Büntetőjogi fogalomtár
E, É
- a büntetőeljárás eljárás alanyai szerinti csoportosítás alapján megkülönböztethetjük a hatóságok eljárási cselekményeit (nyomozó hatósági/ügyészi/bírósági cselekmények) és a magánszemélyek eljárási cselekményeit (például észrevétel, indítvány, kérdésfeltevés);
- a büntetőeljárás szakaszai szerint: előkészítő (nyomozási), bírósági (per) és végrehajtási szakaszban végzett cselekményeket különböztethetünk meg;
- a jogszabály címzettje irányában: kötelező (kogens) vagy megengedő (diszpozitív) eljárási cselekmények lehetnek;
- tartalma szerint: akaratkijelentések (jogi hatás elérésére, az eljárás előbbrevitelére irányul), tudomáskijelentések (tényeket, tényállításokat, akaratkijelentéseket tartalmaznak) és reálaktusok lehetnek (ténylegességet, tevékenységet fejeznek ki);
- intézményesült formái szerint lehetnek: bizonyítási cselekmények, kényszercselekmények és határozatok.Az eljárási cselekmények érvényessége szempontából vizsgálni kell, hogy azok a törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek megfeleljenek, illetve hogy a törvényi feltételek fennálása esetén került-e sor az adott eljárási cselekményre. A törvénysértő, érvénytelen eljárási cselekmények korrigálása:
- a nyomozati szakban: a nyomozás ügyészi felügyeletének eszközeivel történik;
- a bírósági szakaszban: az ügyészi vádemelés megalapozottsága – a tárgyalás előkészítése során hozott határozatokkal, intézkedésekkel; a tárgyaláson – különböző tárgyú határozatokban, érdemi határozatban; az elsőfokú bírósági határozat a másodfokú eljárásban; az első- és másodfokú bírósági határozat a harmadfokú eljárásban;
- rendkívüli jogorvoslati eljárásban;
- különleges eljárásokban történik.
- A hatóságok kötelesek értesíteni egyes eljárási cselekményekről az eljárás résztvevőit (így például a védő kirendeléséről vagy meghatalmazásáról a terheltet; a terhelt őrizetbe vételéről az általa megjelölt hozzátartozót) vagy más hatóságokat (például a büntetés-végrehajtási intézetet a védő személyéről).
- Az eljárás résztvevői kötelesek a hatóságot értesíteni, amennyiben nem tudnak eleget tenni eljárási kötelezettségüknek (például idézésre megjelenés kimentése).
- a törvényes képviselő a bűncselekményt a fiatalkorúval együtt követte el, vagy érdekei egyébként ellentétesek a fiatalkorúéval;
- a törvényes képviselő akadályozva van jogai gyakorlásában;
- a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki az. Ilyenkor az eseti gondnok a törvényes képviselő jogait gyakorolja.
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero