Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


E, É

egyéb érdekelt
Mellékszemély, akinek jogára vagy jogos érdekére a büntetőeljárásban hozott határozat közvetlen hatással lehet.
Az őt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a határozat reá vonatkozó rendelkezése ellen jogorvoslattal élhet, és a tárgyaláson megjelenhet.
Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elkobzásnak, illetve vagyonelkobzásnak van helye, annak az egyéb érdekeltnek a jogaira, aki az elkobozható, illetve az olyan dolog tulajdonosa, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a sértett jogai az irányadók.
Ha a bíróság elkobzást, illetve vagyonelkobzást rendelt el, az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően a tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti.
egyéb törvényes útra utasítás
A büntetőügyben érvényesített polgári jogi igény nem érdemi elbírálásáról hozott határozat.
egyesbíró
Bár a bíróságok általában különböző, a törvény által meghatározott összetételű tanácsban járnak el, a helyi bíróság előtt folyó első fokú eljárásban többnyire egyesbíró ítélkezik. A helyi bíróság csak akkor jár el kötelezően egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban, ha a bűncselekményre a törvény nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel. A tárgyalás előkészítése során más ügyekben is lehetőség van arra, hogy tanács elé utalják az ügyet. Egyesbíró jár el a helyi bíróság előtt folyó első fokú eljáráson kívül a különleges eljárások többségében is. Ahol a törvény bíróságról, bírósági tanácsról vagy a tanács elnökéről rendelkezik, ez alatt az egyesbírót is érteni kell.
együttműködő terhelt
A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, aki az általa elkövetett bűncselekmény, illetőleg más büntetőügy felderítésében a nyomozó hatósággal együttműködik. (Be. 175. §)
eljárás törvénysértő megszüntetése
Az eljárás törvénysértő megszüntetése abszolút eljárási szabálysértés, ebből kifolyólag a felülbírálat során az első fokú ügydöntő határozat (jelen esetben: eljárást megszüntető végzés) hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását eredményezi, amennyiben az eljárást megszüntető végzés az alábbi [a Be. 373. § (1) bek. I. pontjában foglalt] okok valamelyikének törvénysértő megállapításán alapul: a vádlott halála, elévülés, kegyelem, az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés, kívánat hiánya, a törvényes vád hiánya, a cselekményt már jogerősen elbírálták (res iudicata).
eljárási cselekmények
A büntetőeljárás eljárási cselekmények összessége, melyek arra irányulnak, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének kérdésében megalapozott döntés szülessen. Az eljárási cselekmények a vád (bűnüldözés), a védelem és az ítélkezés alanyai (főszemélyek), illetve az eljárás más alanyai (mellékszemélyek) által az eljárási feladatok körében és érdekében gyakorolt jogoknak és teljesített kötelezettségeknek külső megnyilvánulásai (ténykedések, aktusok stb.), amelyeknek az idejét, a helyét, a módozatait, és az alakszerűségeit a törvény szabályozza és azokhoz joghatásokat fűz.
Az eljárási cselekmények a büntetőeljárás „külső formáját” alkotják, szerves kapcsolatban az eljárás „belső tartalmát” adó eljárási jogviszonyokkal. Az eljárásban tevékenykedő hatóságok és magánszemélyek között fennálló eljárási jogviszonyok az eljárási cselekményekben realizálódnak.
Az eljárási cselekmények lehetnek pozitív tartalmú megnyilvánulások (tevés, valamely joggal élés, kötelezettség teljesítése) vagy negatív tartalmú megnyilvánulások (nem tevés, joggal nem élés, kötelezettség nem teljesítése).
Az eljárási cselekmények csoportosíthatók:
  1. a büntetőeljárás eljárás alanyai szerinti csoportosítás alapján megkülönböztethetjük a hatóságok eljárási cselekményeit (nyomozó hatósági/ügyészi/bírósági cselekmények) és a magánszemélyek eljárási cselekményeit (például észrevétel, indítvány, kérdésfeltevés);
  2. a büntetőeljárás szakaszai szerint: előkészítő (nyomozási), bírósági (per) és végrehajtási szakaszban végzett cselekményeket különböztethetünk meg;
  3. a jogszabály címzettje irányában: kötelező (kogens) vagy megengedő (diszpozitív) eljárási cselekmények lehetnek;
  4. tartalma szerint: akaratkijelentések (jogi hatás elérésére, az eljárás előbbrevitelére irányul), tudomáskijelentések (tényeket, tényállításokat, akaratkijelentéseket tartalmaznak) és reálaktusok lehetnek (ténylegességet, tevékenységet fejeznek ki);
  5. intézményesült formái szerint lehetnek: bizonyítási cselekmények, kényszercselekmények és határozatok.
    Az eljárási cselekmények érvényessége szempontából vizsgálni kell, hogy azok a törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek megfeleljenek, illetve hogy a törvényi feltételek fennálása esetén került-e sor az adott eljárási cselekményre. A törvénysértő, érvénytelen eljárási cselekmények korrigálása:
    • a nyomozati szakban: a nyomozás ügyészi felügyeletének eszközeivel történik;
    • a bírósági szakaszban: az ügyészi vádemelés megalapozottsága – a tárgyalás előkészítése során hozott határozatokkal, intézkedésekkel; a tárgyaláson – különböző tárgyú határozatokban, érdemi határozatban; az elsőfokú bírósági határozat a másodfokú eljárásban; az első- és másodfokú bírósági határozat a harmadfokú eljárásban;
    • rendkívüli jogorvoslati eljárásban;
    • különleges eljárásokban történik.
eljárási jogok korlátozása
A büntetőeljárási törvényben nevesített ún. relatív eljárási szabálysértés. Ebből következően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az eljárásban részt vevő személyek a törvényes jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlását korlátozták és azt állapítja meg, hogy ez lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására.
Kivétel: amennyiben mindezen korlátozás a védő vagy a vádlott jogait érinti, a felmentő ítéletet, illetőleg az ítélet felmentő rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni.
eljárási jogsegély
Más állam megkeresése, illetőleg más állam által küldött megkeresés teljesítése eljárási cselekmények végzése (például bizonyítási eszközök felkutatása), tárgyak és személyek szállítása, illetőleg nyilvántartási adatok közlése érdekében.
eljárási garanciák
A garanciák (biztosítékok) a büntetőeljárási jog azon szabályai, amelyek őrködnek az eljárás törvényes lefolytatásán, az eljárási célok és feladatok realizálása érdekében megállapítják a hatóságok és a résztvevők eljárási cselekményeit, meghatározzák az ügyfélrésztvevők (vádló, terhelt, védő) jogosítványait és kötelezettségeit, a bizonyítás elveit, eszközeit, módjait, a határozatoknak és hibák orvoslásának rendjét.
eljárási szankció
A büntetőeljárási kötelezettségek nem teljesítése miatt a hatóságok által a kötelezettség megszegőjével szemben alkalmazott joghátrány.
eljárási tevékenység
A büntetőeljárás alanyai által kifejtett eljárási cselekmények egy-egy csoportja, összefüggő sorozata (például nyomozási tevékenység, bizonyítási tevékenység, védői tevékenység).
elkülönítés előzetes letartóztatás során
Az előzetes letartóztatás foganatosítása során külön zárkában kell elhelyezni a letartóztatottakat az elítéltektől, a férfiakat a nőktől, az egy ügyben letartóztatottakat, a felnőtteket a fiatalkorúaktól, a dohányzókat a nem dohányzóktól, illetőleg a fertőző betegeket az egészségesektől.
elmeállapot megfigyelése
Ha a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges, a bíróság – a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára – a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el. Ha a terhelt fogva van, őt az elmeállapot megfigyelésére az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe, a szabadlábon lévő terheltet a jogszabályban meghatározott pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe kell beutalni. A határozat ellen jogorvoslatnak van helye, de a bejelentett jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. A megfigyelés tartama egy hónap. Ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja. A szabadlábon lévő terhelt megfigyelése során a terhelt személyi szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható. (Be. 107. §)
elsőfokú bírósági tárgyalás jelentősége
A vádlott büntetőjogi felelősségét megállapítani és büntetést kiszabni – ha a törvény másként nem rendelkezik – csak tárgyaláson lehet. Az első fokú tárgyaláson vannak jelen együttesen a vád, a védelem és az ítélkezés funkcióját megtestesítő személyek. A büntetőeljárási alapelvek egy része csak itt érvényesül (például néprészvétel), mások itt teljesednek ki (pl. a védelemhez való jog). Az első fokú tárgyaláson zajló bizonyítás koncentrált és teljes: a nyomozással szemben már a vádra koncentrált, csak a megvádolt személyek vád tárgyává tett cselekményeire terjed ki. A másodfokú eljárásban elvégezhető részbizonyítással szemben az első fokú tárgyaláson teljeskörű bizonyítás folyik. Az első fokú tárgyalás helye a büntetőeljárás menetében is központi: követi a nyomozást és az ügyészi szakaszt, de megelőzi a jogorvoslati eljárásokat.
elővezetés
Bármely hatóság által elrendelhető, a terhelt vagy a tanú személyi szabadságát átmenetileg korlátozó kényszerintézkedés annak érdekében, hogy az érintettet a hatóság elé állítsák vagy biztosítsák az eljárási cselekményen való részvételét, illetőleg a szakértői vizsgálaton való megjelenését.
előzetes letartóztatás
Büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedés: a terhelt személyi szabadságának elvonása jogerős bírói ítélet nélkül, amelyet a büntetőeljárási törvényben meghatározott esetekben a büntetőeljárás sikerének biztosítása vagy újabb bűncselekmény megakadályozása céljából a bíróság rendelhet el. Nem alkalmazható az előzetes letartóztatás nevelés, nevezetesen fegyelemre nevelés céljából, továbbá az eljárás megkönnyítése vagy a terhelt pszichikai befolyásolása végett, végül az eljárás mielőbbi befejezése érdekében célszerűségi eszközként. Az előzetes letartóztatás ideiglenes jellegű, az eljárás lefolytatásának biztosítására szolgáló intézkedés, csak a bűnösségnek jogerős bírói határozatban való megállapítását megelőzően alkalmazható.
előzetes letartóztatás foganatosítása
A bíróság által elrendelt előzetes letartóztatást általában büntetés-végrehajtási intézetben kell foganatosítani, amelynek során figyelembe kell venni az elkülönítésre, a külvilággal való kapcsolattartásra, a mindennapi létfenntartásra, az egészségügyi ellátásra, a biztonsági és fegyelemi intézkedésekre, valamint a fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezéseket.
előzetes letartóztatás megszűnése
Az előzetes letartóztatás külön határozat nélkül megszűnik, ha tartama meghosszabbítás nélkül lejárt, vagy más határozat miatt a továbbiakban nem tartható fenn (például helyettesítő kényszerintézkedés elrendelése, nem jogerős felmentés stb.).
előzetes letartóztatás megszüntetése
A bíróság (a vádirat benyújtásáig az ügyész is) az előzetes letartóztatást megszünteti, ha bármely általános feltétel vagy mindegyik letartóztatási ok megszűnt, avagy az eljárás során az előzetes letartóztatást kizáró ok merül fel.
előzetes letartóztatás tartama
Az előzetes letartóztatás legfeljebb annak az eljárási szaknak a végéig tarthat, amelyben elrendelték. Ezt követően a terheltet vagy szabadlábra kell helyezni, vagy újból dönteni kell az előzetes letartóztatás fenntartásának indokoltságáról. A büntetőeljárási törvény az egyes eljárási szakokon belül további konkrét, hónapokban meghatározott időtartamokat, emellett – a bűncselekmény szabadságvesztéssel fenyegetettségétől függően – végső tartamot is tartalmaz.
előzetes letartóztatást helyettesítő eszközök
A bíróság az előzetes letartóztatás feltételeinek fennállása esetén úgy dönthet, hogy a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelését mellőzi, illetőleg az elrendelt előzetes letartóztatást megszünteti, ha az előzetes letartóztatás célja más, enyhébb jogkorlátozást jelentő erkölcsi (például lakhelyelhagyási tilalom házi őrizet) vagy anyagi (például óvadék) jellegű kényszerintézkedéssel elérhető.
elrejtőzés veszélye
Az előzetes letartóztatás különös pozitív feltételeként (letartóztatási okként) akkor állapítható meg, ha az eljárás adatai alapján megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a terhelt jelenléte az elrejtőzésének a veszélye miatt másképp nem biztosítható.
emberi jogok tiszteletben tartása
A büntetőeljárás során a személyi szabadságot és más emberi jogokat tiszteletben kell tartani, és azok csak a törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozhatók.
értesítés
A hatóság rendelkezése arról, hogy a megnevezett személy – meghatározott helyen és időpontban – az eljárási cselekménynél jogosult megjelenni, de személyes közreműködésre nem kötelezett. A tartalmi kellékekhez, illetve a lehetséges módokhoz lásd még: az idézésnél írtakat.
értesítési kötelezettség
  1. A hatóságok kötelesek értesíteni egyes eljárási cselekményekről az eljárás résztvevőit (így például a védő kirendeléséről vagy meghatalmazásáról a terheltet; a terhelt őrizetbe vételéről az általa megjelölt hozzátartozót) vagy más hatóságokat (például a büntetés-végrehajtási intézetet a védő személyéről).
  2. Az eljárás résztvevői kötelesek a hatóságot értesíteni, amennyiben nem tudnak eleget tenni eljárási kötelezettségüknek (például idézésre megjelenés kimentése).
érvényesség
Ha a jogszabályalkotásra hivatott szerv az előírt formák között jogszabályt alkot és azt szintén az előírásoknak megfelelően kihirdeti, a közzétett jogszabály érvényes.
eseti gondnok
A fiatalkorú terhelt érdekében eseti gondnokot kell rendelni, ha
  • a törvényes képviselő a bűncselekményt a fiatalkorúval együtt követte el, vagy érdekei egyébként ellentétesek a fiatalkorúéval;
  • a törvényes képviselő akadályozva van jogai gyakorlásában;
  • a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki az. Ilyenkor az eseti gondnok a törvényes képviselő jogait gyakorolja.
ésszerű időn belüli elbírálás
A tisztességes eljáráshoz való jog egyik elemeként az emberi jogi dokumentumok deklarálják az eljárás alá vont személyek azon jogosultságát, hogy ügyüket a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot. Az ésszerű időtartamot nem határozzák meg az emberi jogi egyezmények, és a kontrollszervek sem adnak erre nézve pontos útmutatást, minden egyes ügyben az eset konkrét körülményeire figyelemmel döntenek arról, megsértette-e a bepanaszolt állam az ésszerű időn belüli elbírálás követelményét. Lásd még: kifogás az eljárás elhúzódása miatt.
Európa tanácsi ajánlás
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlást adhat ki. Az Európa Tanács Alapszabálya 15. cikk b) pontja értelmében a Miniszteri Bizottság határozatai adott esetben ajánlások formájában kerülnek a tagállamok kormányai elé. Az ügyészi szakra vonatkozóan a büntetőeljárás egyszerűsítéséről szóló R (87) 18. sz. Ajánlás vázol fel olyan követendő megoldásokat, mint a diszkrecionális vádelv vagy a büntetőeljárás lehetséges alternatívájaként a büntetőügyekben illetékes hatóságok és más eljáró hatóságok által létrehozott bíróságon kívüli megegyezés (kiegyezés). Az egyszerűsítés érdekében ajánlott megoldások célja az igazságszolgáltatás terheinek csökkentése és így a késedelem orvoslása. A bírósági szakra vonatkozóan a sommás eljárás, az egyszerűsített eljárások lefolytatásának lehetővé tétele és a hagyományos tárgyalás szabályainak egyszerűsítése szerepel még az Ajánlásban.


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave