A bíróság és az ügyész a büntetés vagy intézkedés alkalmazása, illetőleg a vádemelés elhalasztása vagy a közvetítői eljárásra utalás előtt a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére pártfogó felügyelőt rendel ki. A pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetőleg szociális intézményi ellátási lehetőségről, és javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére.

A megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálatok és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti egységei.

Sajátos szakvélemény, amely általában fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, de helyenként a vádemelés elhalasztása és szankció alkalmazása kapcsán is beszerezhető. A büntetés vagy intézkedés vádemelés elhalasztása vagy a közvetítői eljárásra utalás előtt a bíróság és az ügyész rendelheti el a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. Fiatalkorúak elleni eljárásban beszerzése kötelező. A pártfogó felügyelői véleményt a pártfogó felügyelő készíti el. A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket (családi körülményeit, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, jövedelmi viszonyait) írja le, bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot. Ennek érdekében a pártfogó köteles és jogosult megismerni mindazokat az adatokat, amelyek a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez szükségesek. Ha a feladatainak teljesítéséhez szükséges, az ügyésztől vagy a bíróságtól újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. (Be. 114/A. §)

A pártfogó által feltárt körülmények segíthetik az ügyész vagy a bíróság döntéshozatalát. Az ügyész a vádemelés elhalasztása vagy a közvetítői eljárásra utalás előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket – így különösen családi körülményeit, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, jövedelmi, vagyoni viszonyait – írja le, továbbá bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot.

Az ügyészi döntéshozatal elősegítése érdekében a pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetőleg szociális intézményi ellátási lehetőségről, és javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére. Ha az ügyész úgy rendelkezik, a pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez. Munkája során a pártfogó jogosult megismerni azokat az iratokat, adatokat, amelyek a vélemény elkészítéséhez szükségesek, továbbá mind a hatóságoktól, mind az eljárásba bevont más személyektől felvilágosítást kérhet.

A bizonyítási szakasz lezárását követően kerül sor a perbeszédekre és felszólalásokra. A perbeszédek keretében az ügyész vádbeszédet, a védő védőbeszédet tart. A perbeszédek a bírósághoz szólnak és céljuk a bíróság meggyőzése a határozathozatal előtt arról, hogy a perbeszédet mondó álláspontja a helyes. A két perbeszéd tartalmi kellékei részben megegyeznek, de az eljárási pozíciókban lévő különbségek miatt részben eltérőek. A perbeszéd tartásának lehetősége az eljárás kontradiktórius jellegének következménye. A bizonyítási eljárás befejezését követően, a határozathozatal előtt a felek értékelik az eljárás során történteket, érvelnek, észrevételeket, indokolt indítványokat tesznek. A perbeszéd nemcsak jogi szempontból tarthat számot érdeklődésre, hanem retorikai teljesítményként is. Lásd még: vádbeszéd, védőbeszéd.

A jogorvoslatok azon fajtája, amely a bírói szakban vehető igénybe. A jogorvoslathoz való jogból mint büntetőeljárási alapelvből és alapjogból kiindulva a büntetőeljárás bírósági (per) szakában értelmezhető: az a személy, akinek jogát, jogos érdekét a bíróság határozata érinti, a sérelmesnek tartott határozattal szemben perorvoslattal élhet. A perorvoslat eredményeként a kifogásolt bírói határozat megvizsgálására, felülbírálatára kerül sor egy eltérő – főszabályként magasabb – bírói fórum által.

A perorvoslati fórumrendszer egyrészt a bírósági szervezetrendszerhez, másrészt a fellebbezési rendszerhez kapcsolódik. A magyar büntetőeljárásban a bírósági szervezet négyszintű [helyi bíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák, Kúria], a fellebbezés egyes, a Be.-ben meghatározott esetekben kétfokú, s ekkor a perorvoslati fórumrendszer háromszintű: első fokon a helyi bíróság, másodfokon a törvényszék, harmadfokon az ítélőtábla, vagy amennyiben első fokon a törvényszék, másodfokon az ítélőtábla, harmadfokon pedig a Kúria jár el. Megjegyezzük, hogy azon esetekben, ahol a Be. nem teszi lehetővé a kétfokú fellebbezést, a fellebbezés értelemszerűen egyfokú, amiből kifolyólag a perorvoslati fórumrendszer kétszintű.

A vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett kárigény, ami a büntetőeljárásban a terhelttel szemben érvényesíthető.

Az a sértett, aki közvádas bűncselekmények esetén a vádat képviselheti. A sértett a törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha:

A pótmagánvád jogintézményét az új Be. élesztette újra. A törvény rendelkezései szerint a sértett akkor léphet fel pótmagánvádlóként, ha a nyomozó hatóság, illetve az ügyész hivatalból nem érvényesíti az állam bűnüldözési igényét, így azokban az esetekben, amikor

A kötött bizonyítási rendszernek ennél a fajtájánál, amely létrejöttében megelőzi a negatíve kötött bizonyítási rendszert, ha a bűnösséget alátámasztó bizonyítékok rendelkezésére állnak, a bírónak mérlegelési jog hiányában, akár jobb meggyőződése ellenére is, el kellett ítélnie a vádlottat. Ennek a magyarázata abban rejlett, hogy a középkorban azonos országban, királyságban, hercegségben, városban stb. meglévő kulturális, tudásbeli, meggyőződésbeli különbségeket ki akarták küszöbölni, és a törvény egységes szabályrendszerét kívánták érvényre juttatni.

Az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte.