MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
M
magánfél
Az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A sértett mint magánfél csak a terhelttel szemben terjeszthet elő polgári jogi igényt, és csak olyan kár vonatkozásában, amely a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett.
A polgári jogi igénnyel kapcsolatban előterjesztett kérelem vonatkozásában háromféle döntési jogosultsága van a bíróságnak:
- helyt ad a polgári jogi igénynek és megítéli a kártérítést;
- elutasítja a polgári jogi igényt;
- egyéb törvényes útra utasítja, ha az összegszerűsége vitatott, és az e körben lefolytatott bizonyítás a büntetőeljárás elhúzódását eredményezné.
magánindítvány
A sértettnek, illetve az arra feljogosított személyeknek azon nyilatkozata, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
magánindítvány
A Btk.-ban meghatározott, magánindítványra üldözendő bűncselekmények esetén csak a jogosult(ak) feljelentése alapján indítható (folytatható le) büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztésére a sértett (halála után hozzátartozója) jogosult.
magánvád
A törvényben meghatározott bűncselekmények esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető. Ezek az ügyek elsősorban kisebb súlyuk és a fokozottan személyes jellegük miatt tartoznak a magánvád körébe, és miattuk a rendes (közvádas) eljárástól sok tekintetben eltérő különeljárást folytatnak le. A magánvádas bűncselekmények egy része reálinjúria (tettlegesen elkövetett bűncselekmény; például könnyű testi sértés, tettleges becsületsértés), más részük verbálinjúria (szóban elkövetett bűncselekmény; például rágalmazás, becsületsértés). A magánvád két fő formája Magyarországon a főmagánvád és a pótmagánvád. Lásd még: főmagánvád.
magánvádas bűncselekmények
Lásd: főmagánvád.
magánvádló
Magánvádas bűncselekmények esetén a vádat magánvádlóként a sértett képviseli. A magánvádló halála esetén helyébe a hozzátartozója léphet.
A magánvádló a vádfunkció (vádemelés és vádképviselet) gyakorlására a törvény által feljogosított sértett.
Ha a törvény másképp nem rendelkezik, könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
magatartási szabályok előírása vádemelés elhalasztása esetén
Az ügyész a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatában a gyanúsítottat magatartási szabályok megtartására is kötelezheti, amelyek megtartását a pártfogó – a pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint – ellenőrzi és segíti. A pártfogó e feladatainak a teljesítéséhez más szervek és szervezetek segítségét is igénybe veheti. Az előírható magatartási szabályok a Btk. pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseiben találhatók.
A magatartási szabályok – csakúgy, mint az előírható kötelezettségek – az egyéniesítést szolgálhatják. A magatartási szabályok kötelezettség(ek) mellett is előírhatók. A magatartási szabályok tartalmilag a terhelt által teljesítendő kötelezettségek vagy betartandó tilalmak, amelyek hozzájárulnak a törvénytisztelő életmód folytatásához. [Btk. 82. § (5) bek.]
másodfokú eljárás megismétlése
A másodfokú eljárás megismétlésére a fellebbezés (rendes perorvoslat) folytán eljárt harmadfokú bíróságnak (ítélőtábla vagy Kúria), vagy a felülvizsgálat, illetve a jogorvoslat a törvényesség érdekében (rendkívüli perorvoslatok) keretében eljárt Kúriának a másodfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezéséről és a másodfokú bíróság új eljárásra utasításáról szóló határozata (végzése) alapján kerülhet sor.
A másodfokú bíróság megismételt eljárására az elsőfokú bírósági eljárásra és a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, továbbá a megismételt eljárások közös szabályait.
más szakértő alkalmazása
Ha a szakvélemény hiányos, homályos, önmagával ellentétben áll vagy egyébként szükséges, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, illetve a szakvéleményt kiegészíteni. Ha ez nem vezet eredményre vagy egyéb okból szükséges, más szakértőt kell kirendelni.
A terhelt vagy a védő közölheti az ügyésszel, illetőleg a bírósággal, hogy szakvéleményt kíván készíttetni és benyújtani. A terhelt vagy a védő által felkért személy (gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, szakértői testület) bevonásáról a bíróság, illetőleg az ügyész határoz. A felkért szakértő – e minőségének elismerése után – önállóan szakértői vizsgálatot végezhet a bírósági eljárásban a bíróság, illetőleg az ügyész által kirendelt szakértővel, azonos jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A szakértők az általuk elvégezni kívánt szakértői vizsgálatokról kölcsönösen értesítik egymást, az értesített szakértő a másik szakértő által végzett vizsgálaton jelen lehet.
megalapozatlanság
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlan, ha:
- a tényállás nincs felderítve,
- az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást, vagy a megállapított tényállás hiányos,
- a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával,
- az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett.
Megalapozatlanság esetén, annak kiküszöbölésére, s így a helyes, megalapozott tényállás megállapítására az alábbi lehetőségek kínálkoznak:
- az iratok tartalma alapján,
- helyes logikai következtetés levonásával,
- bizonyítás felvételének eredményeként.
A fentiek eredményeként a másodfokú bíróság:
- a tényállást kiegészíti, illetőleg helyesbíti (amennyiben a hiánytalan, illetőleg helyes tényállás a fentiek eredményeként megállapítható),
- az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapít meg (a fenti eljárások eredményeként), erre azonban kizárólag abban az esetben van lehetősége, ha a vádlott felmentésének (részbeni felmentésének) vagy az eljárás megszüntetésének (részbeni megszüntetésének) van helye.
A másodfokú felülbírálat alapja a fentiek szerint helyesbített (kiegészített) eltérő – s így a másodfokú eljárásban irányadó – tényállás.
A felülmérlegelés tilalmából fakadóan a másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján a vádlottat a fentiek szerint felmenti (részben felmenti), vagy vele szemben az eljárást megszünteti (részben megszünteti).
megállapodás közvetítői eljárásban
A közvetítői eljárás célja, hogy a sértett és a terhelt között – a terhelt tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön létre a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételére vonatkozóan. A megállapodásban foglaltak teljesítése esetén kerülhet sor az eljárás megszüntetésére vagy a tevékeny megbánás bíróság általi értékelésére, amelynek eredménye a büntetés korlátlan enyhítése lehet.
megkeresés
Megkeresés útján a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság tájékoztatást igényelhet adatokról, és szerezhet be olyan iratokat, amelyek tartalma a büntetőeljárási feladatok és cselekmények teljesítéséhez szükséges. Ehhez képest állami és helyi önkormányzati szerveket, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet lehet megkeresni tájékoztatás adása, adatok közlése és átadása, illetve iratok rendelkezésre bocsátása végett, és erre legalább nyolc-, legfeljebb harmincnapos határidő állapítható meg.
megkeresett bíróság
Ha a bizonyítás tárgyaláson nem végezhető el, vagy rendkívüli nehézségbe ütközik, a bíróság – szükség esetén – más bíróságot keres meg (megkeresett bíróság). Az eljáró bíróság a megkeresett bírósággal közli mindazokat az adatokat, amelyek a bizonyítás lefolytatásához nélkülözhetetlenek, továbbá megküldi azokat az iratokat vagy az iratok másolatát, amelyek a megkeresés teljesítéséhez szükségesek. A megkeresett bíróság eljárásáról felvett jegyzőkönyvet a tárgyaláson fel kell olvasni. Annak érdekében, hogy a bizonyítással kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, a vádlottat, a védőt vagy a sértettet – néhány esetet kivéve – értesíteni kell a megkeresett bíróság által lefolytatandó bizonyítási cselekmény helyéről és idejéről. Megkeresett bíróság útján is ki lehet például hallgatni a tizennegyedik életévét be nem töltött személyt, akit a nyomozás során a bíróság (nyomozási bíró) nem hallgatott ki tanúként, de tanúkénti kihallgatása szükségessé vált. Lásd még: kiküldött bíró.
megismételt eljárás
A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása esetén kerül sor megismételt eljárásra, amelyre alapvetően az elsőfokú bírósági eljárásra vonatkozó szabályok irányadók, a büntetőeljárási törvényben meghatározott eltérésekkel. Mindezeken túlmenően a hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a felülbírálat során eljárt bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását. A felülbírálat során eljáró bíróság elrendelheti, hogy az ügyet a felülbírált határozatot hozott bíróság más tanácsa vagy – kivételesen – más bíróság tárgyalja.
Az elsőfokú bíróságot a másodfokú bíróság vagy a harmadfokú bíróság, míg a másodfokú bíróságot a harmadfokú bíróság vagy a felülvizsgálat, illetve a jogorvoslat a törvényesség érdekében (mint rendkívüli perorvoslatok) keretében lefolytatott eljárás során a Kúria utasíthatja új (megismételt) eljárásra.
Mind az első fokú, mind a másodfokú eljárás megismétlésének közös sajátosságai:
- soron kívüli eljárás,
- a hatályon kívül helyező határozat okainak és indokainak figyelembevételével köteles elbírálni az új eljárásra utasított (azaz a megismételt eljárást lefolytató) bíróság az ügyet,
- a megismételt eljárásban hozott ügydöntő határozat felülbírálata során a másodfokú, illetőleg a harmadfokú bíróságot ugyanakkor változatlan tényállás mellett sem kötik a hatályon kívül helyező határozatban kifejtett okok és indokok,
- az eljárás megismétlése folytán felmerült bűnügyi költség viselésére a vádlott nem kötelezhető.
megváltoztatás
Lásd: reformatórius jogkör.
mentesítés
A mentesítés folytán az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. Újabb bűncselekmény elkövetése esetén azonban a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket a Btk. a korábbi elítéléshez fűz. Az elítélt mentesítésben részesülhet a törvény erejénél fogva (törvényi mentesítés), bírósági határozat alapján (bírósági mentesítés) vagy kegyelem útján.
mentesítési eljárás
Bírósági mentesítés esetén a bíróság a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet – kérelemre – mentesítésben részesíti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől a törvényi mentesítési idő fele már eltelt. A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet akkor is, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes.
mentességet élvező személyek elleni eljárás
A diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező személyek, valamint a külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek ellen e tisztségük fennállása alatt csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható, illetőleg folytatható le büntetőeljárás. Míg a diplomáciai mentességet élvező személyekkel szemben semmilyen eljárási cselekmény nem végezhető a mentesség feloldásáig, addig a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség nem zárja ki, hogy tettenérés esetén kényszerintézkedést foganatosítsanak. A diplomáciai mentességet élvező személyek esetén a mentesség nemcsak a terhelti, hanem egyéb minőségre is kiterjed (tanú, magánfél, magánvádló), sőt, védőként, szakértőként és hatósági tanúként való részvétele esetén még fel sem oldható a mentesség.
motozás
A hatóság által elrendelt olyan kényszerintézkedés, amely a személyes sérthetetlenség és méltóság jogát alkotmányosan korlátozza bizonyíték megtalálása érdekében.
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
