Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


V

vadászlőfegyver
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény szerint vadászati célra engedélyezett, legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú lőfegyver. [Btk. 263/A. § (4) bek. a) és b) pont]
vádemelés elhalasztása
Az ügyész a vádemelés helyett háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt – a bűncselekmény súlyára és a rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel – a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető. [Btk. 82. § (1) bek.]
vádirat benyújtása
A vádemelés aktusa, amikor az ügyész a büntetőeljárási rendelkezéseknek formailag és tartalmilag megfelelő vádiratot a bíróságra benyújtja, és ezzel a vádiratban foglalt személynek az ott írt cselekménye miatt a büntetőjogi felelősségre vonását indítványozza. A vádiratot azon a napon kell benyújtottnak tekinteni, amikor az a bíróságra érkezik. [Btk. 297. § (2) bek., Btk. 310. § (6) bek., Btk. 310/A. § (6) bek., Btk. 311. § (6) bek.]
vagyon
A jogalany személyéhez fűződő vagyoni értékű jogok és kötelezettségek összessége. Az aktív vagyonba tartoznak a vagyoni értékű jogok és védett jogi helyzetek, a passzív vagyonba tartoznak az aktív vagyonból kielégítendő kötelezettségek. [Btk. 290. § (1) bek., Btk. 291/A. § (1) bek., Btk. 298/C. § (2) bek.]
vagyon csökkentése
Az aktív vagyonelemek értékének csökkentése, vagy a passzív vagyonelemek értékének növelése. [Btk. 290. § (1) bek.]
vagyon elvonása
A tartozás fedezetének elvonása elkövetési magatartása, amelyen a vagyon bármely, a felek megállapodásától eltérő hasznosítását, a titkolt vagy színlelt vagyonátruházást, a vagyon több hitelező részére történő lekötését egyaránt érteni kell. Minden olyan jogellenes magatartás elvonásnak minősül, amelynek eredményeként a tartozás kiegyenlítése részben vagy egészben meghiúsul. [Btk. 297. § (1) bek.]
vagyonelkobzás
Büntetőjogi intézkedés, amelynek lényege a bűncselekményből származó eszközök és a jövedelem vagy a jövedelemmel azonos értékű dolgok elkobzása. [Btk. 70. § (1) bek. 6. pont, Btk. 77/B. § (1) bek.]
vagyonelkobzás alá eső vagyon
Vagyonelkobzást kell elrendelni arra
  • a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
  • a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, az ellenkező bizonyításig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont,
  • a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
  • a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
  • a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt,
  • arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. [Btk. 77/B. § (1)–(4) bek., Btk. 77/C. § (4) bek.]
vagyonfelügyelet
Más személy vagyonkezelői tevékenysége feletti ellenőrzés és irányítás. [Btk. 320. § (1) bek.]
vagyoni érték
A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése elkövetési tárgya, e körben a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket kell érteni rajta. [Btk. 261/A. § (1) bek. a) pont]
vagyoni haszonszerzés
Több bűncselekmény célzata, az elkövető célja a saját vagy akár más vagyonában beálló növekedés. Megvalósulhat az aktív vagyon növelése (például anyagi ellenszolgáltatás), vagy a passzív vagyon csökkentése (például tartozás elengedése) révén. [Btk. 173/I. § (1) bek., Btk. 214/A. § (1) és (2) bek., Btk. 218. § (2) bek. a) pont, Btk. 311/A. § (1) bek., Btk. 312. § (1) bek. b) pont, Btk. 326. § (1) bek.]
vagyoni hátrány
A vagyonban okozott kár (vagyis a vagyonban okozott értékcsökkenés) és az elmaradt vagyoni előny. [Btk. 137. § 5. pont, Btk. 300. § (1) bek., Btk. 319. § (1) bek., Btk. 329. § (1) bek. a) pont, Btk. 329/A. § (1) bek., Btk. 329/D. § (1) bek.]
vagyoni helyzet
A gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetén alapvetően a gazdálkodó szervezet vagyonával való gazdálkodás eredményét, eredményességét értjük. A gazdálkodó szervezet meglévő eszközeinek és forrásainak összessége, összetétele, illetve változása jellemzi, de ide kell sorolni minden olyan információt, ami a forgalom jövőbeli alakulását érinti. [Btk. 289. § (1) bek. b) pont, Btk. 289. § (2) bek., Btk. 299/B. § a) pont]
vagyonkezelés
A vagyon gondozása, az azzal való gazdálkodás, annak gyarapítása, őrizete. [Btk. 319. § (1) bek., Btk. 320. § (1) bek.]
választás; titkossága
A Ve. szerint az országgyűlési képviselők választása, az Európai Parlament tagjainak választása, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása és a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztása. Alkotmányos alapelv, hogy a választás titkos, vagyis senki nem köteles számot adni arról, hogy kire, illetve melyik pártra, szervezetre adta le voksát. [Btk. 211. §, Btk. 211. § e), f) és g) pont]
választott bíró
A választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szerinti feltételeknek megfelelő személy, akivel szemben kizárási ok nem áll fenn, a választott bírósági tevékenységre megválasztottak vagy kijelöltek. [Btk. 137. § 1. e) pont]
választott bírósági eljárás
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szerint bírósági peres eljárás helyett választott bírósági eljárásnak van helye, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és a választott bírósági eljárást választott bírósági szerződésben kikötötték. [Btk. 239. §]
választott bírósági ügy
Eseti vagy állandó választott bíróság előtt folyamatban levő eljárás. [Btk. 242. § (2) bek., Btk. 242/A. § (3) bek.]
vállalkozás elkövetésre
A bűncselekmény elkövetésére való felhívás elfogadása. [Btk. 18. § (1) bek., Btk. 261. § (5) bek.]
vallás szabad gyakorlása
Alapvető emberi jog, amely magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. [Btk. 174/A. § b) pont]
vallási csoport
Azonos vallási meggyőződést valló emberek csoportja. [Btk. 155. § (1) bek., Btk. 174/B. § (1) bek., Btk. 269. § b) pont]
vallási szertartás végzésére szolgáló épület
Olyan épület, amelyet egy adott egyház vagy vallási csoport rendszeresen a vallásgyakorláshoz szorosan kapcsolódó tevékenység végzésére használ (imaház, templom, kápolna stb.). [Btk. 324. § (3) bek. b/2. pont, Btk. 324. § (4) bek. b/2. pont]
vallási szertartás végzésére szolgáló tárgy
Olyan dolog, amelyet egy adott egyház vagy vallási csoport rendszeresen a vallásgyakorláshoz szorosan kapcsolódó tevékenység végzése keretében használ. [Btk. 316. § (4) bek. b/3. pont, Btk. 324. § (3) bek. b/2. pont, Btk. 324. § (4) bek. b/2. pont]
vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiség
Olyan helyiség, amelyet egy adott egyház vagy vallási csoport rendszeresen a vallásgyakorláshoz szorosan kapcsolódó tevékenység végzésére használ, továbbá az egyház kezelésében levő, az egyházi célokkal összefüggő tevékenységre használt helyiség. [Btk. 316. § (4) bek. b/3. pont]
vallási tisztelet tárgya
A vallási szertartás megtartása során a szertartást vezetők vagy azok segédei által használt tárgyak, amelyek a szertartás ünnepélyességét emelik. [Btk. 316. § (4) bek. b/3. pont, Btk. 324. § (3) bek. b/2. pont, Btk. 324. § (4) bek. b/2. pont]
vallomás
Hivatalos eljárásban valamely tény közlése az eljáró hatósággal. Megkülönböztetendő a személyes előadástól és az észrevételezéstől, amelyek szintén tartalmazhatnak tényekre való utalást, így vallomásnak kizárólag a formálisan is tényelőadás tételére intézményesített bizonyítási eszköz tekinthető. Ilyennek kell tekinteni különösen a büntetőeljárásban a terhelt által tett vallomást, illetve – polgári perben, közigazgatási eljárásban és szabálysértési eljárásban is – a tanúvallomást. [Btk. 227. §]
való elhallgatása
A hamis tanúzás egyik elkövetési magatartása, amikor a tanú vallomást tesz, és annak hamissága nem a közölt tények valótlanságában, hanem a tanú által ismert tények közlésének tudatos megtagadásában testesül meg. [Btk. 238. § (1) bek.]
való tény elferdítése
Az elkövető az anyagi világ egy létező jelenségét úgy írja le, hogy az információátadás során a közöltek valóságtartalma torzul, így a közlés befogadója a valóságnak nem megfelelő következtetésekre alapítja cselekvését. A gyakorlatban tipikusan az eredeti összefüggésekből kiragadott és ezért torzított tényközlésként jelenik meg. [Btk. 270. §]
valódi pénz
A bankjegykibocsátás kizárólag jogosultja által kibocsátott, az adott bankjegyre vagy érmére előírt jellemzőkkel rendelkező készpénz. [Btk. 306. § (1) bek.]
valós tény
Az anyagi világ egyedi és objektív jelensége, amely ugyan elvileg az emberek számára érzékelhető, de attól függetlenül létezik, hogy azt bárki is érzékelte volna. [Btk. 296/A. § (1) bek.]
valóság bizonyítása
Rágalmazás, becsületsértés vagy kegyeletsértés esetén büntethetőséget kizáró ok valósul meg, ha közérdekből vagy méltányolható magánérdekből tett tényállítás valónak bizonyul. A valóság bizonyítása a bíróság által elrendelt bizonyítási eljárás, amely arra irányul, hogy az elkövető bebizonyítsa, az általa tett tényállítás tartalma az objektív valóságnak megfelel. [Btk. 182. § (1) bek.]
valóság feltárása
A hamis tanúzásnak a való elhallgatásával történt megvalósításához kapcsolódó büntethetőséget kizáró ok, ha a tanú a valóság feltárásával önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A valóság feltárása ebben az értelemben a tanú által ismert, de a hatóság előtt tudatosan visszatartott terhelő tények közlése. [Btk. 241. § (1) bek. a) pont]
valótlan jelentés
A katona által tett jelentés a fontos szolgálati ügy szempontjából lényeges körülményt nem az objektív tényeknek megfelelően tartalmazza, vagyis nem a valóságban történteknek megfelelően tájékoztatja elöljáróját. [Btk. 350. § (1) bek.]
valótlan tartalmú magánokirat
Olyan magánokirat, amelyet az azon feltüntetett személy állított ki, így formailag valódi, azonban a benne foglalt tények, adatok nem felelnek meg az objektív valóságnak. [Btk. 276. §]
valótlan tartalmú nyilatkozat
A nyilatkozó személynek a hatósághoz intézett olyan akaratkijelentése, amelyben az adatok, tények, illetve a nyilatkozó szándéka nem a valóságnak megfelelően kerülnek rögzítésre. [Btk. 288. § (1) és (2) bek., Btk. 310. § (1) bek.]
valótlan tartalmú okirat
Olyan – hamis, hamisított vagy eredeti – okirat, amelyben a leírt tények nem felelnek meg az objektív valóságnak. [Btk. 288. § (1) és (2) bek., Btk. 297/A. § bek., Btk. 314. § (1) bek. b) pont]
valótlan tény; adat
Olyan tény vagy adat, amely az anyagi világban nem létezik, nincs objektív valóságalapja, az csak az elkövető tudatában jelenik meg az elkövetési magatartás tanúsítása során. [Btk. 234. §, Btk. 238. § (1) bek., Btk. 270. §, Btk. 270/A. § (1) bek., Btk. 295. § (1) bek., Btk. 296/A. § (1) bek., Btk. 299/B. § a) pont]
vámellenőrzés
A közösségi vámjog és a Jöt. rendelkezéseinek megtartása érdekében kifejtett hatósági tevékenység, amely során a vámterületre behozott árut vámeljárás keretében megvizsgálja a hatóság, és megállapítja az adó-, vagy vámfizetési kötelezettséget. [Btk. 312. § (1) bek.]
vámellenőrzés alól elvon
A csempészet elkövetési magatartása, az elkövető az árut a vámterületre behozza, azonban az igazgatási jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. [Btk. 312. § (1) bek.]
várakozási idő meghosszabbítása
Katonai mellékbüntetés, a katonának a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. [Btk. 130. § (1) bek. d) pont, Btk. 134. § (1) bek.]
vásárlókat megkárosító tevékenység
Az ipari vagy kereskedelmi szolgáltatást végző személy hamis méréssel vagy számolással vagy az áru minőségének megrontásával többletbevételre tesz szert a vásárló rovására. Tartalmilag csalás jellegű, hosszabb időn át tartó, ismétlődő magatartássorozat. [Btk. 328. § (1) bek.]
vasúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
Vasúti tömegközlekedési jármű az olyan menetrend alapján közlekedő vasúti gépjármű, amely közforgalmú személyszállítást végez. Vasúti tömeges áruszállításra alkalmas jármű az olyan gépjármű, amelyen vasúti árufuvarozás végezhető. [Btk. 262. § (1) bek.]
védekezésre képtelen állapot; személy
Aki a helyzeténél vagy a fizikai adottságainál fogva nem képes ellenállást kifejteni, bár akaratnyilvánításra objektíve képes, függetlenül attól, hogy az állapota állandó vagy ideiglenes jellegű. A testi sértés, emberrablás, erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak tekintetében védekezésre képtelennek kell tekinteni a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt. [Btk. 170. § (3) bek., Btk. 175/A. § (1) bek., Btk. 183/A. §, Btk. 197. § (1) bek., Btk. 198. § (1) bek., Btk. 210. §, Btk. 262. § (1) bek., Btk. 321. § (1) bek.]
védelem nélküli helység
Olyan földrajzi hely, ahol nincsenek katonai alakulatok, így a támadás ellen képtelen fegyveres erővel védekezni. [Btk. 160. § b) pont]
védelmi eszköz
A megelőző jogos védelmi helyzetben a védekező által telepített eszköz, amelynek célja a jövőbeni jogellenes támadások elleni védelem, illetve felkészülést jelent a támadással való közvetlen fenyegetést megelőzően. [Btk. 29/A. §]
védett élő szervezet; egyede
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló rendeletben meghatározott növény- és állatfajok. [Btk. 281. § (1) bek. b) pont]
védett tárgyegyüttes darabja
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint a tárgyegyüttes több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét. A védett tárgyegyüttes darabja az ebbe tartozó kulturális javak egyike. [Btk. 216/B. § (1) bek.]
védjegy
Árujelző, amely termékek, szolgáltatások egymástól való megkülönböztetését segíti. A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. [Btk. 329/D. § (1) bek.]
végrehajtás alól elvon
Olyan szándékos tevékenység, amelynek eredményeként a végrehajtás meghiúsul, a végrehajtás tárgyát képező dolog mint kielégítési alap, véglegesen vagy időlegesen megszűnik (értékesítés, megsemmisítés, elrejtés stb.). [Btk. 249. § (2) bek.]
végrehajtás befejezése
A szabadságvesztés büntetés tekintetében az a nap, amikor az elítélt a büntetését kitöltve szabadul a büntetés-végrehajtási intézetből, vagy a feltételes szabadság ideje eredményesen letelt. [Btk. 47. § (4) bek. a) pont]
végrehajtási fokozat
Más néven végrehajtási rezsim, a szabadságvesztés büntetés-végrehajtási szabályai által meghatározott különböző végrehajtási módok és rendek összefoglaló megnevezése. A magyar rendszer három fokozatot ismer: fegyház, börtön, fogház. [Btk. 41. § (1) bek., Btk. 45. § (2) bek., Btk. 46. § (1) bek.]
végrehajtható hatósági határozat
A kiskorú elhelyezésének megváltoztatása tényállási eleme, ezen a bíróság jogerős érdemi határozatát vagy előzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedését, valamint a gyámhivatalnak a kiskorú nevelésbe vételéről szóló végrehajtható határozatát kell érteni. [Btk. 194. §]
végrehajtható okirat
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint
  • a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,
  • az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,
  • a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata, valamint a közjegyző letiltó és átutalási végzése,
  • a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,
  • a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,
  • a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat,
  • az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés,
  • a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés. [Btk. 249/A. § (1) bek.]
végszükség
Az elkövető, illetőleg mások személyét vagy javait közvetlenül érintő veszély. A veszély akkor tekinthető közvetlennek, ha meghatározott személyre (személyekre) stb. konkretizálódott, a sérelem bekövetkezésének a lehetősége reális, és a késlekedés a későbbi elháríthatóságát kétségessé tenné. [Btk. 22. § g) pont, Btk. 30. § (1) bek.]
véletlenül vagy tévedésből hozzá került dolog
A dolog nem a dolog felett rendelkezni jogosult személy nem szándékos, tudatos magatartása folytán kerül az elkövető birtokába, és ezt az elkövető csak a dolog birtokbavételét követően észleli, vagyis az átvételkor jóhiszemű volt. [Btk. 325. § (1) bek.]
veszélyes állat
A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM–FVM–NKÖM–BM együttes rendeletben felsorolt fajok, továbbá azon fajok egyedei, amelyek nem szerepelnek a jogszabályi felsorolásban, azonban egyedi tulajdonságaik alapján a veszélyes állat tartásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság veszélyes állattá nyilvánította. [Btk. 266/B. § (1) bek. b) pont]
veszélyes eb
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint veszélyes ebnek minősül a kormány által rendeletben meghatározott, az életre és a testi épségre természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes eb. Ezen túl az állatvédelmi hatóság embernek vagy állatnak – ingerlése nélkül – okozott súlyos sérülés miatt egyedileg ebet veszélyesnek minősíthet. A törvény erejénél fogva veszélyes eb a pitbull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keveréke. [Btk. 266. § (1) bek. a), b), c) és d) pont, Btk. 266. § (2) és (3) bek.]
veszélyes erőket tartalmazó létesítmény
Olyan üzem, amelynek sérülése vagy megsemmisítése olyan veszélyes erőket szabadít fel, amelyek súlyos veszteséget okozhatnak a polgári lakosságban. Idetartoznak a gátak, töltések és az energiaellátást szolgáló, különféle erőkkel működtetett létesítmények (atomerőművek, vízi erőművek, olajfinomítók). [Btk. 160. § a) pont]
veszélyes hulladék
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szerint a törvény mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. [Btk. 281/A. § (2) bek.]
veszélyeztet
Az elkövető magatartásával okozati összefüggésben olyan veszélyhelyzet alakul ki, amelyben a védett jogi tárgy sérelme reális lehetőségként jelentkezik, de annak sérelme nem valósul meg. Ilyen védett jogi tárgy lehet más élete, testi épsége vagy egészsége, a közlekedés biztonsága stb. Az igei alak ellenére nem elkövetési magatartásként, hanem tényállásszerű eredményként kell értelmezni a hivatkozott törvényi tényállásokban. [Btk. 173. §, Btk. 184. § (1) bek., Btk. 232. § (1) bek., Btk. 280. § (1) bek. a) pont]
vétség
Minden gondatlan bűncselekmény, továbbá azok a szándékos bűncselekmények, amelyekre a törvény legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli. [Btk. 11. § (1) bek.]
vezetési képességre hátrányosan ható szer; befolyása alatt
Minden olyan szer, amelynek a járművezetés szempontjából az élettani hatásai hasonlóak az alkoholhoz, vagyis a morális, etikai gátlásokat feloldja, a reakciósebességet csökkenti, a figyelő- és a fegyelmezőképesség pedig csökken. [Btk. 188. § (1) és (3) bek., Btk. 189. § (1) bek.]
vezető állású személy
A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja; a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy; továbbá minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése ilyenként határoz meg. [Btk. 299. § (1) bek., Btk. 299/B. § a) pont, Btk. 300/F. § (2) bek.]
vezető beosztású hivatalos személy
Figyelemmel az általuk betöltött kiemelkedő jelentőségű közhatalmi funkcióra, idesorolandó az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a kormány tagja, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár, az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, az országgyűlési biztos. Amennyiben egy vagy több szervezeti egység irányítását látja el, idesorolandó a fentieken túl alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik. [Btk. 250. § (2) bekezdés a) pont]
vezető tisztségviselő
A gazdasági társaság ügyvezetését ellátó személy vagy az ilyen testület tagja. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. A közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, a korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, a részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai, vagy ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre ruházta, a vezérigazgató, az egyesülésnél az igazgató vagy az igazgatóság tagjai. [Btk. 298/A. §, Btk. 298/B. §]
visszaél
  1. A visszaélés vöröskereszttel elkövetési magatartásaként az elkövetési tárgyak jogosulatlan használata.
  2. A bitorlás, a szolgálati visszaélés és az elöljárói hatalommal visszaélés elkövetési magatartásaként az elkövető hivatali, hatalmi helyzetét használja fel a bűncselekmény elkövetésére úgy, hogy cselekvési jogosultságait azok rendeltetésével ellentétes módon gyakorolja. [Btk. 164. § bek., Btk. 329. § (1) bek. b) pont, Btk. 351. § (1) bek., Btk. 359. §]
visszaeső
A szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. [Btk. 44. §, Btk. 72. § (6) bek., Btk. 82. § (1) bek., Btk. 89. § (6) bek., Btk. 137. § 14. pont]
visszafizetési kötelezettség
A céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatás céltól eltérő felhasználása miatt a támogatás címzettjének a támogatást nyújtó részére vissza kell térítenie a támogatás összegét. [Btk. 288. § (2) bek.]
visszaható hatály
A jogszabály a hatálybelépését megelőző időre határoz meg magatartási szabályt. A büntetőtörvény visszaható hatályú alkalmazása – vagyis cselekménynek az elbírálás idején hatályos rendelkezések alapján történő elbírálása – kizárólag akkor megengedett, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el. [Btk. 2. §]
visszatart
A hadikövet elleni erőszak egyik elkövetési magatartása. A nemzetközi jog szabályai szerint a hadikövet a szemben álló félhez tárgyalás céljából kiküldött személy, aki sérthetetlen, és visszajutását a szemben álló félnek biztosítania kell. Ez utóbbi elmulasztása esetén megvalósul a hadikövet elleni erőszak. [Btk. 163. § (1) bek.]
vízi tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
Vízi tömegközlekedési jármű az olyan menetrend alapján közlekedő vasúti gépjármű, amely közforgalmú személyszállítást végez. Vízi tömeges áruszállításra alkalmas jármű az olyan gépjármű, amelyen vasúti árufuvarozás végezhető. [Btk. 262. § (1) bek.]
vörös félhold
A Nemzetközi Vöröskereszt muszlim országokban használt hivatalos jelképe. [Btk. 164. § bek.]
vörös oroszlán és nap
A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos, Iránban 1980-ig használt jelképe. Jelenleg nem használatos, de Irán fenntartja magának a jogot a használat felújítására. [Btk. 164. § bek.]
vöröskereszt
A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos jelképe. [Btk. 164. § bek.]


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave