Büntetőjogi fogalomtár
K
- az eljárás megszüntetése,
- az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása,
- az ügy iratainak megküldése az ügyész részére. (A kasszatórius jogkör gyakorlásával hozott végzés nem ügydöntő határozat.)
- a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú eljárásban ki nem küszöbölhető megalapozatlanság a bűnösség megállapítását vagy a büntetés kiszabását, illetőleg az intézkedés alkalmazását lényegesen befolyásolta (az ítélet felmentő rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha az ítélet csupán egyéb részében megalapozatlan);
- a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vádlott felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.
- az eljárás megszüntetése,
- a másodfokú vagy az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása,
- az iratok megküldése az ügyésznek.
- a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti az alábbi esetekben:
- a vádlott halála, elévülés, kegyelem,
- az eljárás megindításához szükséges magánindítvány, kívánat, feljelentés hiánya,
- a törvényes vád hiánya,
- a cselekményt már jogerősen elbírálták (res iudicata)
- a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalára:
- a törvényes bíróság elvének megsértésével,
- törvényben kizárt bíró részvételével,
- hatáskör túllépésével, hatáskör hiányában, a kizárólagos illetékesség megsértésével,
- a tárgyaláson való kötelező részvétel szabályainak megsértésével,
- az eljárás törvénysértő megszüntetésével,
- a nyilvánosság tárgyalásról való törvényes ok nélküli kizárásával
- a súlyosítási tilalom [Be. 354. és 355. §, 405. § (1) és (3) bek., 549. § (4) bek.] megsértésével került sor, valamint, ha
- a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében
- a másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ügydöntő határozat felülbírálatra alkalmatlan, vagy
- az ügydöntő határozat indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.
A fenti hatályon kívül helyezési okok – értelemszerűen a súlyosítási tilalom megsértésének kivételével – ugyanazon abszolút eljárási szabálysértések, amelyek a másodfokú eljárásban az első fokú ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezik [Be. 373. § (1) bek. II–III. pontok].
- a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha a fenti II. pontban meghatározott eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el, és a másodfokú bíróság azt nem észlelte.
- az elsőfokú bíróság és a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyezi, és
- az iratokat az ügyésznek megküldi, ha az ügyész a lemondás a tárgyalásról külön eljárást a törvényi előfeltételek hiányában indítványozta,
- az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság a lemondás a tárgyalásról külön eljárást a törvényi előfeltételek hiányában folytatta le.
- a másodfokú bíróság, illetőleg szükség szerint az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot, illetőleg az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a harmadfokú bíróság a másodfokú ügydöntő határozat megalapozatlanságát – a tényállásnak az iratok alapján történő kiegészítése vagy helyesbítése útján – nem tudja kiküszöbölni.
- a törvény a bíróság részére az eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,
- a bíróság az ügyész, az eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy, a tanú vagy a szakértő részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket.
- aki az ügyben mint ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója;
- aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz, vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója;
- aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz, vagy vett részt;
- aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyűjtéssel szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e [a)–d): abszolút kizárási okok: azaz nem mérlegelhetők];
- akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható [e): relatív kizárási ok: azaz eldöntése szubjektív mérlegeléstől függ]. A bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseket a nyomozási bíróra is alkalmazni kell.
- a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el;
- a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy első fokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett;
- a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat, illetőleg a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett;
- a perújítás elrendelése folytán megismételt első fokú vagy másodfokú eljárásból az a bíró is, aki a perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vesz,
- a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett. Az előzőkben felsorolt eljárásokból az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.
- aki az ügyben mint bíró járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója;
- aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint képviselőjük vesz részt, vagy vett részt, illetve ezek hozzátartozója;
- aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, valamint szaktanácsadó vesz részt;
- akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
- aki az ügyben mint bíró járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója;
- aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél vagy azok képviselőjeként vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója;
- aki az ügyben mint tanú vagy szakértő vesz, vagy vett részt;
- akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
- a bírósági ítéletek és határozatok minden formájának kölcsönös elismerésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapítása,
- a tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése,
- a bírák ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzésének támogatása,
- a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítése a büntetőeljárások keretében és a határozatok végrehajtása területén.
- a bizonyítékoknak a tagállamok közötti kölcsönös elfogadhatósága,
- a személyek jogai a büntetőeljárásban,
- a bűncselekmények sértettjeinek jogai,
- a büntetőeljárás egyéb olyan külön vonatkozásai, amelyeket a Tanács határozatában előzetesen határozott meg; az ilyen határozat elfogadásakor a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően egyhangúlag határoz.
- részben vagy egészben térítse meg a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt,
- más módon gondoskodjék a sértettnek adandó jóvátételről,
- meghatározott célra anyagi juttatást teljesítsen, vagy a köz számára munkát végezzen (a köz javára teljesített jóvátétel),
- pszichiátriai vagy alkoholfüggőséget gyógyító kezelésben vegyen részt.
- a Btk. 36. §-a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,
- a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,
- a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint
- a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.
- vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
- vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható,
- személye, tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert,
- személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero