MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
T
tag
A gazdálkodó szervezettel vagy társadalmi szervezettel tagsági jogviszonyt létesítő személy, akit a közhiteles nyilvántartások feltüntetnek. [Btk. 251. § (1) bek., Btk. 253. § (3) bek., Btk. 254. § (1) bek. Btk. 256. § (3) bek. a) pont, Btk. 258/C. § (1) bek., Btk. 314. § (3) bek., Btk. 329. § (1) bek. b) pont]
tájékoztatási kötelezettség
- A közérdekű adattal visszaélés tényállási elemeként: az Avtv. szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervet vagy személyt terhelő kötelezettség, amely szerint köteles a kezelésében levő közérdekű adat megismerését biztosítani.
- A számvitel rendjének megsértése tényállási elemeként: a Csődtv. által a gazdasági társaság volt ügyvezetőjét terhelő kötelezettség, amely szerint a felszámolónak a társasággal kapcsolatos felvilágosítást kell adnia. [Btk. 177/B. § (1) bek. a) pont, Btk. 289. § (3) bek.]
tanú
A tanúvallomás az egyik bizonyítási eszköz a büntetőeljárásban. A tanú az, aki az általa tapasztalt tényekről tesz előadást, vagyis az a személy, aki a tanúvallomást szolgáltatja a büntetőeljárásban eljáró hatóság részére. Kizárólag akkor lehet tanúnak tekinteni a meghallgatott személyt, ha kifejezetten ilyen minőségében hallgatták ki, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie. A törvényes figyelmeztetések elmaradása a kihallgatott személy tanúként kezelését nem, kizárólag a bizonyítás eredményét befolyásolhatja. [Btk. 238. § (1) bek., Btk. 243. § (2) bek. b) pont]
tárgyalásról lemondás
A Be. szerinti különeljárás, amely során az ügyész és a terhelt közötti írásbeli megállapodás jön létre, amely tartalmazza a terhelt által beismert bűncselekmény leírását, a Btk. szerinti minősítését, az ügyész és a terhelt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen nemű és mértékű, illetőleg tartamú büntetést, illetőleg intézkedést vesz tudomásul. A Btk. speciális büntetéskiszabási szabályokat tartalmaz erre az esetre. [Btk. 85/A. § (1)–(2) bek., Btk. 87/C. §]
társadalmi rend
- A társadalomra veszélyesség egyik fogalmi eleme, a büntetőjogi norma egyik általános jogi tárgya, vagyis – többek között – ennek a védelmét konkretizálják az egyes különös részi törvényi tényállások.
- A terrorcselekmény egyik alakzatának védett jogi tárgya. [Btk. 10. § (2) bek., Btk. 261. § (1) bek. c) pont]
társadalmi szervezet
A polgári jogi szabályai szerint a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, az egyesület, a párt, a szakszervezet, a sportági szakszövetség és az egyház. [Btk. 212/A. §, Btk. 251. § (1) bek., Btk. 252. § (1) bek., Btk. 254. § (1) és (2) bek., Btk. 256. § (3) bek. a) és b) pont]
társadalomra veszélyes cselekmény
Az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. [Btk. 10. § (2) bek.]
társadalomra veszélyesség
A bűncselekmény egyik fogalmi eleme, a büntetendő cselekmény azon ismérve, hogy alkalmas Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének, az állampolgárok személyének vagy jogainak sértésére vagy veszélyeztetésére. [Btk. 10. § (1) bek.]
társtettes
Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. [Btk. 20. § (2) bek.]
tart; tartás
Tartós, hosszabb időn át tartó birtoklás. [Btk. 195/A. § (1) bek., Btk. 263. § (1) bek., Btk. 263/A. § (1) bek. a) és b) pont, Btk. 263/A. § (4) bek. b) pont, Btk. 264. § (1) bek., Btk. 264/C. § (1) bek., Btk. 265. §, Btk. 266. § (1) bek. a) és d) pont, Btk. 266. § (2) bek., Btk. 266/A. § (1) és (2) bek., Btk. 279. § (1) bek., Btk. 281. § (1) bek., Btk. 282. § (1) bek., Btk. 282/B. § (1) bek., Btk. 282/C. § (1) bek., Btk. 283. § (1) bek. a) és e/1. pont, Btk. 283/A. § (1) bek., Btk. 304/A. §, Btk. 311. § (1) bek., Btk. 311/A. § (1) bek., Btk. 311/B. § (1) bek., Btk. 313/D. §]
tartási kötelezettség
- Jogszabályon alapuló tartási kötelezettséget a családjogi szabályok keletkeztetnek. Ilyen kötelezettség terhelheti a szülőt, a házastársat, a volt és különélő házastársat, a leszármazót, a felmenő rokont, a nagykorú testvért, a mostohagyermeket és a mostohaszülőt.
- Végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettséget a bíróság, illetve a gyámhivatal jogerős és végrehajtható határozata keletkeztet. [Btk. 196. § (1) bek.]
tartásra nem jogosult személy
A visszaélés robbanóanyaggal és robbantószerrel, illetve visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel tényállási eleme. Olyan személy, aki az elkövetési tárgyak birtoklására nem rendelkezik hatósági engedéllyel. [Btk. 263. § (1) bek., Btk. 264. § (1) bek.]
tartozás
A kötelmi viszonyban a kötelem tárgya az a pénz, áru vagy szolgáltatás, amit a jogosult a kötelezettől követelhet. [Btk. 297. § (1) bek.]
tartozás fedezetéül szolgáló vagyon
A csődbűncselekménynél és a tartozás fedezetének elvonásánál elkövetési tárgy, egy konkrét jogviszonyban a szerződésben kifejezetten a tartozás fedezeteként lekötött vagyon. [Btk. 290. § (1) bek. a) pont, Btk. 297. § (1) bek.]
tartozás kiegyenlítése
A szerződéses kötelezettség szerződés szerinti teljesítése. [Btk. 297. § (1) bek.]
távol marad; távolmaradás, távollét
A katona jogtalanul nem tartózkodik szolgálati helyén, vagyis a sor- és tartalékos, valamint póttartalékos szolgálatot teljesítő honvéd, valamint tisztes az elhelyezési körlete, a tiszt, zászlós, tiszthelyettes és továbbszolgáló tisztes, valamint a rendőrség hivatásos állományú tagja az elöljáró által ismert tartózkodási helyén kívül tartózkodik. [Btk. 340. §, Btk. 343. § (1) bek., Btk. 345. § (1) bek., Btk. 349. § (1) bek.]
technikai eszköz
A magántitok jogosulatlan megismerése egyik elkövetési alakzata, amikor az elkövető a sértett tudta nélkül annak lakásába olyan eszközt telepít, amely alkalmas a lakásban történt események titokban történő rögzítésére és/vagy továbbítására. [Btk. 178/A. § (1) bek. b) és c) pont]
teljesítmény
Annak az intellektuális tevékenységnek az eredménye, amelyet az Szjt. szerzői joghoz kapcsolódó jogok között védelemben részesít. [Btk. 329/C. §]
temetési hely
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény szerint a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól. [Btk. 324. § (3) bek. b/3. pont, Btk. 324. § (4) bek. b/3. pont]
temetkezési emlékhely
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény szerint a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál. [Btk. 316. § (4) bek. b/4. pont, Btk. 324. § (3) bek. b/3. pont, Btk. 324. § (4) bek. b/3. pont]
temető
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény szerint a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak. [Btk. 316. § (4) bek. b/4. pont, Btk. 324. § (3) bek. b/3. pont, Btk. 324. § (4) bek. b/3. pont]
tény
Az objektív valóságnak az emberi tudatban visszatükröződő jelensége, amelynek során az objektív valóság különböző tárgyai között meghatározott összefüggések jönnek létre. Idesorolhatók az emberi cselekedetek, meghatározott magatartások tanúsítása és bármilyen egyéb megtörtént esemény, történés, végül a szubjektív tudatállapot létezése. [Btk. 242/B. § (1) bek., Btk. 243. § (1) bek., Btk. 274. § (1) bek. c) pont, Btk. 299. §, Btk. 310. § (1) bek.]
tényleges életfogytiglan
Olyan határozatlan tartamú szabadságvesztés büntetés, amelynél a bíróság az ítéletben a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta. [Btk. 47/A. § (1) bek.]
tényre közvetlenül utaló kifejezést használ
Az elkövető nem az egész tényt közli a másik személlyel, hanem kiemeli annak egy jellemző elemét, amelyből logikai úton az egész történésre, eseményre, állapotra lehet következtetni. [Btk. 179. § (1) bek.]
tényt állít; tényállítás
Az elkövető a saját maga által észlelt tényt közli egy másik személlyel, tartalma valamely, a múltban megtörtént vagy a jelenben történő esemény, jelenség vagy állapot. [Btk. 179. § (1) bek., Btk. 270. §, Btk. 270/A. § (1) bek., Btk. 296/A. § (1) bek.]
tényt híresztel
Az elkövető nem a saját maga, hanem egy másik személy által észlelt tényt, vagyis mástól származó információt közöl egy másik személlyel. [Btk. 179. § (1) bek., Btk. 270. §]
terhelt
A büntetőeljárás központi szereplője, az a személy, akinek a büntetőjogi felelősségének megállapítására irányul az eljárás. A nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a jogerős elmarasztaló ítéletet követően elítélt. [Btk. 238. § (3) bek.]
terjeszt
- A sajtórendészeti vétség egyik tényállási eleme, a sajtótermék árusítása, szétküldése, kézbesítése, üzletszerű kölcsönzése, ingyenes szétosztása, bemutatása nyilvánosság előtt, sugárzása vagy vezetékes továbbítása.
- A fentiekkel azonos magatartás, ha annak tárgya önkényuralmi jelkép (horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú csillag). [Btk. 213. § a) és b) pont, Btk. 269/B. § (1) bek. a) pont]
termék
Az ipari és a mezőgazdasági termék (termény), akár nyersanyag, akár félgyártmány vagy készáru; a termékkel egy tekintet alá esik az élő állat, valamint a termelőeszköz akkor is, ha ingatlan. [Btk. 137. § 11. pont, Btk. 293. §, Btk. 329/B. § (1) bek.]
termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályok
A fogyasztóvédelmi igazgatás egyik eszköze, egy adott termék minőségi jellemzőit meghatározó – tipikusan az adott ágazatot irányító miniszter rendeletének formájában megjelenő – normák. [Btk. 293. §]
termékkészlet
Több, azonos típusba tartozó, egy helyen raktározott termék összessége. [Btk. 142. § (1) bek.]
termelőüzem
Terméket előállító gyáregység. [Btk. 142. § (1) bek.]
természeti terület
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. [Btk. 281. § (2) bek. b/1.pont]
termeszt
A kábítószerrel visszaélés egyik elkövetési magatartása, olyan növény nevelése, amely, illetve amelynek a részei szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül kábítószerként felhasználhatók. Idetartozik a növény elültetése és gondozása is, a magok elültetése kísérletként értékelendő. [Btk. 282. § (1) bek., Btk. 282/B. § (1) bek., Btk. 282/C. § (1) bek., Btk. 283. § (1) bek. a) és e/1. pont]
terroristacsoport
Három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények elkövetése. A szervezett csoport olyan csoportot jelent, amelyet nem véletlenszerűen, egy bűncselekmény azonnali elkövetésére hoztak létre, és amelyben nincs feltétlenül szükség formálisan meghatározott szerepekre a tagok számára, a tagság folyamatosságára vagy kiépített szervezetre. [Btk. 261. § (5) bek., Btk. 261. § (9) bek. b) pont]
terrorizmus elleni küzdelem
A nemzetközi közösség – többek között ENSZ, Európai Unió, Európai Tanács stb. – összehangolt fellépése a demokráciát, az emberi jogok szabad gyakorlását, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődést veszélyeztető terrorista bűncselekmények ellen. [Btk. 300. § (2) bek. c) pont]
területi épség
A nemzetközi jog egyik alapelve a területi épség, integritás elve. Ennek értelmében a nemzetközi közösség tagjai tiszteletben tartják más államok területi épségét, tartózkodnak bármilyen, az ENSZ Alapokmánya céljaival és elveivel össze nem férő cselekménytől bármely részes állam területi épsége, politikai függetlensége, vagy egysége ellen, különösen olyan intézkedéstől, amely erőszak alkalmazását, vagy azzal történő fenyegetést foglal magába. A részes államok ugyancsak tartózkodnak attól, hogy egymás területét katonai megszállás alá helyezzék, vagy evégett bármilyen közvetlen vagy közvetett erőszakot jelentő, a nemzetközi joggal ellentétes intézkedést hozzanak, továbbá ilyen intézkedéssel, vagy azzal történő fenyegetéssel területet szerezzenek. [Btk. 144. § (1) bek., Btk. 145. §]
területi hatály
Azt határozza meg, hogy a büntető normát milyen földrajzi területen elkövetett cselekményekre kell alkalmazni. A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett cselekményre és Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. [Btk. 3. § (1) bek., Btk. 4. § (1) bek.]
testi épség
Az ember testének a szervei helyesen működnek, azok a sejtektől az életfontosságú szervekig sértetlenek; az egészség pedig fogalmilag az emberi szervezet zavartalan működését, a testet alkotó anatómiai és biológiai szervek és egységek helyes funkcionálását jelenti. Büntetőjogi értelemben tehát a testi épségen és az egészségen az a fizikai és szellemi állapot értendő, amelyben a sértett azt megelőzően volt, mielőtt a bűncselekményt ellene megvalósították. [Btk. 170. § (1) bek.]
testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődés veszélyeztetése
A kiskorú veszélyeztetése tényállásszerű eredménye, az elkövető által tanúsított súlyos kötelességszegés olyan közvetlen ráhatást gyakorol a kiskorúra, vagy olyan körülményeket teremt a számára, amelyek konkrétan akadályozzák a kiskorú testi adottságainak, értelmi képességének, az erkölcsi normákhoz való helyes viszonyának kibontakozását, illetve az ezeket elősegítő környezeti tényezők hatásának érvényesülését. [Btk. 195. § (1) bek.]
tetten ért tolvaj
Vagyon elleni bűncselekmény elkövetője, akinek cselekményét vagy még az elkövetés során, vagy annak befejezését követően, de még rövid időn belül, a helyszín közelében leleplezik. [Btk. 321. § (2) bek.]
tettes
Aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Három altípusa az önálló, a közvetett és a társtettes. Önálló tettes az, aki közvetlenül és egyedül, vagyis kizárólag a saját cselekményével valósítja meg a törvényi tényállást. Közvetett tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását egy olyan személy felhasználásával valósítja meg, aki büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Társtettesség akkor állapítható meg, ha a bűncselekményt legalább két személy követi el úgy, hogy egymás tevékenységéről tudnak, és mindegyikük legalább egy tényállási elemet megvalósít. [Btk. 20. § (1) bek.]
tettleges bántalmazás
A sértett testére gyakorolt tudatos és közvetlen ráhatás, amely fájdalom okozására, a becsület csorbítására irányul – nem szükséges, hogy sérülést vagy egészségromlást okozzon. [Btk. 226. §]
tettleges becsületsértés
A becsületsértés egyik alakzata, amely akkor állapítható meg, ha az elkövető célzatosan a becsület csorbítására alkalmas módon érinti meg a sértett testét, illetve olyan bántalmazást tanúsít, amely nem okoz testi sérülést. Az ilyen cselekmény alkalmas arra, hogy a sértett társadalmi megbecsülését, emberi méltóságát sértse. [Btk. 180. § (2) bek.]
tettleges ellenállást tanúsít
Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetési magatartása, az elkövető aktív tevőleges magatartása, amely alkalmas arra, hogy az elöljárót, a feljebbvalót, az őrt vagy a szolgálati közeget gátolja vagy hátráltassa feladatának ellátásában. Tevőleges magatartást feltételez, a passzív ellenállás csupán a parancs iránti engedetlenség megállapítására lehet alkalmas. [Btk. 355. § (1) bek. b) pont]
tévedés
Köznapi értelemben a valóság téves ismeretét jelenti, büntetőjogi értelemben egyező következményei vannak a nem tudásnak is. A ténybeli tévedés az adott bűncselekmény tényállási elemének vagy elemeinek téves ismerete, ami kizárja a bűnösség értelmi oldalát, így az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását ebben a bűncselekményben. A társadalomra veszélyességben tévedés esetén az elkövető a cselekmény jogellenességét vagy az erkölcsi normákkal való szembehelyezkedését illetően nem rendelkezik a valóságnak megfelelő ismeretekkel. [Btk. 22. § d) pont, Btk. 27. § (1) bek.]
tévedésbe ejt
A csalás egyik elkövetési magatartása. Az elkövető valótlan információkat valósnak tüntet fel, a valós információkat eltorzítva, elhomályosítva közöl a passzív alannyal, akinek tudatában ezzel tévedést alakít ki. [Btk. 318. § (1) bek.]
tévedésben tart
A csalás egyik elkövetési magatartása, az elkövető az ő magatartásától függetlenül a passzív alany tudatában kialakult tévedést nem oszlatja el, azt megerősíti, kihasználja. Szemben a tévedésbe ejtéssel, passzív magatartással is megvalósítható. [Btk. 318. § (1) bek.]
tevékenység; kifejtése, támogatása
- Az elkövető aktív magatartása, ami a cselekvő saját testmozgásának befejezéséig tart, az azzal elindított, de a továbbiakban tőle függetlenül előrehaladó okfolyamat és annak következményei már nem tartoznak hozzá. Bizonyos bűncselekmények kizárólag aktív magatartással, tevékenységgel valósíthatók meg, passzív magatartással, mulasztással nem.
- Egy adott személy vagy szervezet által folytatott tevékenység hosszabb időn át tanúsított, hasonló, ugyanazon célt szolgáló magatartások összessége.
- Egy adott tevékenység támogatását akkor lehet megállapítani, ha az elkövető más szervezet vagy személy tevékenységét előmozdító, annak céljának elérését segítő magatartást tanúsít. [Btk. 10. § (2) bek., Btk. 261. § (5) bek., Btk. 263/C. § (1) bek., Btk. 285. § (1) bek.]
tiltott halfogási eszköz és mód
A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja, különösen
- váltóáramú elektromos eszköz,
- mérgező vagy kábító hatású anyag,
- robbanóanyag,
- szúrószerszám,
- búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz,
- gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer. [Btk. 266/B. § (2) bek.]
tiltott pornográf felvétel
A nemiség súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvéssel való megjelenítése, amelyen tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel. [Btk. 204. §]
tiltott szerencsejáték
Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerint a szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. Tiltott szerencsejátéknak minősül az engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek. [Btk. 267. §]
tiltott vadászati eszköz
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény szerint
- az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyó lőfegyver, valamint a 0,22 kaliberű és negyven milliméternél kisebb hüvelyhosszúságú lőszer kilövésére alkalmas golyós lőfegyver,
- az öntöltő (félautomata) sörétes vadászlőfegyver, melyben egyidejűleg háromnál több lőszer található,
- a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra, valamint az őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver,
- a vaddisznóra történő vadászat esetén – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével – a sörétes vadászlőfegyver,
- a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kettőezerötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer,
- a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző,
- a számszeríj,
- a törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző,
- lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz,
- az elektronikus optikai eszköz,
- a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz,
- a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges szaganyag, valamint élő csaliállat,
- a törvényben foglalt esetek kivételével a fényszóró. [Btk. 266/B. § (2) bek.]
tiltott vadászati mód
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény szerint
- a motoros járműről, a motoros járműből vagy a mozgásban lévő járműről,
- a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből,
- a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről,
- a fényszóró használatával, valamint
- a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetőleg a muflonra hajtóvadászat keretében történő vadászat, továbbá
- a falkavadászat,
- az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos vadterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat,
- vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott,
- a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat (éjszakai vadászat). [Btk. 266/B. § (2) bek.]
titkos adatszerzés
Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében a nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig az érintett tudta nélkül a magánlakásban történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, levelet, egyéb postai küldeményt, valamint telefonvezetéken vagy más hírközlési rendszer útján továbbított közlés tartalmát megismerheti, és azt technikai eszközzel rögzítheti, a számítástechnikai rendszer útján továbbított és tárolt adatokat megismerheti és felhasználhatja. [Btk. 227/A. § (1) és (2) bek.]
titkos információgyűjtés
Az Rtv. szerint a bűnüldözési feladatának teljesítése érdekében bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést végezhet, amely keretében
- informátort, bizalmi személyt vagy a rendőrséggel titkosan együttműködő más személyt vehet igénybe;
- az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet, adatot ellenőrizhet;
- saját személyi állománya, valamint a vele együttműködő személy és rendőri jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthat ki, használhat fel, fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn;
- a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyűjthet, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzítheti;
- a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhat;
- mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá – az ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhat;
- ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – rendőr igénybevételével helyettesítheti;
- hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthet.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerint a titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok:
- felvilágosítást kérhetnek;
- a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;
- titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
- az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
- sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
- a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
- fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
- a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
- beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
- hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.
A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján:
- lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,
- a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
- postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik,
- elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
- számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, továbbá felhasználhatják. [Btk. 227/A. § (1) és (2) bek.]
titok megtartására köteles személy
Az a személy, akit titoktartási kötelezettség terhel, vagyis az általa ismert, a bank-, értékpapír-, biztosítási vagy pénztártitok körébe tartozó tényt, információt, megoldást vagy adatot a vonatkozó törvényekben meghatározott körön kívül a titok kezelésére jogosult szerv/intézmény, illetve az ügyfél/pénztártag felhatalmazása nélkül nem adhatja ki harmadik személynek, és feladatkörén kívül nem használhatja fel. [Btk. 300. § (1) bek.]
titokban átkutat
A magántitok jogosulatlan megismerése egyik elkövetési magatartása. Ennek során az elkövető a sértett lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen a jogosult tudta nélkül kutatási tevékenységet végez. [Btk. 178/A. § (1) bek. a) pont]
tizenkettedik életévét be nem töltött személy
A testi sértés, emberrablás, erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak vonatkozásában védekezésre képtelen személynek kell tekinteni. [Btk. 175/B. § (5) bek., Btk. 183/A. §, Btk. 197. § (2) bek. a) pont, Btk. 198. § (2) bek. a) pont, Btk. 210. §]
tizennegyedik életév
A büntethetőségi korhatár. Aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, az gyermekkorú, így a büntetőjogi felelősségre vonása kizárt. [Btk. 22. § a) pont, Btk. 23. §, Btk. 107. § (1) bek.]
tizennyolcadik életév
A fiatalkor felső határa. Azt, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem, a büntető anyagi jogi és eljárásjogi szabályok alkalmazása során fiatalkorúnak kell tekinteni. [Btk. 107. § (1) bek.]
toboroz
Olyan agitációs, szervező tevékenység, amely arra irányul, hogy másokat a meghatározott katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra vagy felhívjon, megnyerjen. [Btk. 154. § (1) bek., Btk. 175/B. § (1) bek.]
tolmács
A büntetőeljárás egyik alapelve az anyanyelv használatának joga, amely szerint a büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja. Amennyiben az adott személy él ezzel a jogával, a hatóság tolmácsot rendel ki részére. A tolmácsra a szakértőkre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók. [Btk. 238. § (2) bek. b) pont]
topográfiaoltalom
A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény szerint oltalomban részesülhet a mikroelektronikai félvezetőtermék topográfiája (a továbbiakban: topográfia), ha eredeti. A topográfia a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezetőtermékhez készített ilyen térbeli elrendezés. Az oltalom a topográfia tulajdonosát védi a jogosulatlan utánzásoktól és segíti előnyös piaci helyzetének megteremtését. [Btk. 329/D. § (1) bek.]
továbbít (adatot)
Az elkövető úgy valósítja meg a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt, hogy az általa más forrásból megismert adatot a számítástechnikai rendszerbe beviszi vagy a számítástechnikai rendszeren belül mozgatja. [Btk. 300/C. § (2) bek. b) pont, Btk. 300/C. § (3) bek. b) pont]
több ember
Az emberölés egyik minősített esete a több emberen elkövetett emberölés. Akkor állapítható meg, ha az elkövetési magatartás legalább két személyre irányul. Mivel ez a minősített eset összefoglalt bűncselekmény, közömbös, hogy az elkövető az elkövetési magatartást hány alkalommal fejti ki, vagyis legalább két ember sérelmére elkövetett emberölés ide sorolandó még akkor is, ha az elkövetési magatartások kifejtése között térbeli és időbeli összefüggés egyáltalán nem állapítható meg. [Btk. 166. § (1) bek. f) pont]
több katona
Egynél több katona. [Btk. 356. § (2) bek.]
több személy
Egynél több természetes személy. [Btk. 218. § (2) bek. b) pont]
többszörös visszaeső
Az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. [Btk. 42. § (3) bek., Btk. 47. § (3) bek., Btk. 72. § (4) bek., Btk. 97. § (1) bek., Btk. 137. § 16. pont]
tőke elvonása
A saját tőke csorbítása elkövetési magatartása, amikor a gazdálkodó szervezet vezető állású személye a társaság saját tőkéjével olyan módon rendelkezik, hogy a Gt.-ben foglalt, a kft. esetében a törzstőke, a részvénytársaság esetén az alaptőke leszállítására vonatkozó rendelkezéseket megsérti. [Btk. 298/B. §]
tőkebefektetés; emelése, eladása, csökkentése
A tőkebefektetési csalás tényállásszerű eredménye. A tőkebefektetés a vállalkozás céljaira rendelkezésre bocsátott tőke, amelyet a sértett az elkövető magatartásával okozati összefüggésben emel, elad vagy csökkent. [Btk. 299/B. § b) pont]
tömegszerencsétlenség
Olyan baleset, amelyben legalább egy ember súlyos testi sérülést és legalább kilenc személy pedig könnyű testi sérülést szenvedett. Az elkövető a számítás során figyelmen kívül marad. [Btk. 171. § (2) bek. a) pont, Btk. 184. § (2) bek. b) pont, Btk. 185. § (2) bek. b) pont, Btk. 186. § (2) bek. b) pont, Btk. 187. § (2) bek. a) pont, Btk. 188. § (2) bek. b) pont, Btk. 189. § (2) bek. a) pont]
tömegzavargás
Több ember együttes, nyílt, erőszakos fellépése. Tömegnek kell tekinteni az emberek nagyobb létszámú csoportját, ha a résztvevők pontos létszáma egyszeri rátekintéssel nem állapítható meg. [Btk. 140. § (1) bek.]
töröl (adatot)
A számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény egyik elkövetési magatartása, amikor az elkövető a számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul eltávolítja a számítástechnikai rendszerben annak használója által rendelt feltalálási helyéről, függetlenül attól, hogy utólag az adat helyreállítható-e. [Btk. 300/C. § (2) bek. a) és b) pont, Btk. 300/C. § (3) bek. a) és b) pont]
történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás
A társadalom széles rétegeinek történő információnyújtás a múlt eseményeiről, illetve az aktuális napi társadalmi, politikai, gazdasági stb. eseményekről. [Btk. 269/B. § (2) bek.]
törvényen alapuló
A hanyag kezelés elkövetője akkor tekinthető az érintett vagyon kezelésével vagy felügyeletével megbízott személynek, ha mind a kérdéses vagyon, mind pedig a kezelői, felügyelői jogállás törvényben meghatározott. [Btk. 320. § (1) bek.]
törvényes képviselő
A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy nevében jognyilatkozat tételére a polgári jog szabályai szerint jogosult személy. [Btk. 31. § (3) bek.]
törvényi mentesítés
A mentesítés egyik módja, amikor az elítélt bárminemű hatósági közreműködés, erre irányuló kérelem vagy eljárás nélkül, kizárólag a törvény rendelkezése alapján mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Az alkalmazott szankció fajtájától és tartamától függően ez bekövetkezhet az ítélet jogerőre emelkedése napján, a próbaidő letelte napján, a büntetés kitöltésének, illetőleg a végrehajthatósága megszűnése napján, a büntetés kitöltését vagy a végrehajthatóságának megszűnését követően a várakozási idő elteltével. [Btk. 101. § a) pont, Btk. 102. § (1) bek.]
törvényi tényállás
Az egyes bűncselekmények Különös Részbeli ismérveinek összessége, az adott bűncselekmény befejezett tettesi cselekmény meghatározása. A jogalkotó egy adott cselekményt azzal nyilvánít bűncselekménynek, hogy a Különös Részbe iktatja annak törvényi tényállását és meghatározza a cselekményt megvalósító személlyel (elkövető) szemben alkalmazható büntetés nemét és a büntetési tételt. A nullum crimen sine lege elvéből következően kizárólag az vonható büntetőjogi felelősségre, akinek a cselekménye kimeríti valamely bűncselekmény különös részi törvényi tényállását. [Btk. 20. § (1) bek.]
törzstőke
Vállalkozás alapításakor az alapítók által pénz vagy apport formájában a gazdasági társaság részére átengedett tőke. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll, és összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. A részvénytársaság esetén a társaság alaptőkéje az előre meghatározott számú és névértékű részvényekből áll, az összes részvény névértékének összege az alaptőke. [Btk. 298/B. §]
tőzsdei tevékenység
A Tpt. szerint a tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása, amelyet kizárólag tőzsde végezhet. [Btk. 298/D. § b) pont]
tulajdonában álló
Az adott személy a kérdéses dolgon a polgári jog szabályai szerint tulajdont szerzett, és gyakorolhatja a tulajdonosi jogosítványokat. [Btk. 216. § (1) bek., Btk. 216/A. § (1) bek.]
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
