MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
A, Á
abbahagy
A büntetés korlátlan enyhítésére van lehetőség, ha az elkövető a terrorcselekmény bizonyos esetköreiben a bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna. További feltétel, hogy ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. [Btk. 261. § (3) bek. a) pont]
abszorpció
Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni, amely halmazati büntetés megállapításának egyik elve az abszorpció alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a büntetést a bűnhalmazatban levő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni, azaz e keretek között kell értékelni a bűnhalmazatban levő többi bűncselekményt is. A halmazati büntetés legrövidebb tartama a legsúlyosabb bűncselekményre megállapított büntetési tétel alsó határa. Az abszorpció elve értelmében a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa nem léphető át felfelé. A legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele abszorbeálja az enyhébb bűncselekmény(ek) büntetési tételét. [Btk. 85. § (2)–(3) bek.]
adat
A büntetőjogi védelem körébe tartoznak többek között a személyes adatok és a közérdekű adatok, ezért bűncselekményként szerepel a visszaélés személyes adattal és a visszaélés közérdekű adattal. Ugyancsak büntetendőek a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, a visszaélés bizalmas minősítésű adattal és a visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal elnevezésű bűncselekmények. [Btk. 177/A. §, Btk. 177/B. §, Btk. 221–222/A. §] Lásd még: Info. tv.; a definíciókat a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény tartalmazza.
adat közlése
A tőkebefektetési csalás elkövetési magatartásával érintett adatok a konkrét gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetére, pénzügyi eszközére, vagy a vezető állású személyre, illetve az ilyen tevékenységére vonatkoznak. [Btk. 299/B. § a) pont]
adatok biztonságát szolgáló intézkedés
Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, továbbá köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, valamint kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az Info. tv., s az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A visszaélés személyes adattal elnevezésű bűncselekmény egyik elkövetési magatartása az adatok biztonságát szolgáló intézkedés elmulasztása. [Btk. 177/A. § (1) bekezdés]
adatszolgáltatás
A valóságnak meg nem felelő statisztikai adat szolgáltatása, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítás adása a hamis statisztikai adatszolgáltatás bűncselekményét valósítja meg. [Btk. 278. §]
adó
A Btk. 310. §-ában 2011. december 31. napjáig az adócsalás szerepelt, amelynek helyébe 2012. január 1-jétől a költségvetési csalás elnevezésű bűncselekmény került. A kibővített törvényi tényállás beiktatásának egyik háttérindoka az volt, hogy a befizetési kötelezettségek széles kört ölelnek fel. Másrészt a költségvetési csalás elkövetési magatartásai is átfogalmazást nyertek annak érdekében, hogy az magába foglalja valamennyi, a befizetési kötelezettségek teljesítését biztosító korábbi tényállást (például adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, csempészet stb.).
ajánlás
A Ve. törvény állapítja meg a választási kampány és az ajánlás szabályait. A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény egyik elkövetési magatartása a jelölési eljárás szabályainak megszegésével, erőszakkal, megtévesztéssel, fenyegetéssel, illetve anyagi juttatással történő ajánlás szerzése. [Btk. 211. § a) pont]
ajánlkozás elkövetésre
Az ajánlkozás az egyik előkészületi magatartás. Olyan egyoldalú akaratnyilatkozat, amely mind tettesi, mind részesi cselekmény elkövetésére is vonatkozhat. A bűnszervezetben részvétel elnevezésű bűncselekmény esetei között például nevesített alakzatként ezen előkészületi magatartás is pönalizálást nyert. [Btk. 18. § (1) bek., Btk. 261. § (4)–(5) bek., Btk. 263/C. § (1) bek.]
akadályoz
Az akadályozás több bűncselekmény megvalósulási eleme (lázadás; a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése; a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény; hivatalos személy elleni erőszak; közveszélyokozás). A hivatalos személy elleni erőszak megvalósulása esetén tág fogalom az erőszakkal vagy fenyegetéssel történő akadályozás mint elkövetési magatartás, azaz például gátol, késleltet, meghiúsít, de a bűncselekmény befejezettségéhez nem feltétlenül szükséges a jogszerű eljárás megakadályozása. Ugyanakkor közveszélyokozás esetén is elkövetési magatartásként szerepel a (már bekövetkezett) közveszély elhárításának, avagy a közveszély következményei enyhítésének az akadályozása. [Btk. 140. § (1) bek., Btk. 174/A. § b) pont, Btk. 211. § e) pont, Btk. 229. § (1) bek., Btk. 259. § (1) bek.]
akadályt létesít
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény egyik elkövetési magatartásaként minden olyan cselekvési formát jelent, amely a biztonságos közlekedést veszélyezteti (nagyobb tárgyak úttestre helyezése, dobálása), illetőleg amely veszélyt jelent a közlekedésben részt vevőkre. [Btk. 184. § (1) bek.]
akaratnyilvánításra képtelen állapot; akaratnyilvánításra képtelen személy
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében régóta létező elkövetési magatartás az akaratnyilvánításra képtelen állapot közösülésre történő felhasználása (erőszakos közösülés) és az akaratnyilvánításra képtelen állapot fajtalanságra történő felhasználása (szemérem elleni erőszak). Ilyen állapotban akkor van a sértett, ha állapotánál vagy pszichikai adottságainál fogva (például az alvó, ájult, részeg vagy bódult állapotban levő sértett) teljesen képtelen arra, hogy a szexuális kapcsolat jelentőségét, kihatásait állandó vagy eseti jelleggel felismerje. A testi sértés pedig súlyosabban büntetendő, ha akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el. [Btk. 197. § (1) bek., Btk. 198. § (1) bek.]
aláír
Aki a népszavazás vagy népi kezdeményezés során – többek között – jogosulatlanul aláír, bűncselekményt követ el (például megvalósul akkor, ha a közügyektől eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt álló személy ír alá). A Ve. törvénynek megfelelően az aláírások ellenőrzésére kerül sor, amelynek eredményeként lelepleződhet a bűncselekmény elkövetője. [Btk. 211. § d) pont]
alakulat
A harckészültség veszélyeztetése című bűncselekmény valamennyi esetében az alakulat harckészültségének közvetlen veszélyeztetése az elkövető szolgálati kötelességének megszegésével mint eszközcselekménnyel történik. [Btk. 363. § (1) bek.]
alapanyag
A jövedékkel visszaélés elősegítésének mint sui generis delictumnak az egyik elkövetési tárgya a jövedéki termék előállítására alkalmas, a Jöt.-ben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott alapanyag. [Btk. 311/B. § (1) bek.]
alaptőke
A korábbi alaptőke vagy törzstőke csorbítása elnevezésű bűncselekmény helyébe lépő deliktum neve saját tőke csorbítása, amely változás tükrözi, hogy a hitelezővédelem terén a törzstőke/alaptőke helyére a saját tőke büntetőjogi védelme került. [Btk. 298/B. §]
alapügy, alapügy befejezése
Alapügynek tekintendő egyrészt az az eljárás, amely a hamis vád folytán indult, másrészt az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették. Az alapügy befejezéséről akkor beszélünk a büntetőügyben, amikor a vádlottat jogerősen elítélik, felmentik vagy az eljárást megszüntetik. Az alapügy befejeződéséig mind hamis vád, mind hamis tanúzás miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. [Btk. 236. § (1) bek., Btk. 240. §]
alárendelt
A katonai bűncselekményeknél széles körben jut jelentőséghez az alárendeltnek tekintendő személyi kör. [Btk. 354. § (2) bek. a) pont, Btk. 358. § (1) bek., Btk. 359. §, Btk. 360. § (1) bek., Btk. 361. § (1) bek. a) pont, Btk. 362. § (1) bek., Btk. 364. § a) pont]
aljas cél vagy aljas indok
Egyes szándékos bűncselekmények az aljas célra mint célzatra, illetve az aljas indokra mint motívumra figyelemmel súlyosabban büntetendőek. A motívum az elkövetőt cselekvésre késztető indítóok (szükséglet, vágy), a célzat pedig a bűncselekmény törvényi körülírásában megfogalmazott cél, amelynek az elérésére törekszik az elkövető. A célzatnak nem kell teljesülnie a bűncselekmény befejezetté válásához. A bírói gyakorlat értelmében az erkölcsileg elítélendő célból megvalósított vagy ilyen motívumból eredő bűncselekmény tekintendő aljas célból vagy aljas indokból elkövetettnek. Például a már elkövetett bűncselekmény leplezése végett kifejtett ölési cselekmény aljas célból elkövetettnek minősül, s az ölési cselekmény motívuma lehet a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény végrehajtása is. Az aljas indokból elkövetett emberölés eshetőleges szándékkal is megvalósítható, az aljas célból elkövetés megállapításához azonban egyenes szándék szükséges. [Btk. 166. § (2) bek. c) pont, Btk. 170. § (3) bek., Btk. 175. § (3) bek. a) pont, Btk. 179. § (2) bek. a) pont, Btk. 228. § (2) bek. a) pont, Btk. 358. § (2) bek. a) pont]
alkalmatlan kísérlet
Az alkalmatlan kísérlet három típusát különbözteti meg a hatályos büntető kódex. Alkalmatlan kísérletről akkor beszélhetünk, ha az elkövetési tárgy, az eszköz vagy a mód már a kísérleti szakaszba jutáskor alkalmatlan volt. Az alkalmatlan kísérlet megbüntetése az elkövető alkalmasságát feltételező szándékára alapozottan lehetséges. Alkalmatlan tárgyon (passzív alanyon) elkövetett emberölés kísérletéről van szó, ha az elkövető a halva született csecsemőt ölési szándékkal fojtogatja. Alkalmatlan eszközzel elkövetett emberölés kísérlete az ártalmatlan anyagnak (szernek) a sértett ételébe (italába) keverése megmérgezés szándékával. Lehetséges továbbá, hogy az elkövetési tárgy vagy eszköz önmagában emberölésre alkalmas, de azokat ölésre alkalmatlan módon használja fel az elkövető. A büntető kódex szerint az alkalmatlan kísérlet eseteiben a büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet. A büntető kódexben nem szerepel, de a bírói gyakorlatban és a jogirodalomban régóta kialakult az abszolút és a relatíve alkalmatlan kísérlet közötti megkülönböztetés, amelynek azonban a megítélése még napjainkban sem tekinthető egyértelműnek.
alkalmaz, alkalmaztat
A nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása elnevezésű bűncselekmény vagylagos elkövetési magatartásairól van szó. A tiltott fegyver vagy harci eszköz alkalmazása esetén az elkövető e tevékenység közvetlen végrehajtója, illetve abban részt vesz. Az alkalmaztatás esetén a tiltott fegyvert vagy harci eszközt nem használja, de azokra vonatkozóan parancsot ad. [Btk. 160/A. § (1) bek.]
alkalmazott
Súlyosabban minősül mind a szándékosan, mind a gondatlanságból megvalósuló pénzmosás, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el. [Btk. 303. § (4) bek. c) pont, Btk. 303/A. § (2) bek. b) pont]
alkotmányos jogkör gyakorlása
A lázadás egyik bűncselekményi formája, ha az elkövető olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, a Kúriát és a Kormányt alkotmányos jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza. Az alkotmányos jogkör tekintetében az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései az irányadók. [Btk. 140. § (1) bek.]
alkotmányos rend
Az Alaptörvény az alapvetések körében egyrészt nyomatékosítja, hogy Magyarország független demokratikus jogállam, másrészt meghatározza a hatalomgyakorlás kereteit. Deklarálja továbbá, hogy a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik és tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására irányuló magatartásokat. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. A büntetőjog védelmezi Magyarország alkotmányos rendjét. [Btk. 139. § (1) bek., Btk. 144. § (1) bek., Btk. 145. §, Btk. 261. § (1) bek. c) pont]
állam elleni bűncselekmények
A Btk. egyrészt tartalmazza e deliktumok törvényi körülírásait (X. fejezet), másrészt az e bűncselekményekkel kapcsolatos elkövetés eltérő, illetve szigorúbb megítéléseit. [Btk. 4. § (1) bek. b) pont, Btk. 42. § (2) bek. a) pont, Btk. 61. § (3) bek.]
államhatár megjelölésére szolgáló jel
A határjelrongálás elkövetési tárgyáról van szó, amelynek megsemmisítése, megrongálása vagy elmozdítása bűncselekményt valósít meg. [Btk. 220. §]
államhatár; államhatár átlépése
Az embercsempészés tényállásának büntetőjogi szabályozását a tiltott határátlépéshez (jelenleg mint szabálysértéshez) való kapcsolódás jellemzi. Nem csupán a magyarországi, hanem a korábbi jogi helyzettől eltérően általában az államhatár más által történő jogellenes – azaz engedély nélkül vagy meg nem engedett módon történő – átlépéséhez nyújtott segítséget büntetik. [Btk. 218. § (1) bek., (2) bek. b) pont]
állami foglalkoztatási szerv
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetrendszerén belül működő Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központok. [Btk. 82.§ (5) bek. f) pont]
állami szerv
A terrorcselekmény törvényi tényállásában szereplő állami szerv fogalmát a hatályos büntető kódex nem határozza meg, hanem azt a bírói gyakorlat alakítja. Állami szervnek minősülnek például a népképviseleti, az államigazgatási, a bírói és az ügyészi szervek, valamint az állami gazdálkodó szervek. Tágabb értelemben állami szervek a közhatalmi, államigazgatási, illetve önkormányzati igazgatási feladatokat ellátó szervek. [Btk. 261. § (1) bek. a) pont, (2) bek.]
állami szolgálat
A hazaárulás és a hűtlenség (a szakirodalomban és a jogalkalmazásban: diplomáciai árulás) megvalósulása szempontjából releváns állami szolgálat felhasználása, illetve az azzal történő visszaélés olyan kötelességellenes magatartást jelent, amely jogszabályba, illetőleg a szolgálattal kapcsolatos utasításba ütközik. [Btk. 144. § (2) bek. b) pont, Btk. 145. §]
államtitok
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényt a 2009. évi CLV. törvény hatályon kívül helyezte és újraszabályozta a Btk. XV. Fejezetének III. Címe alatti bűncselekményeket is. A vonatkozó törvényi tényállások a szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott terjesztésű minősítésű adatok büntetőjogi védelmét biztosítják. [Btk. 221. § (1) bek. a) pont] (2010. április 1-jéig)
állati embrió
Bűncselekménynek minősül az Eütv.-re is figyelemmel annak az elkövetőnek a cselekménye, aki emberi embriót több emberi embrió, vagy állati embrió létrehozatalára használ fel. [Btk. 173/E. § (2) bek. f) pont]
állati ivarsejt
Büntetőjogi tilalmazottság alá esik az emberi és állati ivarsejtnek egymással történő megtermékenyítése. [Btk. 173/E. § (2) bek. b) pont]
állati szervezet
A Btk. büntetni rendeli azon személy cselekményét, aki emberi embriót állat szervezetébe átültet. [Btk. 173/E. § (2) bek. a) pont]
állattartó
Az állat tulajdonosa, gondozója vagy felügyelője állattartóként az állatkínzás bűncselekményét követi el, ha a háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi. [Btk. 266/B. § (1) bek. b) pont]
állatviadal
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény értelmében tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. E törvénynek megfelelően tartalmazza a Btk. a gerinces állatok tekintetében a tiltott állatviadal szervezése elnevezésű bűncselekményt. [Btk. 266/A. § (1) bek.]
általános engedetlenségre uszít
A törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás elkövetési magatartásaként olyan érzelmi ráhatásról, uszításról van szó, amely a törvény vagy más jogszabály, avagy a hatóság elleni általános engedetlenség kialakítására irányul, s a bűncselekmény további megvalósulási feltétele a nagy nyilvánosság előtt és a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történő elkövetés. [Btk. 268. §]
anyag
A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése mint sui generis előkészületszerű delictum egyik elkövetési tárgya a hamisításhoz szükséges anyag, amelyre nézve a vagylagos elkövetési magatartások befejezett bűncselekményt eredményeznek. [Btk. 313/D. §]
anyagi ellátás
Az elöljáró büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha a kötelezettségét megszegi azáltal, hogy elmulasztja az alárendeltjének anyagi ellátását szolgáló intézkedést (elöljárói gondoskodás elmulasztása). [Btk. 360. § (1) bek.]
anyagi előny
A pénzbüntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is mint a bűncselekmény súlyát kifejező körülményre, amely általában a közvetlenül elért vagy elérni kívánt előny figyelembevételét jelenti. Az elérni kívánt anyagi előny vizsgálatára kerülhet sor a nem befejezett, szándékos bűncselekmények esetén. Elért vagyoni előnynek tekintendő, amihez az elkövető a bűncselekmény következtében ténylegesen hozzájutott. [Btk. 51. § (1) bek.]
anyagi eszközöket gyűjt (elkövetéshez)
A terrorcselekmény elkövetési magatartásainak harmadik fordulata mint sui generis bűnsegélyszerű deliktum valósul meg, ha az elkövető anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt az elkövetéshez. Súlyosabban minősülnek ezen bűnsegélyszerű magatartások, amennyiben azokat a terrorcselekménynek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében tanúsítják. [Btk. 261. § (4) bekezdés]
anyagi eszközöket szolgáltat (elkövetéshez)
A terrorcselekményhez hasonlóan a büntető kódex több tényállásában sui generis bűnsegélyszerű delictumként szerepel a bűnelkövetéshez (például bordélyház működéséhez) történő anyagi eszközök szolgáltatása. [Btk. 205. § (2) bek., Btk. 261. § (5) bek., Btk. 282. § (4) bek., Btk. 282/A. § (5) bek., Btk. 282/B. § (6) bek.]
anyagi juttatás
A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény megvalósulása esetén az anyagi juttatás nemcsak pénzbeli, hanem bármilyen egyéb vagyoni előny is lehet. [Btk. 211. § a), b), e) pont]
anyagilag megterhel
A katonai bűncselekmények között található elöljárói hatalommal visszaélés egyik formáját követi el, aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét anyagilag jogtalanul megterheli, amelynek értékeléséhez elengedhetetlen a szolgálati viszonyt szabályozó törvények és más jogszabályok, a különböző szabályzati előírások vizsgálata. Jogtalan anyagi megterhelésnek tekintendő, ha valaki alárendeltjét jogszabályilag tilalmazott dolog beszerzésére kötelezi. [Btk. 359. § c) pont]
apartheid bűncselekmény
Az apartheid emberiség elleni bűncselekmény (Btk. 157.§), amely quasi kisegítő tényállás a népirtáshoz (Btk. 155. §) képest. Az apartheid bűncselekmény elkövetésének célzata az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetőleg a másik faji csoport rendszeres elnyomása. [Btk. 157. § (4) bek.]
ár; ár kérése, ár kikötése; ár elfogadása
A gazdasági bűncselekmények körében több tényállás tartalmazza az „ár” tényállási elemet. Az áruért, illetve szolgáltatásért járó pénzbeli ellenérték tekintendő árnak. Ezen túlmenően áron az áru (szolgáltatás) ellenében járó bármilyen vagyoni értékű ellenszolgáltatást is érteni kell. [Btk. 315. § (1) bek., Btk. 296/B. § (1) bek., Btk. 301. § (1) bek., Btk. 302. §]
áru
Az áruk két csoportja különböztethető meg: termék és szolgáltatás. Árunak tekintendő a kereskedelmi forgalomba kerülő, értékkel bíró termék (Btk. 137. § 11. pont). A gazdasági bűncselekmények vonatkozásában az árun az ipari vagy egyéb gazdasági jellegű szolgáltatást is érteni kell. [Btk. 315. § (1) bek., Btk. 296. §, Btk. 296/A. § (1) bek., Btk. 298. §, Btk. 301. § (1) bek., Btk. 328. § (1) bek.]
áru lényeges tulajdonsága
A fogyasztó megtévesztése elnevezésű bűncselekmény megvalósulása szempontjából az áru lényeges tulajdonságának tekintendő az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, továbbá az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósulását igényli [Btk. 296/A. § (2) bek.]. Ugyancsak az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is [Btk. 296/A. § (3) bek.]. [Btk. 296/A. § (1)–(3) bek.]
áru minőségének megrontása
A vásárlók megkárosításának egyik elkövetési módja az áru minőségének megrontása, amely a Btk. miniszteri indokolása értelmében jelentheti az azonos fajtájú, de különböző minőségű áru összekeverését és a jobb minőségnek megfelelő áron történő kiszolgáltatását, valamint az áru felhígítását idegen anyag hozzáadásával. [Btk. 328. § (1) bek. c) pont]
árutőzsdei szolgáltatási tevékenység
A jogosulatlan pénzügyi tevékenység egyik elkövetési magatartása a törvényben előírt engedély nélkül történő árutőzsdei szolgáltatási tevékenység. Az árutőzsdei szolgáltatást általában árutőzsdei szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat, megfelelő engedélyezés esetén. [Btk. 298/D. § b) pont]
árvíz; árvíz okozása
A közveszélyokozás egyik megvalósulási formája az árvíz előidézése (például gát átvágásával, zsilip kinyitásával), amelynek következtében a vízmentes területet elönti a víz. Árvíz esetén a területre zúduló víztömeg hatalmas mozgási energiája és a víz anyagi tulajdonságai egyaránt veszélyforrást jelenthetnek. [Btk. 259. § (1) bek.]
aszperáció
A halmazati büntetés kiszabásának ezen elve akkor kerül alkalmazásra, amikor a büntetőtörvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel. A bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül a legsúlyosabbra irányadó büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de egyrészt nem érheti el az egyes bűncselekményekre irányadó büntetési tételek felső határának együttes tartamát (kumuláció tilalma), másrészt a határozott ideig tartó szabadságvesztés nem haladhatja meg a húsz évet. Amikor azonban a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három ún. személy elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. 137. § 17. pont), a bűnhalmazatban levő legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. S ezekben az esetekben követendő szabály az is, hogy amikor a büntetési tétel így felemelt határa a húsz évet meghaladná, vagy a büntetőtörvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. [Btk. 85. § (2)–(3) bek.]
átad
Számos bűncselekmény megvalósulására kerül sor az átadással: például elkövetési magatartás az engedéllyel tartott lőfegyver, lőszer engedéllyel nem rendelkezőnek történő átadása [Btk. 263/A. § c) pont], avagy sui generis részesi alakzatot jelent a kábítószer előállításához szükséges anyag, berendezés vagy felszerelés átadása [Btk. 282. § (3) bek. b) pont]. [Btk. 178. § (1) bek., Btk. 263. § (1) bek., Btk. 263/A. § (1) bek. c) pont, Btk. 263/A. § (4) bek. a) pont, Btk. 264. § (1) bek., Btk. 264/C. § (1) bek., Btk. 282. § (3) bek. b) pont, Btk. 282/A. § (1) bek., Btk. 282/B. § (2) bek. a) és b) pont, Btk. 282/C. § (2) bek., Btk. 304/A. §, Btk. 313/C. § (7) bek. b) pont, Btk. 313/D. §, Btk. 325. § (1) bek., Btk. 329/B. § (1) bek. b) pont]
átalakít
Bűncselekményt (visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel) követ el, aki – többek között – jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően, létező létesítményt nemzetközi szerződés által tiltott fegyver gyártása céljára átalakít. [Btk. 264/C. § (2) bek.]
átenged
Katonai bűncselekményt (parancsnoki kötelességszegés) követ el, aki harchelyzetben, parancsnoki kötelességének megszegésével a rábízott fontos harcállást, berendezést, harceszközt, vagy más hadianyagot kényszerítő szükség nélkül az ellenségnek használható állapotban átengedi. [Btk. 364. § b) pont]
atomenergia alkalmazásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség
A jogszabályban előírt, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása tiszta mulasztásos bűncselekmény (visszaélés atomenergia alkalmazásával). [Btk. 264/B. § (2) bek.]
átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetkivétel
Az Eütv. több egészségügyi beavatkozásnál kötelezővé teszi a tájékoztatást, továbbá a beleegyezés vagy hozzájárulás megszerzését. A Btk. az egészségügyi önrendelkezési jog megsértését büntetni rendeli (keretdiszpozíció), amelynek egyik bűncselekményi alakzata, ha valaki az átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetkivételt, illetőleg szerv- vagy szövetátültetést a fenti előírások megszegésével követi el. [Btk. 173/H. § (1) bek. c) pont]
átvétel
Az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény egyik elkövetési magatartása az oltalom tárgyának átvétele, amelynek során az oltalom alá nem tartozó tárgyon (dolgon) tüntetik fel a megjelölést. [Btk. 329/D. § (1) bek.]
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
