Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


S

segítő
Mellékszemély, aki a terhelt, a tanú, illetve más személy érdekében fejthet ki tevékenységet és eljárási jogai csak akkor vannak, ha a büntetőeljárási törvény külön rendelkezik erről. Ilyen segítő lehet
  • a tanú érdekében eljáró ügyvéd;
  • a külföldi állampolgárságú terhelt államának konzuli tisztviselője;
  • házkutatásnál az érintett érdekeinek védelmére kirendelt személy; vagy
  • a motozásnál jelenlevő, az érintett által megnevezett személy.
A segítőknek eljárási jogosultságaik csak akkor vannak, ha ezekről a törvény külön rendelkezik. (Például külön rendelkezik a törvény a tanú érdekében eljáró ügyvéd jogosultságairól, amikor kimondja, hogy a tanú kihallgatását követően a kihallgatásról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és az arra tett észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.)
sértett
Sértett az a természetes vagy jogi személy, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Joghelyzetét tekintve az eljárásban mint feljelentő, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél is szerepelhet, illetve kihallgatható tanúként.
A sértett jogosult arra, hogy:
  1. ha e törvény másképp nem rendelkezik, az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen;
  2. az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen;
  3. a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon;
  4. e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
A sértett köteles:
  1. szabályszerű idézésre megjelenni;
  2. magát szakértői vizsgálatnak alávetni, a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon segíteni, a birtokában levő dolog szakértői vizsgálatát tűrni;
  3. tanúkénti részvétel esetén a tanúra vonatkozó rendelkezések alapján eljárni.
Sértett jogutódlása: ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghalt, helyébe egyenes ági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet, és gyakorolhatja a sértettnek biztosított jogokat. Ha a sértett olyan egyházi személy volt, aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után – hozzátartozó (örökös) hiányában – az egyenes ági rokon jogai illetik meg a volt egyháza szerinti egyházi elöljáróját.
soron kívüli eljárás
A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni, ha:
  • a kiskorú sértett sérelmére elkövetett bűncselekmények közül: az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XII. Fejezet I. Cím), vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt,
  • vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja (például, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve, ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él).
súlyosítási tilalom
Az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a vádlott terhére fellebbezést jelentettek be. Ebből következően a súlyosítási tilalom a másodfokú bíróság reformatórius jogkörének korlátját képezi. A magyar büntetőeljárás az ún. relatív súlyosítási tilalom elvét alkalmazza. (Az abszolút súlyosítási tilalom esetén a másodfokú bíróságnak egyáltalán nincsen lehetősége a vádlottra nézve hátrányosabb döntést hozni). Nem ütközik a súlyosítási tilalomba, ha az elsőfokú bíróság a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett az elkobzásról, illetőleg a vagyonelkobzásról, azonban az elsőfokú ügydöntő határozatban megállapított tényállás az ezen kérdésekben való döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, s a másodfokú bíróság a vádlott terhére irányuló fellebbezés hiányában dönt ezekben a járulékos kérdésekben. (Ekkor tehát tartalmilag az elsőfokú bíróság mulasztásának pótlásáról van szó.)
A súlyosítási tilalom tartalmi definiálásához szükséges annak meghatározása, hogy mit takar a vádlott terhére bejelentett fellebbezés fogalma. A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, amely a vádlott bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés kiszabására irányul. Az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának későbbi időpontban történő meghatározását, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását a büntetés súlyosításának, az erre irányuló fellebbezést pedig a vádlott terhére bejelentettnek kell tekinteni.
Amennyiben a vádlottal szemben több bűncselekmény miatt emeltek vádat, s az elsőfokú bíróság az egyik bűncselekmény miatt kiszabott büntetés vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedés mellett a vádlottat valamely másik bűncselekmény miatt emelt vád alól felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntetette, s a vádlott terhére a fellebbezést kizárólag a felmentés vagy a megszüntetés ellen jelentették be (tehát a szankció súlyosítása végett nincs fellebbezés), a bűncselekmény miatt kiszabott büntetés vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedés csak akkor súlyosítható, ha az ítélet felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése miatt bejelentett fellebbezés sikeres.
A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki:
  • büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,
  • közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,
  • felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,
  • végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,
  • részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,
  • az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,
  • az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,
  • lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.
Ha az elsőfokú bíróság szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezményt, e jogkövetkezmény a másodfokú eljárásban akkor súlyosítható, ha a fellebbezés a felmentő rendelkezés ellen irányul, vagy az a szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény súlyosítását célozza.
súlyosítási tilalom a megismételt első fokú eljárásban
A megismételt első fokú eljárásban a másodfokú eljárás során irányadó ún. relatív súlyosítási tilalom mint fő szabály érvényesül. Ennek megfelelően, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést (az alapeljárásban hozott elsőfokú ítélettel szemben), a megismételt eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetőleg a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
Nem érvényesül azonban a súlyosítási tilalom a megismételt első fokú eljárásban az alábbi esetekben:
  • az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására valamely alábbi abszolút eljárási szabálysértés miatt került sor:
    • a törvényes bíróság elvének megsértése,
    • kizárt bíró részvétele az ítélethozatalban,
    • a hatáskör túllépése, hatáskör hiánya, a kizárólagos illetékesség megsértése,
    • az eljárás törvénysértő megszüntetése;
  • az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására azért került sor, mert a másodfokú eljárásban ki nem küszöbölhető megalapozatlanság a bűnösség megállapítását vagy a büntetés kiszabását, illetőleg az intézkedés alkalmazását lényegesen befolyásolta,
  • a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb büntetést kell kiszabni, feltéve, hogy az ügyész ezt indítványozza,
  • az ügyész vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani,
  • az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor.
Ugyanakkor a fenti kivételek esetén is érvényesül a súlyosítási tilalom a megismételt első fokú eljárásban (alkivétel), ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az összefüggő ok szabálya alapján helyezte hatályon kívül.
súlyosítási tilalom a tárgyalásmellőzéses eljárásban
A bíróság tárgyalásmellőzéses eljárásban a tárgyalásmellőzéses végzés ellen a vádlott terhére szóló kérelem hiányában a tárgyaláson akkor szabhat csak ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb büntetés helyett alkalmazott intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni, illetőleg súlyosabb büntetés helyett alkalmazott intézkedést kell alkalmazni.
sürgős házkutatás
Késedelmet nem tűrő esetben a büntetőeljárás megindítása előtt foganatosított házkutatás.


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave