Büntetőjogi fogalomtár
R
- az elsőfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott és nincs szükség hatályon kívül helyezésre,
- az elsőfokú ügydöntő határozata megalapozatlanságának kiküszöbölésére került sor; ez esetben a másodfokú bíróság reformatórius jogkörének korlátja, hogy eltérő tényállást csak akkor állapíthat meg, ha a vádlott felmentésére (részbeni felmentésére) vagy vele szemben az eljárás megszüntetésére (részbeni megszüntetésére) kerül sor.
- a Be. nem rögzíti taxatíve a relatív eljárási szabálysértéseket, így abban a tekintetben, hogy milyen esetek tartozhatnak ide, a Be. a törvényi korlátok között mérlegelést enged a másodfokú bíróságnak,
- a relatív eljárási szabálysértés a bíróság mérlegelésétől függően eredményezi a kasszatórius jogkör gyakorlását, az elsőfokú ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását,
- a relatív eljárási szabálysértések nem szolgálhatnak alapjául felülvizsgálati eljárásnak.
- a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályokat megsértették,
- az eljárásban részt vevő személyek a törvényes jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlását korlátozták (amennyiben ugyanakkor mindez a védő vagy a vádlott jogait érinti, a felmentő ítéletet, illetőleg az ítélet felmentő rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni).
- a vádlott előzetes fogva tartására vonatkozó adatok,
- a vádlott neve és személyi adatai,
- a vádlott bűnösnek kimondása, illetőleg a vád alóli felmentése vagy hogy a bíróság az eljárást megszünteti,
- a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezése az alkalmazott törvényhely – ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is – feltüntetésével, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölése, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, ennek megjelölése, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölése, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölése,
- a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés, valamint az egyéb jogkövetkezmények,
- az egyéb rendelkezések,
- a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés.
- a harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást – függetlenül attól, hogy ki fellebbezett – felülbírálja abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ügydöntő határozat megalapozott-e,
- hasonlóképpen a fellebbezésben foglaltakra tekintet nélkül felülbírálja a harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, a pártfogó felügyelet elrendelésére, a lefoglalásra, a polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését, akkor is, ha ezek vonatkozásában nem jelentettek be fellebbezést,
- ha a – felmentő ítélettel szembeni – fellebbezés kizárólag a kényszergyógykezelés elrendelése vagy mellőzése ellen irányul, a harmadfokú felülbírálat az ítélet felmentő rendelkezésére is kiterjed,
- ha a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel nem érintett vádlottra vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, vagy a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti (összefüggő ok), és a másodfokú bíróság által e vádlott tekintetében kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták, a harmadfokú bíróság az összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezi.
- Járulékos kérdések esetén: elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet elrendelése, lefoglalással, polgári jogi igénnyel, bűnügyi költséggel, szülői felügyeleti jog megszüntetésével kapcsolatos rendelkezés. Amennyiben a fellebbezés az ügydöntő határozatnak kizárólag ezen rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ügydöntő határozatnak csak ezt a részét bírálja felül.
- A vád tárgyává tett bűncselekmények száma szerint: ha a vádlott ellen több bűncselekmény miatt emeltek vádat, az ügydöntő határozatnak csak az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése bírálható felül, amely ellen fellebbeztek. Következésképpen, az ügydöntő határozatba foglalt egyéb tartalmú rendelkezések esetén szintén a teljes revízió elve érvényesül (így például, amennyiben egy vádlottal szemben három különböző bűncselekmény miatt emeltek vádat, s az elsőfokú bíróság ítéletében két bűncselekmény miatt bűnösségét megállapította, egy deliktum esetében pedig felmentette, s csupán az egyik bűnösséget megállapító ítéleti rendelkezéssel szemben jelentettek be fellebbezést, a másodfokú bíróság felülbírálata a fellebbezéssel nem érintett bűnösséget megállapító ítéleti rendelkezésre is kiterjed, a felmentő rendelkezésre azonban nem).
- A vádlottak száma szerint: ha az elsőfokú ügydöntő határozat több vádlottról rendelkezik, a másodfokú bíróság az ügydöntő határozatnak csak a fellebbezéssel érintett vádlottra vonatkozó részét bírálja felül (kivéve az ún. összefüggő ok fennállása esetén, lásd összefüggő ok).
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero