenység. [Btk. 178/A. § (1) bekezdés b) pont]

Kötelességszegés harchelyzetben, az ellenséggel szembeni önkényes, tudatos meghátrálás, elmenekülés. [Btk. 365. § a) pont]

A meghamisítás a büntetőjogban valamely már létező tárgy (például okiratok, pénz, bélyeg, közérdekű adat) oly módon történő tudatos megváltoztatása, hogy az alkalmas legyen a meghamisító szándéka szerinti megtévesztésre. [Btk. 177/B. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 211. § g) pont, Btk. 274. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 275. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 277/A. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 304. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 307. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 308. § (1) bekezdés, Btk. 313/B. § (1) bekezdés]

A meghiúsítás valamely esemény, eredmény bekövetkezésének tudatos megakadályozása. [Btk. 289. § (3) bekezdés b) pont, Btk. 290. § (1), (3) és (5) bekezdés, Btk. 297. § (1) bekezdés, Btk. 330. §]

Személyes megjelenésre vonatkozó hatósági előírás. [Btk. 336/A. § (1) bekezdés, Btk. 336/A. § (2) bekezdés a) pont, Btk. 337. §]

A meghiúsítással szemben csak akadályokat gördít valamely esemény vagy eredmény bekövetkezése elé, ezáltal tudatosan késlelteti azok bekövetkezését. [Btk. 289. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 289. § (2) bekezdés]

Az ölés az élet kioltása, az életfunkciók megszüntetése. A halál büntetőjogi értelemben az ún. biológiai halál beállását jelenti, amikor a légzés, a szívműködés és az agyműködés leállása miatt elkezdődik a szervezet visszafordíthatatlan bomlása. [Btk. 155. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 157. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 163. § (2) bekezdés, Btk. 166. § (1) bekezdés]

A megrendelés valaminek a teljesítésére vonatkozó felhívás, igénybejelentés. [Btk. 328. § (2) bekezdés]

Vagyontárgy értékének csökkenését eredményező, rendszerint (de nem feltétlenül) állagsérelemmel járó és a vagyontárgy használhatóságára is kiható erőszakos erőbehatás. [Btk. 142. § (1) bekezdés, Btk. 160/B. § (1) bekezdés d) pont, Btk. 184. § (1) bekezdés, Btk. 215. §, Btk. 216. § (1) bekezdés, Btk. 216/A. § (1) bekezdés, Btk. 220. §, Btk. 260. § (1) bekezdés, Btk. 277. § (1) bekezdés, Btk. 290. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 324. § (1) bekezdés, Btk. 365. § c) pont]

A Btk. intézkedéseinek egyike. Az ügyész vagy a bíróság – ha súlyosabb joghátrány alkalmazása nem indokolt – a megrovás keretében a rosszallását fejezi ki és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmények elkövetésétől. [Btk. 70. § (1) bekezdés 1. pont, Btk. 71. § (1) bekezdés]

Anyagi értelemben megkárosít, valamely – mást megillető – járandóságot csökkent. [Btk. 359. § c) pont]

A Btk. fogalomrendszerében valamely vagyontárgy eredeti fizikai állagának helyreállíthatatlan megszüntetése. [Btk. 142. § (1) bekezdés, Btk. 160/B. § (1) bekezdés d) pont, Btk. 184. § (1) bekezdés, Btk. 215. §, Btk. 216. § (2) bekezdés, Btk. 216/A. § (2) bekezdés, Btk. 220. §, Btk. 277. § (1) bekezdés, Btk. 290. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 324. § (1) bekezdés, Btk. 363. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 364. § b) pont]

A Btk. a kifejezést „vagyontárgy” és „alárendelt” (tehát dolog és személy) tekintetében is használja. Dologi értelemben vagyontárgy eredeti állapotának hátrányos megváltoztatását jelenti, személy esetében olyan negatív értékítélet, amely a megsértett személyes, egzisztenciális, erkölcsi helyzetét érinti. [Btk. 249. § (1) bekezdés, Btk. 358. § (1) bekezdés]

Az ország önrendelkezési jogát, szuverenitását felfüggesztő vagy megszüntető idegen, rendszerint fegyveres erőt igénybe vevő csoport. [Btk. 158. § (3) bekezdés a) pont]

A szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szóló Hágai Egyezmény melléklete szerint megszállt területnek azt az országot, vagy annak azon területét kell tekinteni, amely felett az ellenség tényleges hatalmat gyakorol. [Btk. 158. § (1) bekezdés, Btk. 158. § (3) bekezdés a) pont, Btk. 159. § (1) bekezdés, Btk. 160/A. § (1) bekezdés]

A megszerzés során a megszerző jogosultságot teremt a maga számára valamely dolog fizikai birtoklására (s ezáltal a dologgal való rendelkezésre) vagy jog gyakorlásának lehetőségére. [Btk. 173/I. § (1) bekezdés, Btk. 175/B. § (1) bekezdés, Btk. 178. § (1) bekezdés, Btk. 178/A. § (1) bekezdés c) pont, Btk. 195/A. § (1) bekezdés, Btk. 207. § (1) bekezdés, Btk. 221. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 222. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 263. § (1) bekezdés, Btk. 263/A. § (1) bekezdés a) és b) pont, Btk. 263/A. § (4) bekezdés b) pont, Btk. 264. § (1) bekezdés, Btk. 264/C. § (1) bekezdés, Btk. 266. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 277. § (1) bekezdés, Btk. 277/A. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 281. § (1) bekezdés, Btk. 282. § (1) bekezdés, Btk. 282/B. § (1) bekezdés, Btk. 283. § (1) bekezdés a) és e/1. pont, Btk. 282/C. § (1) bekezdés, Btk. 283/A. § (1) bekezdés, Btk. 296. §, Btk. 300. § (1) bekezdés, Btk. 300/E. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 304. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 304/A. §, Btk. 307. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 311. § (1) bekezdés, Btk. 311/A. § (1) bekezdés, Btk. 311/B. § (1) bekezdés, Btk. 312. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 313/C. § (7) bekezdés a) és b) pont, Btk. 313/D. §, Btk. 326. § (1) bekezdés]

A szökés a Btk. fogolyszökés bűncselekménye kapcsán használt fogalom, amely minden olyan magatartást felölel, amely révén a fogoly a hatóság őrizete, felügyelete alól időlegesen vagy véglegesen fizikailag kivonja magát. [Btk. 245. § (1) bekezdés]

A Btk. fogalomrendszerében valamely terület megszállása, elfoglalása érdekében történő mozgósítás. [Btk. 160/B. § (1) bekezdés a) pont]

Megtermékenyítésnek a férfi és a női ivarsejtek természetes vagy művi egyesülését, egyesítését nevezzük. A két sejt egyesülése új sejtet, a zigótát, hozza létre, amely egy új élet csírája. [Btk. 173/E. § (2) bekezdés b) és e) pont]

A megtévesztés vagy tévedésbe ejtés másban a valóságtól eltérő képzetek tudatos kiváltása. [Btk. 175/B. § (3) bekezdés b/2. pont, Btk. 176. § (2) bekezdés, Btk. 207. § (3) bekezdés b) pont, Btk. 211. § a), b) és e) pont, Btk. 264/B. § (1) bekezdés, Btk. 264/C. § (2) bekezdés, Btk. 298/A. §, Btk. 316. § (2) bekezdés f) pont, Btk. 349. § (1) bekezdés]

Egyes magatartások csak akkor bírnak büntetőjogi jelentőséggel, ha azok valóban alkalmasak téves képzetek kiváltására. Ezt mindig az adott helyzet, körülmények gondos mérlegelésével állapítják meg: az olyan cselekvés, amely egy bizonyos szituációban nélkülözi a megtévesztésre alkalmasságot, máskor, más körülmények között vezethet a passzív alany tévedéséhez. [Btk. 296/A. § (1) bekezdés]

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény kapcsán a megtévesztő jelzés nem csupán valamely közlekedési jelzőtábla tévedés kiváltására alkalmas módon történő átalakítása lehet, hanem akár karjelzés vagy valótlan szóbeli (rádión történő) tájékoztatás is. [Btk. 184. § (1) bekezdés]

A terrorcselekmény kapcsán a fennálló társadalmi vagy gazdasági (alkotmányos) rend átalakítása, a megváltoztató igényeinek megfelelő átformálása. [Btk. 261. § (1) bekezdés c) pont]

Jogkezelési adat megváltoztatása szükségképpen az adat meghamisítását jelenti. [Btk. 329/C. §]

A számítógépes adat megváltoztatása az eredeti adat átalakítását, meghamisítását jelenti. [Btk. 300/C. § (2) bekezdés a) és b) pont, Btk. 300/C. § (3) bekezdés a) és b) pont]

Közlekedési jelzés letakarása, lefestése, elfordítása, tehát az eredeti funkciójának betöltésére történő alkalmatlanná tétele. [Btk. 184. § (1) bekezdés]

A vásárló az adásvételi szerződés vevője. A vásárláskor az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. [Btk. 175/B. § (1) bekezdés]

A „corruptio” szóból származó „korrumpál” ige magyar megfelelője. A kriminális korrupció olyan cselekménycsoport, amelynek célja, hogy a megvesztegető pénzbeli, természetbeli juttatásért, vagy viszonosságon alapuló tevékenységért cserébe jogtalan előnyhöz jusson. A klasszikus korrupció esetében valamely hivatalos személy vagy gazdasági szereplő jogtalan előnyt kér vagy fogad el, az aktív vesztegető pedig ilyen előnyt ad vagy ígér. A vesztegetés nem minden formája ütközik a Btk.-ba. A korrupció bizonyos (enyhébb) gazdasági formája esetén a Btk. nem bünteti az előny elfogadását (feltéve, hogy az nem társul kötelességszegéssel), az aktív vesztegetés körében pedig a gazdasági szférában szintén csak a kötelességszegésért adott vagy ígért előny lehet büntetőjogilag releváns. [Btk. 256. § (2) bekezdés a) pont]

A normális folyamatos működés átmeneti megakadályozása. [Btk. 261. § (1) bekezdés c) pont]

Az emberölés enyhébben büntetendő alakzata kapcsán méltányolható oknak az ítélkezési gyakorlat olyan, az elkövető személyén kívül eső körülményt tekint, amely erkölcsileg igazolható, menthető, és az ok nem nyilvánvalóan aránytalan az ölési cselekményhez képest. Az erőszakos bűncselekmények elkövetésekor gyakran jelentkező indulat keletkezhet kóros, vagy nem kóros (fiziológiai) alapon. E körben az indulat nem kóros, hanem ép lélektani alapon alakul ki, s az ítélkezési gyakorlat szerint olyan magas fokú, melynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, tudata elhomályosul, és ennek folytán a megfontolás szokásos kialakulása, illetve megtartása lehetetlenné válik. [Btk. 167. §]

Azok a személyek, akik hazájukat üldözés vagy attól való félelem miatt hagyták el. Az államok diszkrecionális joga, hogy az üldözött személyeknek védelmet nyújtson, kiadásukat más állam részére megtagadja. [Btk. 61. § (2) bekezdés]

A mentesítés intézménye révén a korábban jogerősen elítélt személy mentesül minden, az elítéléshez fűződő hátrányos következmény alól (kivéve a büntetőjogi következményeket). Nem köteles számot adni a korábbi elítéléséről, büntetlen előéletűnek tekintendő, erkölcsi bizonyítványt kaphat. [Btk. 100. § (1) bekezdés]

A mentesítés egységessége azt jelenti, hogy az elítélt mindaddig nem mentesülhet, illetve nem mentesíthető a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, amíg vele szemben (értelemszerűen a büntetés miatti mentesülésen vagy mentesítésen kívül) a mellékbüntetések végrehajthatása (is) be nem fejeződött, vagy azok végrehajthatósága nem szűnt meg. [Btk. 105. §]

A mentesítés enyhébb szankciók esetében törvény rendelkezése alapján is beállhat (vagy az ítélet jogerőre emelkedése után nyomban, vagy várakozási idő után), a várakozási időn belül, vagy súlyosabb esetben (amikor törvényi mentesülésnek nincs helye) – kérelemre – bírósági mentesítésnek lehet helye. A mentesítés harmadik módja a kegyelmi mentesítés, amelyet egyéni esetben a Köztársasági Elnök, kollektív esetben az Országgyűlés gyakorol. [Btk. 101. §]

Lásd a méltányolható okból származó erős felindulásnál írtakat, azzal, hogy a büntethetőségi akadály kapcsán a törvényhozó nem kívánt meg „erős” felindulást, ám mindenesetre olyan mértékű indulat szükséges, amely megakadályozza a támadással, illetve a veszélyhelyzettel arányos cselekvés mérlegelését. [Btk. 29. § (2) bekezdés, Btk. 30. § (2) bekezdés]

A méreg (mérgező anyag) fogalmát a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény definiálja. Eszerint nagyon mérgezőek azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. Mérgezőek azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak. [Btk. 265. §]

Számviteli fogalom. A vagyonmérleg a gazdálkodó szervezet vagyonát, az eszközök és a források szempontjából rögzítő kimutatás. A mérlegfőösszeg ennek legutolsó, összesítő sora, amely a gazdálkodó egység mérlegkészítéskori összvagyonát tünteti fel. [Btk. 289. § (3) bekezdés a) pont]

Olyan okiratok, amelyeket a minőségvédelem keretében a tanúsításra hatáskörrel rendelkező hatóságok állítanak ki egy bizonyos termék vagy szolgáltatás minőségének tanúsítására. A kiállított tanúsítványnak megfelelő minőséget folyamatosan ellenőrzik. [Btk. 295. § (1) bekezdés]

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerint:

A Btk. Különös Részében szabályozott bűncselekmények alapeseténél valamely körülmény (például elkövetési mód, speciális alany, speciális sértett) folytán súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett alakzat. [Btk. 97. § (3) bekezdés]

Az a körülmény, amely a minősített esetet megalapozza. Minősítő körülmények egyaránt megtalálhatóak a törvényi tényállás alanya, alanyi oldala, tárgya és tárgyi oldala körében. [Btk. 15. §]

A mulasztás az aktív magatartással szemben valamilyen cselekvéstől való tartózkodás, valaminek a meg nem tevése. A büntetőjog kivételesen az ilyen magatartást is szankcionálja, ha a mulasztással szembeni tevőleges magatartás a mulasztó kötelessége lett volna. [Btk. 10. § (2) bekezdés]

A munkakör olyan tevékenységcsoport, amely a munkavégzés során meghatározott feladatok elvégzésének kötelezettségével jár. Általában írásban rögzítik (munkaköri leírással), ám előfordulhat, hogy csak szóban, vagy a kialakult szokások alapján rögzítik. [Btk. 180. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 329. § (1) bekezdés b) pont]

A személyi szabadság megsértésének egyik súlyosabban minősülő esete, ha a sértettel erőszakkal vagy fenyegetéssel munkát végeztetnek. [Btk. 175. § (2) bekezdés]

A szeméremsértés tényállásában szereplő kifejezés, a köznyelvi fogalomtól eltér: a gyakorlatban a nemi szerv szándékos és célzatos felfedését, mások számára láthatóvá tételét jelenti. [Btk. 208. §]

Minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék. [Btk. 216. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 324. § (3) bekezdés b/1. pont, Btk. 324. § (4) bekezdés b/1. pont]

A vesztegetés bizonyos fordulataiban az előny adásának vagy elfogadásának a (hivatali vagy gazdasági) működéssel kapcsolatban (a passzív vesztegető hatáskörébe tartozó ügy aktuális intézése során vagy ez előtt, illetve után, de arra tekintettel) kell történnie. [Btk. 250. § (1) bek., Btk. 251. § (1) bek., Btk. 252. § (1) bek., Btk. 253. § (1) bek.]

A tényállás kapcsán a védelmet biztosító törvényes eszközök kijátszása (például dekóderek alkalmazása). [Btk. 329/B. § (1) és (2) bek.]