MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
J
járulékos kérdések
A büntetőügyekben eljáró bíróság a büntetőüggyel összefüggő, nem büntetőjogi kérdésekről is dönthet. Így elbírálhatja a magánfél által előterjesztett polgári jogi igényt, ha az ügyész indítványozta, megszüntetheti a vádlott szülői felügyeleti jogát. A régi Be.-ben megengedettnél szűkebb körben, de elbírálhat szabálysértést is, ha a tárgyaláson a bizonyítás eredményeként a bíróság megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, és így a vád alól a vádlottat felmenti.
jegyzőkönyv
A nyomozási cselekményekről – ideértve az ügyész, valamint a nyomozó hatóság intézkedéseit –, ha e törvény másképp nem rendelkezik, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vagy a nyomozó hatóság tagja veszi fel. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
- az eljáró hatóság megnevezését,
- az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét,
- a nyomozási cselekmény helyét és idejét,
- a jelen lévő ügyész, nyomozó hatóság tagja, eljárásban részt vevő személy és képviselője, védő, tanú, tanú érdekében eljáró ügyvéd, hatósági tanú és jegyzőkönyvvezető nevét,
- a kihallgatott terhelt és tanú, a meghallgatott szakértő nevét, valamint az e törvényben meghatározott más személyi adatokat.
A jegyzőkönyvben röviden le kell írni a nyomozási cselekmény menetét akként, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartását is ellenőrizni lehessen. A gyanúsított és a tanú vallomását, valamint a nyomozási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket a jegyzőkönyvnek a szükséges részletességgel kell tartalmaznia. A kihallgatott indítványozhatja a vallomásának szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását. Ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság az indítványt nem tartja indokoltnak, azt elutasítja. Elutasítását és a tájékoztatást jegyzőkönyvbe foglalja. (Be. 166–167. §§)
jelenlét a nyomozási cselekményeknél
A nyomozási cselekményen az ügyészen, a nyomozó hatóság tagján és a jegyzőkönyvvezetőn kívül csak az lehet jelen, akinek a jelenlétét e törvény megengedi.
Ha a gyanúsítottat az ügyész vagy a nyomozó hatóság kihallgatja, a védője a kihallgatáson jelen lehet. A védő jelen lehet az általa, illetve az általa védett gyanúsított által indítványozott tanúkihallgatáson, valamint az ilyen tanú részvételével megtartott szembesítésen is. A kihallgatáson jelen lévő védő a gyanúsítotthoz és a tanúhoz kérdéseket intézhet.
A nyomozási cselekményen jelen lehet az állam- és jogtudományi kar jogász szakán, illetőleg a Rendőrtiszti Főiskolán hallgatói jogviszony keretében szervezett szakmai gyakorlatát töltő személy, ha ezt az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezi, és a jelen lévő gyanúsított, tanú vagy sértett ehhez írásban hozzájárul.
A külföldi állampolgár gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásán jelen lehet államának konzuli tisztviselője.
Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján
- a külföldi állampolgár gyanúsított ellen, illetőleg
- a külföldi állampolgár sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a nyomozási cselekményen a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen. Az értesítés mellőzhető, ha a késedelem veszéllyel jár. Ebben az esetben a külföldi állam hatóságát az elvégzett nyomozási cselekményről utólag haladéktalanul értesíteni kell.
Azoknál a nyomozási cselekményeknél, amelyeknél a védő jelen lehet, a védő mellett vagy helyetteseként ügyvédjelölt is jelen lehet.
Ha törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében ez szükséges, a szemlén más hivatalos személyek is jelen lehetnek.
A gyanúsított, a védő és a sértett jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, indítványt terjeszthet elő és észrevételt tehet, a szakértőhöz kérdéseket intézhet. A felsoroltaknak a nyomozási cselekményről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja. Az értesítést mellőzni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védő és a sértett előtt ismertté válnának.
A gyanúsított a szemlére és a bizonyítási kísérletre idézhető, ebben az esetben a nyomozási cselekmény a gyanúsított távollétében nem tartható meg.
Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekmény helyszínéről eltávolíthatja azt, akinek a jelenléte az eljárást akadályozza, a nyomozás elősegítése érdekében bárkit a nyomozási cselekmény helyszínén való tartózkodásra kötelezhet. Aki az eljárás rendjét zavarja, vagy a helyszínen tartózkodási kötelezettségének nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható. (Be. 184–185. §§)
jelentés
A nyomozó hatóság tagja az általa végzett nyomozási cselekményekről – ha az ügyész másképp nem rendelkezik – jegyzőkönyv helyett jelentést készíthet. A jelentés tartalmazza
- az eljáró hatóság megnevezését,
- az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét,
- a nyomozási cselekmény helyét és idejét,
- a kihallgatott terhelt és tanú, a meghallgatott szakértő nevét, valamint az e törvényben meghatározott más személyi adatokat,
- az elvégzett eljárási cselekmények megjelölését, és ezek tartalmának tömör összefoglalását akként, hogy az eljárási szabályok megtartását is ellenőrizni lehessen.
Az ügyész elrendelheti egyes nyomozási cselekmények megismétlését, és ezekről jegyzőkönyv felvételét. A gyanúsított és a tanú kihallgatásáról, illetőleg a szembesítésről jelentés nem készíthető. (Be. 168. §)
joghatóság
Nemzetközi értelemben: a bűnügyek megosztása a különböző államok között (például nemzetközi bűnügyi jogsegélyszerződések alapján); nemzeti értelemben: valamely bíróság vagy más hatóság jogosult, illetve kötelezett eljárni az adott ügyben.
jogképesség
A jogképesség arra ad választ, hogy milyen feltételekkel, mikortól kezdve lehetnek valakinek (vagy valamely hatóságnak) eljárási jogai és kötelességei.
jogorvoslat a nyomozás során
Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság feljelentés elutasításáról, a nyomozás részbeni mellőzéséről, felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, kényszerintézkedés elrendeléséről további vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról, valamint vagyoni jellegű kötelezettségek megállapításáról hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.
A feljelentő nem élhet panasszal a feljelentés elutasítása miatt, ha a bűncselekménynek nem sértettje.
A panasznak – ha e törvény kivételt nem tesz – nincs halasztó hatálya. Kivételesen indokolt esetben a határozatot hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását a panasz elbírálásáig felfüggesztheti.
Ha a határozatot hozó a panasznak három napon belül nem ad helyt, köteles azt haladéktalanul felterjeszteni az elbírálásra jogosulthoz. Az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyész a hozzá érkezésétől számított tizenöt, megszüntető határozat esetén harminc napon belül határozattal bírálja el.
A panasz elbírálásáról a panaszt tevőt – a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték – értesíteni kell.
Akinek az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül sérti, az a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.
Ha a Be. az ügyész vagy a nyomozó hatóság részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt.
Nincs helye panasznak a bizonyítási eljárások, a nyomozás és a feljelentés kiegészítésének elrendelése miatt, valamint a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége során végzett eljárási cselekmények, a tanú kihallgatása, és a szaktanácsadó közreműködése miatt. (Be. 195–199. §§) Lásd még: a nyomozási bíróhoz kapcsolódó címszavak (fellebbezés, illetve felülbírálat).
jogorvoslat az előzetes letartóztatással kapcsolatosan
Az előzetes letartóztatás elrendelésével, fenntartásával és megszüntetésével kapcsolatos végzés elleni általános jogorvoslat a fellebbezés. Emellett számos egyéb jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre, így a szabadlábra helyezési indítvány, az előzetes letartóztatás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok, az ún. Habeas Corpus eljárás, az alkotmányjogi panasz, az ombudsman előtti eljárás és végső esetben a strasbourgi jogorvoslat.
jogorvoslati jogosultság elve
Az eljárásban résztvevő alanyok számára az eljáró hatóság tevékenysége ellenőrzésének, illetőleg felülvizsgálatának a kezdeményezését teszi lehetővé. Az elv a büntetőeljárás mindkét szakaszában érvényesül: a jogorvoslat kezdeményezését a nyomozati szakban fő szabály szerint a panaszjog, a bírósági szakban pedig általában a fellebbezési jogosultság biztosítja.
jogorvoslati nyilatkozatok
A határozat közlését követően az arra jogosultak nyilatkozhatnak, hogy kívánnak-e élni jogorvoslat benyújtására vonatkozó jogukkal. Az ügydöntő határozat közlésére a büntetőeljárásban jellemzően kihirdetés útján kerül sor. Ezt követően a jelenlévő fellebbezésre jogosultak nyilatkoznak arról, hogy a kihirdetett határozatot tudomásul veszik, az ellen fellebbezést jelentenek be vagy háromnapi gondolkodási időt tartanak fenn annak eldöntésére, hogy fellebbezéssel élnek-e. A jogorvoslati nyilatkozatok sorrendjét is meghatározza a Be. Először az ügyész, majd a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekeltek, a vádlott és a védő nyilatkozik arról, hogy kíván-e fellebbezést benyújtani.
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
