MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
L
lakhelyelhagyási tilalom
A jogerős bírósági határozat meghozatala előtt a személyi szabadságot és a lakóhely szabad megválasztásának jogát korlátozó, az eljárási cselekményeknél való jelenlét biztosításának céljából a bíróság által a terhelttel szemben elrendelhető kényszerintézkedés. A lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló személy a meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, illetőleg a tartózkodási helyét, lakóhelyét nem változtathatja meg. Elrendelésének feltétele az, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésének oka álljon fenn (azonban annak célja ezzel az enyhébb kényszerintézkedéssel is elérhető legyen). Indokolt lehet elrendelése a bűncselekmény jellegére, a terhelt személyi és családi körülményeire (egészségi állapotára, idős korára) vagy a terheltnek az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel.
lefoglalás
Bármelyik hatóság által bárkivel szemben elrendelhető, a törvényben meghatározott ingókra irányuló, a tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedés, amellyel a lefoglalt dolgokat a birtokosától ideiglenesen elvonják, és azokat a hatóság őrizetébe helyezik bizonyítás vagy a későbbi elkobzás biztosítása érdekében. A lefoglalás nemcsak önállóan alkalmazható, hanem gyakran más kényszerintézkedéssel (például házkutatással) együttesen. Az Alaptörvény által biztosított tulajdonjogot azzal korlátozza, hogy a személyi vagy magántulajdon tárgyának tényleges birtoklását, használatát függeszti fel. A hatóság annak a dolognak a lefoglalását rendeli el, amely bizonyítási eszköz, a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.
legalitás elve
Anyagi jogi értelemben: a törvényesség elvét (nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elvek) jelenti.
Eljárásjogi értelemben: kötelezettséget teremt a bűnüldöző hatóságok, elsősorban az ügyész számára a büntető igény érvényesítésére, a büntető törvények alkalmazására, azaz nem lehet mérlegelés tárgya az állam büntető igényének érvényesítése. Az európai kontinentális jogrendszerekben ez az elv a meghatározó, azonban kivételként alkalmazzák az opportunitás elvét is.
Legfőbb ügyészi utasítás
A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről és működéséről szóló 25/2003. a (ÜK. 12.) LÜ számú legfőbb ügyészi utasítás 28. § (1) bekezdése szerint a legfőbb ügyész utasítása az egész ügyészi szervezetre, illetőleg egy vagy több ügyészi szakágra (szakterületre), továbbá az ügyészség működésének különböző területeire vonatkozó közjogi szervezetszabályozó eszköz, amely meghatározza az ügyészi feladatokat, a feladatok megvalósításának módját, az ügyintézési, az igazgatási, a számítástechnika-alkalmazási, az informatikai, a pénzügyi és a gazdálkodási tevékenység rendjét. Az utasítást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben kell közzétenni.
A büntetőeljárás ügyészi szakaszában az egyik legfontosabb a 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról, míg a bírósági szakaszban a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről szóló 12/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás.
lemondás a tárgyalásról
Az ügyész indítványára a bíróság a büntetőügyben tárgyalás helyett nyilvános ülésen dönthet, ha a vádlott beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról (a vádalku egyik magyar formája). Ez a különeljárás nemcsak az eljáró hatóság és a résztvevők számára kedvező a jelentős idő- és anyagi ráfordítás megtakarításával (perökonómia), hanem a kedvezőbb büntetéskiszabási szabályok folytán a terhelt számára is. Tárgyalásról lemondás esetén hagyományos tárgyalásra nem kerül sor, hanem a terhelt beismerő vallomásának megtétele mellett a bíróság nyilvános ülésen dönt a bűnösségről és a szankcióról.
letétbe helyezés
- A lefoglalt dolgot a hatóság letétbe helyezi.
- A meghatározott összeg biztosítására elrendelt zár alá vételt meg kell szüntetni, ha az összeget letétbe helyezik.
- Ha a terhelt külföldön él, kérelmére engedélyezhetik biztosíték letétbe helyezését (ilyenkor az eljárás a terhelt távollétében lefolytatható).
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
