MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
S
saját használat
A kábítószerrel visszaélés kapcsán a kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése vagy tartása nem forgalmazási, továbbadási céllal, hanem saját személyes célra történik. Ez általában a bűncselekmény enyhébb megítélését vonja maga után. [Btk. 283. § (1) bekezdés a) és e/1. pont]
saját tőke
Számviteli fogalom: a gazdálkodó vagyonának szabadon felhasználható saját forrása, melyet az alapítók, tulajdonosok bocsátottak véglegesen rendelkezésre. Részei a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék, a lekötött tartalék, az értékesítési tartalék és a mérleg szerinti eredmény. A saját tőkén mérhető le a gazdálkodó valós vagyoni helyzete. [Btk. 289. § (3) bekezdés a) pont]
sajátjaként rendelkezik
Idegen dolog tekintetében – anélkül, hogy erre jogcíme lenne – valamely joghatás kiváltására alkalmas módon úgy jár el, mintha a dolog tulajdonosa lenne. [Btk. 317. § (1) bekezdés]
sajátjaként tüntet fel
Nem saját szellemi alkotását olyannak állítja be, mintha az saját szellemi terméke lenne. A plágium a bitorlás kapcsán csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. [Btk. 329. § (1) bekezdés a) pont]
sajtótermék
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény értelmében sajtótermék a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. [Btk. 77. § (2) bekezdés, Btk. 213. § a) és b) pont]
sarló-kalapács
A Btk. által önkényuralmi jelképnek tekintett szimbólumok egyike. [Btk. 269/B. § (1) bekezdés]
sebesült
Sérülést szenvedett személy. [Btk. 161. §]
segítséget nyújt
Segítségnyújtásra szoruló személy érdekében az elvárható intézkedéseket megteszi a sérülés ellátása vagy a veszélyhelyzet felszámolása érdekében. [Btk. 214/A. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 218. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 244. § (1) bekezdés a) pont, Btk. 282/B. § (5) bekezdés]
segítségnyújtásra szorult
A Btk. általános segítségnyújtási kötelezettséget ír elő olyan személyek javára, akik megsérültek, vagy akiknek élete, testi épsége közvetlen veszélybe került. A balesettel érintett jármű vezetőjét cserbenhagyás miatt bünteti, ha nem áll meg, vagy úgy távozik el a baleset helyszínéről, hogy nem győződik meg arról, terheli-e őt ilyen kötelezettség. [Btk. 190. §]
sejt
Az élőlények legkisebb, önmagában még működő – anyagcserére és szaporodásra képes – egysége. Az emberi sejtek szerkezetüket, funkcióikat és reprodukciós folyamataikat tekintve erősen differenciálódtak. [Btk. 173/I. § (1) bekezdés]
sérelem
A megelőző jogos védelmi helyzetben a védekező által telepített védelmi eszköz használatával járó káros következmény, amely jogtalan támadónál jelentkezik. [Btk. 29/A. §]
sértetlenül hagy
Az anyagi javak eredeti állapotát nem érinti, azokat nem károsítja. [Btk. 261. § (2) bekezdés]
sértett
A büntetőeljárásban szereplő fogalmat esetenként a Btk. is használja, noha általában a „passzív alany” kifejezéssel él. Sértett az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. [Btk. 12. § (2) bek., Btk. 31. § (2) bek., Btk. 355. § (4) bek.]
sértett sanyargatása
Testi vagy lelki gyötrelem okozása. Közömbös, hogy fizikailag, verbálisan, vagy akár embertelen körülmények közé kényszerítéssel, éheztetéssel stb. valósul meg. [Btk. 174/B. § (2) bekezdés d) pont, Btk. 175. § (3) bekezdés c) pont, Btk. 175/B. § (3) bekezdés b/3. pont, Btk. 228. § (2) bekezdés b) pont]
sértő módon
Elkövetési mód, a sértett emberi méltóságát, becsületét sértve történő elkövetés. [Btk. 354. § (2) bekezdés a) pont]
sértő vagy lealacsonyító kifejezés
Olyan kifejezés, amely a sértett emberi méltóságának, becsületének csorbítására alkalmas. [Btk. 269/A. §]
sérült
A cserbenhagyás bűncselekménye kapcsán olyan személy, aki a baleset kapcsán legalább nyolc napon belüli sérülést szenvedett. [Btk. 190. §]
sok ember életét veszélyeztetve
Az emberölés egyik súlyosabban minősülő esete, ha az ölést sok ember életét veszélyeztetve követik el. Az egy vagy több embert megölni szándékozó tettes tudata átfogja, hogy cselekményével emellett további személyek (az ítélkezési gyakorlat szerint legalább hat személy) életét veszélyezteti. [Btk. 166. § (1) bekezdés g) pont]
speciális prevenció
A büntetési célok egyike: annak megelőzése, hogy az elkövető újabb bűncselekményt kövessen el. [Btk. 37. §]
sportlőfegyver
A fegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény értelmében sportlőfegyver az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver. [Btk. 263/A. § (4) bekezdés a) és b) pont]
sportrendezvény
Olyan nyilvános, vagyis a közönség számára azonos feltételek mellett nyitva álló esemény, amely elsődlegesen sportcélra kerül megszervezésre. [Btk. 271/A. § (2) bek.]
SS-jelvény
A német náci párt fegyveres szárnyának szimbóluma a II. Világháborúban. A magyar Btk. szerint az önkényuralmi jelképek egyike. [Btk. 269/B. § (1) bekezdés]
statisztikai adat
A statisztikai adat mérési eredmény: valamely statisztikai sokaság elemeinek száma, vagy a sokaság valamely számszerű jellemzője. [Btk. 278. §]
sugárzóanyag
Más néven radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított olyan anyag (vagy anyagot tartalmazó készítmény), amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki. [Btk. 259. § (1) bekezdés]
súlyos egészségromlás
Az orvosszakértői gyakorlat a sérülés vagy egészségromlás eredményeképpen előálló tartós, krónikus, esetleg gyógyíthatatlan betegségek kialakulását tekinti ilyennek. Ezek vagy a behatás közvetlen eredményeképpen jönnek létre, vagy szövődmény eredményeképpen. A méhmagzat elvesztése súlyos egészségromlásnak minősül. [Btk. 170. § (4) bek., Btk. 171. § (2) bek. a) pont, Btk. 184. § (2) bek. b) pont, Btk. 185. § (2) bek. b) pont, Btk. 186. § (2) bek. b) pont, Btk. 187. § (2) bek. a) pont, Btk. 188. § (2) bek. b) pont, Btk. 189. § (2) bek. a) pont, Btk. 355. § (3) bek.]
súlyos hátrány
A hátrány súlyossága számottevően negatív gazdasági, politikai vagy erkölcsi következményekben jelentkezhet. [Btk. 144. § (2) bek. a) pont, Btk. 221. § (2) bek. a) pont, Btk. 222. § (2) bek.]
súlyos kár
A hadviseléssel együtt járó károkat meghaladó, a harci cselekmények által nem indokolható mértékű károkozás. [Btk. 160. § a) pont]
súlyos kötelességszegés
Olyan kirívó (általában tartós, ismétlődő) kötelességszegések, amelyek a minimális elvárhatóság követelményének sem felelnek meg. [Btk. 195. § (1) bek.]
súlyos következmény
Olyan kiemelkedő anyagi, egzisztenciális vagy erkölcsi sérelem, amelyet az elkövetési magatartás önmagában nem eredményez. [Btk. 228. § (2) bek. c) pont, Btk. 157. § (3) bek., Btk. 261. § (3) bek. a) pont, Btk. 262. § (4) bek., Btk. 290. § (2) és (4) bek.]
súlyos lelki sérelem
A pszichés egyensúly súlyos betegséget eredményező és/vagy tartós megbomlása. [Btk. 155. § (1) bekezdés b) pont]
súlyos nélkülözés
Alapvető megélhetési körülmények (élelem, szállás, ruházat) veszélybe kerülése, tartós megnehezülése. [Btk. 196. § (3) bekezdés]
súlyos testi sérelem
A súlyos sérülésnél általánosabb, ám a nyolc napon túli sérülés vagy egészségromlás fogalmát általában felölelő fogalom. [Btk. 155. § (1) bekezdés b) pont]
súlyos testi vagy lelki gyötrelem
Erőteljes, folyamatos és tartós pszichés megterhelés, ami szenvedést okoz. [Btk. 358. § (2) bekezdés b) pont]
súlyos veszély
Jelentős károk bekövetkezésének lehetősége, vagy emberéletek veszélybe kerülése. [Btk. 339. § (2) bek.]
súlyosan megkárosít
Az adott körülményekhez mérten a lakosság javainak jelentős mértékű vagy hányadú elvonása. [Btk. 159. § (1) bek.]
súlyosan szeméremsértő cselekmény
Az alapvető társadalmi, erkölcsi normákkal szembehelyezkedő, a nemi szabadságot durván sértő magatartás. [Btk. 210/A. § (2) bek.]
súlyosan veszélyeztető
Valamely káros eredmény bekövetkezésének kézzelfogható, konkrét lehetőségével járó magatartás. [Btk. 246. § (1) bekezdés]
súlyosító körülmény
Egy adott bűncselekményi alakzat (alapeset, minősített eset vagy privilegizált eset) büntetési tételkeretén belül, tehát a büntetés kiszabása során értékelendő olyan – a törvényben nem szereplő, az ítélkezési gyakorlat által kialakított – körülmények, amelyek a tettes és/vagy a tett súlyosabb értékelését vonják maguk után. [Btk. 83. § (1) bek.]
1 A „súlyos” jelző mindig egyedi ügyekben felmerült körülmények normatív értékelését jelenti, ezért az itt következő fogalmak esetében egzakt definíciót a jogszabályok nem adnak, a fogalmakat mindig az ítélkezési gyakorlat alakítja ki.
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
