MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
N
nagy nyilvánosság
Egyes bűncselekmények (például a rémhírterjesztés) alapesete, másoknál súlyosabban minősülő eset (például rágalmazás esetében). A fogalmat részben az ítélkezési gyakorlat alakította ki, ehhez a Btk. értelmező rendelkezéssel járult hozzá. A nagy nyilvánosság azt jelenti, hogy valamilyen dolognak vagy eseménynek a megismerése szélesebb körben lehetővé válik. Általában nagyszámú (pontosan előre meg nem állapítható számú) személy tudomásszerzésének lehetőségét (tehát nem feltétlenül a tudomásszerzést) jelenti. Ennek minősül a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetése is. [Btk. 137. § 12. pont, Btk. 153. § (2) bek., Btk. 179. § (2) bek. b) pont, Btk. 180. § (1) bek. b) pont, Btk. 268. §, Btk. 269. §, Btk. 269/A. §, Btk. 269/B. § (1) bek. b) pont, Btk. 270. §, Btk. 296/A. § (1) bek.]
nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz
Olyan helyzetet, körülményeket teremt, amely a megismerést (hozzáférést) szélesebb kör előtt lehetővé teszi. [Btk. 195/A. § (3) bek.]
nagyobb érték (kár, vagyoni hátrány, mérték) összege
Egyes bűncselekmények minősülése az elkövetési érték, kár vagy hátrány nagyságától (is) függ. A „nagyobb” jelző a kétszázezer forintot meghaladó, de legfeljebb a kétmillió forintot elérő értéket, kárt, vagy hátrányt jelenti. [Btk. 138/A. § b) pont]
napi tétel
A hatályos Btk. előkészítése során a pénzbüntetések hatékonyságát erősítendő, kidolgozták, majd elfogadták a német nyelvterületeken már sikerrel alkalmazott napi tételes pénzbüntetés rendszerét, amely – a tetthez igazodó napok és a tettes vagyoni viszonyait figyelembe vevő egynapi összegek meghatározásával – egyrészt valóban egyéniesíthető vagyoni szankció alkalmazására kínál lehetőséget, emellett – a figyelembe veendő napok meghatározásával – egyszerűsíti a pénzbüntetés fogházbüntetésre történő átszámítását is. A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a cselekménnyel elért, vagy elérni kívánt anyagi előnyre is – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget. A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. [Btk. 51. § (1) bekezdés]
ne tegyen
Tartózkodjék valamely olyan magatartástól, amit egyébként szándékában állt megtenni. [Btk. 174. §, Btk. 227. §, Btk. 261. § (1) bek. a) pont, Btk. 273. § (1) bek., Btk. 323. § (1) bek.]
nem emberi embrió
Az emberi petesejt a megtermékenyítésétől „emberi embriónak” minősül, amennyiben e megtermékenyítés az emberi egyeddé fejlődés folyamatának beindítója. Szintén „emberi embriónak” tekintik azon megtermékenyítetlen emberi petesejtet, amelybe érett emberi sejtből származó sejtmagot ültettek át, valamint azon megtermékenyítetlen emberi petesejtet, amelyet szűznemzés útján osztódásra és továbbfejlődésre ösztönöztek. Jóllehet ezek az organizmusok tulajdonképpeni értelemben nem estek át megtermékenyítésen, ezek – a petesejt megtermékenyítésével létrejött embrióhoz hasonlóan – a kinyerésükre alkalmazott eljárás révén képesek elindítani az emberi egyeddé fejlődés folyamatát. A tudomány az emberen kívül más élőlények (állatok, sőt növények) embrionális alakját is megkülönbözteti. A büntetőjog szempontjából „nem emberi embriónak” az állati embriót tekintjük. [Btk. 173/E. § (2) bekezdés e) pont]
nem emberi ivarsejt
Az ivarsejtek az utód létrehozását, a szaporodást szolgálják. A Btk. szempontjából nem emberi ivarsejteknek az állati szaporítósejteket tekintjük. [Btk. 173/E. § (2) bekezdés e) pont]
nem gépi meghajtású jármű
A KRESZ értelmében nem gépi meghajtású járműnek minősülnek:
- kerékpár (olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti),
- kézikocsi (több kerékkel),
- állati erővel vont jármű,
- pótkocsik: könnyű (max.750 kg), nehéz (750 kg felett), félpótkocsi. [Btk. 188. § (3) bek.].
nem gépi meghajtású úszó munkagép
Úszó munkagépeknek a vizeken a munkavégzést segítő – általában a hajók közé sorolt – eszközöket tekintjük. Ilyenek: az úszódaru, úszó elevátor, úszókotró, emelőhajó, úszó fúrógép, úszó cölöpverő, úszó szivattyútelep, úszódokk stb. A nem gépi meghajtású úszó munkagépek a haladásukhoz nem használnak gépi erőt, nem kizárt azonban, hogy a munkavégzéshez használnak gépeket. [Btk. 188. § (3) bekezdés]
nem gépi meghajtású vízi jármű
A nem gépi meghajtású vízi járművek vízen történő haladását nem gépi erővel biztosítják. Ilyen például az evezős csónak, a kajak, a kenu, a vitorláshajó, a surf. [Btk. 188. § (3) bekezdés]
nem közösségi áru
Közösségi áruk:
- a teljes egészében az Európai Közösség vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak a Közösség vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről importált árut;
- a Közösség vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről importált áruk, amelyeket szabad forgalomba bocsátottak;
- a Közösség vámterületén belül kizárólag az előzőekben említett árukból létrejött vagy előállított áruk. Nem közösségi áruk az előbbiekben említett áruktól eltérő áruk. [Btk. 312. § (1) bek.]
nem magyar állampolgár
A magyar állampolgársággal nem rendelkező (azt nem szerzett, vagy attól megfosztott) személyek. [Btk. 4. § (1) bekezdés, Btk. 61. § (1) bekezdés]
nem pénzbeli hozzájárulás (nem pénzbeli betét)
A társaságok tagjai, illetve részvényesei a társaság létrehozásakor a pénzbeli, hozzájáruláson kívül nem pénzbeli hozzájárulással is közreműködhetnek az alapításban. Ezt apportnak nevezzük. Apport bármely vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. Jellemző formái az értékpapír, az üzletrész, az ingatlan, de ide tartozhatnak a vagyoni értékű műszaki-szervezési ismeretek (know-how) is. [Btk. 298/C. § (1) és (2) bekezdés]
nem tér vissza
A BV Intézetet engedéllyel elhagyók (kimaradáson, eltávozáson, félbeszakításon lévők) számára meghatározott idő elteltével visszatérési kötelezettséget írnak elő. Ennek szándékos megsértése bűncselekmény. [Btk. 245. § (2) bekezdés]
nemi vágyának kielégítése végett
Sajátos, a szeméremsértés (magamutogatás) elkövetése esetén értékelt célzat. Az elkövető kifejezetten azért cselekszik, hogy nemi ösztöneit a mutogatás révén kielégítse. [Btk. 208. §]
nemzeti csoport
A nemzeti csoport a nemzeti kisebbség fogalmával azonos: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény értelmében nemzeti kisebbségnek minősül minden olyan, Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és a lakosság többi részétől saját nyelve, és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Magyarországon honos nemzeti csoportnak minősülnek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. [Btk. 155. § (1) bekezdés, Btk. 174/B. § (1) bekezdés, Btk. 269. § b) pont]
nemzetiszocialista rendszer
Elsősorban a hitleri Németországban az állam hivatalos ideológiáján alapuló olyan szélsőjobboldali politikai rendszer, amely a polgárok szociális biztonságát hirdette, ugyanakkor szélsőségesen rasszista, fajgyűlölő elveket és gyakorlatot alakított ki, felszámolta a demokratikus jogokat, agresszív, terjeszkedő politikája pedig a II. világháborúhoz vezetett.
nemzetközi büntetőbíróság
Az International Criminal Court (ICC) 2002-ben Hágában alakult állandó bíróság, amely népirtások, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásával foglalkozik. Akkor jár el, ha az érintett ország nem hajlandó, vagy nem képes az eljárásra. [Btk. 6. § (6) bek., Btk. 249/B. §]
nemzetközi gyakorlat
Az államok egymás közötti kapcsolataiban kialakult – általában kölcsönösen elismert – eljárásmódok, szokások. Megállapítása kérdésében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó. [Btk. 5. §]
Nemzetközi Importigazolás
A kettős felhasználású termékek és technológiák Magyarország területére történő behozatalának igazolásához előírt nyomtatvány, amelyet magyarul és angolul kell kitölteni és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz benyújtani. [Btk. 287. § (1) bek., Btk. 287. § (2) bek.]
nemzetközi jogi kötelezettség
Magyarországnak a nemzetközi jog általánosan elismert szabályain és a nemzetközi szerződéseken alapuló kötelezettségei. Alaptörvényünk szerint Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. [Btk. 261/A. § (1) bek.]
nemzetközi szervezet
Államközi együttműködés során, nemzetközi szerződéssel létrejövő, alapító okirattal és állandó szervezettel rendelkező nemzetközi jogalanyok. [Btk. 261. § (1) bek. a) pont, Btk. 261. § (2) bek., Btk. 288. § (1) bek.]
nemzetközi szerződés
Olyan írásos megállapodások, amelyek a nemzetközi jog alanyai között jönnek létre, és nemzetközi jellegű jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak. [Btk. 5. §, Btk. 283/A. § (1) bekezdés]
nemzetközi szerződés által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítmény
Olyan gyár, üzem, műhely, amely rendelkezik a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver előállításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, technológiával. [Btk. 264/C. § (2) bekezdés]
nemzetközi szerződés által tiltott fegyver vagy harci eszköz
E fogalmon értjük a) az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának eltiltására vonatkozóan Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzőkönyvben említett fojtó, mérges és egyéb hasonló gázokat, a bakteriológiai harci eszközöket;
- az 1975. évi 11. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény 1. cikkében meghatározott bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyvert;
- az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 15. napján kelt egyezményhez csatolt
- I. Jegyzőkönyvben meghatározott röntgensugárral ki nem mutatható repesszel sérülést okozó fegyvert,
- az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett II. Módosított Jegyzőkönyv 2. Cikkének 1–5. pontjában meghatározott aknát, távtelepítésű aknát, gyalogság elleni aknát, meglepő aknát és más eszközt,
- III. Jegyzőkönyv 1. Cikkének 1. pontjában meghatározott gyújtófegyvert,
- IV. jegyzőkönyv I. Cikkében meghatározott vakító lézerfegyvert;
- az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény II. Cikkének 1. és 7. pontjában meghatározott vegyifegyvert vagy vegyi kényszerítő eszközt;
- az 1998. évi X. törvénnyel kihirdetett Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről szóló, Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott egyezmény 2. Cikkének 1. pontjában meghatározott gyalogsági aknát. [Btk. 160/A. § (1) és (3) bek., Btk. 264/C. § (1) és (5) bek.]
nemzetközi szerződés által védett kulturális javak
A Btk. vonatkozó rendelkezése értelmében nemzetközi szerződés által védett kulturális javaknak minősülnek az 1957. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt nemzetközi egyezmény 1. Cikkében meghatározott kulturális javak. Különleges védelem alatt álló kulturális javak: az 1. pontban említett egyezmény 8. Cikkében meghatározott kulturális javak. Kiemelt védelem alatt álló kulturális javak: az 1. pontban említett egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének 10. Cikkében meghatározott kulturális javak. [Btk. 160/B. § (1) bekezdés]
nemzetközileg védett személy
A nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, az 1973. évi december hó 14. napján elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1977. évi 22. tvr. értelmében ilyen személy
- az az államfő, ideértve a vonatkozó állam alkotmánya szerint az államfői feladatokat ellátó testület bármelyik tagját, a kormányfőt, vagy a külügyminisztert, amikor bármelyikük külföldi államban tartózkodik; úgyszintén a kíséretükben levő családtag;
- az állam bármely képviselője vagy tisztségviselője, valamely nemzetközi kormányközi szervezet tisztségviselője, vagy megbízottja, aki abban az időben és azon a helyen, ahol a bűncselekményt ellene, hivatalos helyisége, magánlakása, vagy szállítási eszközei ellen elkövetik, a személye, a szabadsága, vagy a méltósága ellen irányuló bármilyen támadással szemben, a nemzetközi jog alapján különleges védelemre jogosult; ugyanez vonatkozik a fenti személyek háztartásában élő családtagokra is. [Btk. 232. § (1) bek., Btk. 232. § (3) bek.]
népi kezdeményezés
Népi kezdeményezést annak érdekében nyújtanak be, hogy a Parlament tűzze napirendjére a hatáskörébe tartozó kezdeményezésben megfogalmazott kérdést. Népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be, az Országgyűlés a kezdeményezést köteles napirendre tűzni és három hónapon belül megtárgyalni. [Btk. 211. §, Btk. 211. § b) és g) pont]
népszavazás titkossága
A népszavazás titkossága azt jelenti, hogy a szavazók szavazatuk tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le a szavazatukat, s arról utóbb sem kötelesek számot adni. [Btk. 211. §, Btk. 211. § b), e), f) és g)]
nevelés, felügyelet, gondozás vagy gyógykezelés alatt álló személy
Egyes bűncselekményeknek a passzív alany és az elkövető közötti olyan kapcsolatra tekintettel szabályozott minősített esete, amelyben a passzív alany bizonyos függő helyzetben van az elkövetőtől. Közömbös, hogy e kapcsolat átmeneti vagy tartós. A nevelés elsősorban a szellemi, a gondozás a testi fejlődést, a gyógykezelés pedig a megromlott testi vagy szellemi állapot javítását, helyreállítását szolgálja. Míg a nevelés, felügyelet, vagy gondozás nem feltétlenül hivatásszerű tevékenység, a gyógykezelés általában annak tekinthető. [Btk. 175/B. § (3) bekezdés a) pont, Btk. 197. § (2) bekezdés b) pont, Btk. 198. § (2) bekezdés a) pont, Btk. 201. § (3) bekezdés, Btk. 202. § (3) bekezdés, Btk. 207. § (3) bekezdés a) pont]
nevelésre, felügyeletre vagy gondozásra köteles személy
Az a személy, aki e tevékenységekre – a Btk. itt szereplő bűncselekményei kapcsán – törvény erejénél fogva köteles. A Btk. ezt a kört további, a passzív alannyal együtt élő személyre kiterjeszti. [Btk. 193. § (2) bekezdés b) pont, Btk. 195. § (1) és (5) bekezdés]
nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott
A közoktatásban dolgozó, a nevelő-oktató munkát végző pedagógustól különböző személy, akinek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik az oktatási intézmény pedagógiai tevékenységéhez. [Btk. 230. § (2) bek.]
növényeket pusztító veszélyes kártevő
A fogalom általános definíciója hiányzik, de nehezen is adható meg. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény rendelkezik a károsítók terjedésének megakadályozása érdekében elrendelhető zárlatról. E zárlat kapcsán mindig konkrétan megjelölik a konkrét veszélyes kártevőt is. [Btk. 284. § (3) bekezdés]
nukleáris létesítmény üzemeltetése
A nukleáris létesítmény működtetése, üzemi berendezéseinek ellenőrzése, felügyelete, karbantartása. A Btk. az engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő működtetést bünteti. [Btk. 264/A. § (1) bekezdés]
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
