Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


Sz

szabad bizonyítási rendszer
A francia 1808. évi Code d’instruction criminelle-ben, az első modern európai büntetőeljárási törvényben – amely más európai országok büntető perrendtartásainak mintájául is szolgált a XIX. században – jelenik meg a szabad bizonyítás és a bizonyítékok értékelése szabadságának elve. Bizonyos korlátozásokkal ma is ez a modern büntetőeljárási bizonyítás alapelve. A szabad bizonyítás elve feloldotta a kötött bizonyítás elvét, ahol csak a vádlott beismerő és két szavahihető tanú vallomása lehetett teljes értékű bizonyíték. Ennek eredményeképpen bármi lehet bizonyíték, ami alkalmas arra, hogy a bizonyítandó tényt bizonyítsa, illetve eltörölte a bizonyítékok közötti értékkülönbséget. A bizonyíték értékét a relevancia határozta meg, vagyis az, hogy az adott ügyben alkalmas-e a bűncselekmény elkövetésének vagy az elkövetés kizárásának, a vádlott bűnösségének vagy ártatlanságának bizonyítására. A bizonyítékok értékelésének szabadsága azt jelenti, hogy a bizonyítékokat a bíróság szabadon, belső meggyőződése szerint értékeli, a belső meggyőződéséről pedig nem kell számot adnia. Erre példa az esküdtszék döntése a bűncselekmény elkövetéséről és a vádlott bűnösségéről. Az esküdtszék ugyanis nem köteles döntését indokolni.
szabadságvesztés végrehajtásának átadása
A Magyarországon külföldi (külföldön állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező magyar) állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása külföldi államnak átadható, ha a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott részének a végrehajtására és az elítélt a végrehajtás átengedéséhez hozzájárult.
szabadságvesztés végrehajtásának átvétele
Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral szemben külföldön jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása átvehető, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, az elítéltnek legalább 1 év letöltendő büntetése van hátra és a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság még nem bírálta el.
szakértő
Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell kirendelni. Szakértőként szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, illetőleg szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, ha ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt lehet alkalmazni.
szakértő eljárása során közreműködési kötelezettség
A terhelt és a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve a beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet vagy a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. Ha a szakértői vizsgálat a megvizsgálandó személy testének sérthetetlenségét érinti, szakértői vizsgálat csak a kirendelő határozat külön rendelkezése alapján végezhető. A sértett köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon (például adatszolgáltatással) elősegíteni.
szakértő kirendelése
A szakértő alkalmazása kirendeléssel történik. Szakértőt a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelhet ki. Külön jogszabály meghatározhatja azokat a szakkérdéseket, amelyekben meghatározott intézmény vagy szakértői testület jogosult szakvéleményt adni. A szakértő kirendelése kötelező, ha
  • a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros állapotának megállapítása, illetőleg kábítószer-függősége,
  • bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés, kényszergyógykezelés elrendelése,
  • a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik,
  • az elhalt személy kihantolására kerül sor.
Rendszerint egy szakértő kirendelésére kerül sor. Azonban, ha a vizsgálat szükségessé teszi, több szakértő is kirendelhető. Ez úgy is történhet, hogy a kirendelés során csak a szakértői csoport vezetőjét jelölik ki, és feljogosítják arra, hogy a többi szakértőt bevonja. Két szakértőt kell kirendelni a halál okai és körülményei, valamint az elmeállapot vizsgálatánál.
A kirendelő határozatban meg kell jelölni:
  • a szakértői vizsgálat tárgyát és azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,
  • a szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat, ha az átadás nem lehetséges, az iratokat és a tárgyak megtekinthetésének helyét és idejét,
  • a szakvélemény előterjesztésének határidejét.
A szakértő szakértői vizsgálat alapján ad véleményt. A szakértői vizsgálatot a tudomány állásának és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelő eszközök, eljárások és módszerek felhasználásával köteles elvégezni.
szakértők párhuzamos meghallgatása
Ha a szakértők véleménye eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával lehet tisztázni. (Be. 125. §)
szaktanácsadó közreműködése
Az ügyész és a nyomozó hatóság a nyomozási cselekményeknél szaktanácsadót vehet igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges, illetőleg az ügyész vagy a nyomozó hatóság valamilyen szakkérdésben felvilágosítást kér. Szaktanácsadó igénybevétele kötelező, ha a terhelt vallomását a nyomozásban poligráf alkalmazásával vizsgálják. (Be. 182. §)
szakvélemény előterjesztése
A szakértő a szakvéleményt szóban előadja, vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság által kitűzött határidőn belül írásban terjeszti elő.
számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés
Bármelyik eljáró hatóság által, bárkivel szemben elrendelhető kényszerintézkedés a bűncselekmény felderítése és a bizonyítás érdekében, a számítástechnikai rendszer útján rögzített adat birtokosának, feldolgozójának, illetőleg kezelőjének a számítástechnikai rendszer útján rögzített meghatározott adat feletti rendelkezési jogának ideiglenes korlátozásával. A megőrzésre kötelezés arra az adatra irányulhat, amely bizonyítási eszköz, vagy bizonyítási eszköz felderítéséhez, a gyanúsított kilétének, illetve tartózkodási helyének megállapításához szükséges. A megőrzésre kötelezett köteles megakadályozni az adat megváltoztatását, törlését, megsemmisülését, továbbítását, másolat jogosulatlan készítését, illetőleg az adathoz való jogosulatlan hozzáférést.
szavazás
A bíróság határozatát tanácskozás után szavazással hozza meg. Az eljárásnak ez a szakasza nem nyilvános. A bíróság tanácsülést tart, amelyen csak a tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt. Amennyiben nem egyhangú a döntés, a többség szavazata dönt. A tanács minden tagja, így a hivatásos bíró és az ülnök is egy-egy szavazattal rendelkezik. A szavazás sorrendjét a Be. úgy igyekszik meghatározni, hogy a tanács tagjai a lehető legkevésbé befolyásolhassák egymást. A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le a szavazatát (abban az esetben is, ha ő a legfiatalabb). Ha a büntetés kiszabása vagy az intézkedés alkalmazása kérdésében a szavazás nem egyhangú, a szavazattöbbséget úgy kell megállapítani, hogy a legsúlyosabb jogkövetkezmény mellett leadott szavazat a hozzá legközelebb esőt erősíti, és ahhoz kell számítani. Lásd még: különvélemény.
szembesítés
Ha a terheltek, a tanúk, illetőleg a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik. A szembesítés során megengedhető, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel.
Ha a tanú vagy a terhelt védelme ezt szükségessé teszi, a tanú, illetőleg a terhelt szembesítését mellőzni kell.
A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés a kiskorúban nem kelt félelmet. (Be. 124. §)
személyes adat
Személyes adat a meghatározott személlyel kapcsolatba hozható adat, és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Személyes adatok védelme: Az eljárásban részt vevő személyek személyes adatainak megismerésére és kezelésére a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság, a szakértő, valamint a bíróság vagy az ügyész által megkeresett hatóság jogosult. A személyes adatok megismerése és kezelése csak a Be.-ben meghatározott feladataiknak a teljesítése céljából történhet. Személyes adatnak minősül a terhelt személyazonosítója, illetve személyes körülményeire vonatkozó adatok a kihallgatása kezdetén; a tanú kihallgatása elején meghatározott személyi adatok köre; és a szakértőtől felvett személyi azonosítók a szakvélemény szóbeli előadását megelőzően.
A személyes adatokat csak a szükséges mértékig kell jegyzőkönyvben rögzíteni. A büntetőeljárás során rögzített személyes adatok fő szabály szerint nem törölhetők. Kivétet képez, ha a megkeresés esetén olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, és a titkos adatszerzés esete.
Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, de csak a személyazonosításra alkalmatlan módon.
személyes meghallgatás
A magánvádas eljárás előkészítő szakasza, amelynek során a bíróság a magánvádlót és a vádlottat elsősorban kibékíteni igyekszik. A személyes maghallgatást általában az ügyben eljáró bíró (esetleg ülnök vagy bírósági tikár) végzi. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást megszünteti, míg ha a békítés nem sikerül, akkor a személyes meghallgatás a tárgyalás előkészítésének funkcióját tölti be, és a bíróság tárgyalást tűz ki.
személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés
Olyan kényszerintézkedés, amely a terhelt személyi szabadságának elvonásával vagy korlátozásával jár (például előzetes letartóztatás, őrizetbe vétel, ideiglenes kényszergyógykezelés). A Btk. igen széleskörűen büntetendő cselekménnyé nyilvánítja a személyes szabadság vagy más alapvető jogok törvénysértő korlátozását. A hatályos magyar jog azonban nemcsak repressziós, hanem reparációs jelleggel is ad bizonyos jogvédelmet a kényszerintézkedésekkel okozott vagyoni és részben nem vagyoni károk helyreállítására. A személyi szabadságot korlátozó legsúlyosabb kényszerintézkedések esetében (az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség mellett) maga a Be. ad jelentős reparációt azzal, hogy kártalanítási különleges eljárásra ad törvényes lehetőséget.
személyes szabadságot nem korlátozó kényszerintézkedés
A terhelt személyi szabadságát nem érintő kényszerintézkedés (például házkutatás, motozás, zár alá vétel). A személyi szabadságot nem korlátozó kényszerintézkedések a terhelt vagy más személy (például tanú) egyéb emberi jogait érintheti. Így a tulajdonjogot (azon belül is a birtoklás jogát például a lefoglalás, a rendelkezési jogot a zár alá vétel); a személyi sérthetetlenség és méltóság jogát (például a motozás); a magánlakás jogát (például házkutatás) vagy a levéltitok jogát (például lefoglalás).
szemle
A szemle a bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetőleg tárgy vagy helyszín megfigyelése. A szemlét a bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el, és tartja meg. A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell. A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről.
A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Ha a szemle tárgyát egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézség, illetve költség árán lehetne a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elé vinni, a szemlét a helyszínen kell megtartani.
A szemle lefolyását rendszerint kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel rögzíteni kell. A rögzített kép- vagy hangfelvételt az iratokhoz kell csatolni; az az eredeti célon kívül más célra nem használható fel.
A szemlénél – ha szükséges – szakértőt is lehet alkalmazni. (Be. 119. §)
szóbeliség elve
A szóbeliség alapelve azt a követelményt fejezi ki, hogy az eljáró hatóság ügydöntő határozatát szóban lefolytatott eljárás alapján hozza meg. A szóbeliség a büntetőeljárás mindkét fő szakaszát jellemzi, legkövetkezetesebben azonban a bírósági tárgyaláson érvényesül. Itt a bizonyítási eljárás szóban folyik, és az olyan adatok, amelyeket okiratok tartalmaznak, akkor válhatnak az eljárás anyagává – s így az ítélkezés alapjává –, ha azokat a bíróság a tárgyaláson felolvassa.
szuszpenzív hatály
A szuszpenzív hatály más néven felfüggesztő hatály. A fellebbezés bejelentése (benyújtása) a fellebbezéssel támadott határozat jogerőre emelkedését felfüggeszti, ekként az – fő szabályként – nem hajtható végre.
Az ítélet (és az ügydöntő végzés) elleni fellebbezés az ítélet (ügydöntő végzés) jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel, amelyet a másodfokú bíróság felülbírál. Mindez azt is eredményezi, hogy a fellebbezéssel érintett határozat a fellebbezés elbírálásáig nem hajtható végre, tehát a fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
A nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésnek fő szabályként nincsen a végrehajtásra halasztó hatálya (tehát a nem ügydöntő végzések jogerőre tekintet nélkül végrehajthatók), kivéve, ha azt a Be. kifejezetten kimondja (például a rendbírságot kiszabó végzéssel szembeni fellebbezés). A Be. lehetővé teszi ugyanakkor, hogy kivételesen indokolt esetben akár az elsőfokú, akár a másodfokú bíróság a végzés végrehajtását felfüggessze. Ezen esetben a szuszpenzív hatály tehát nem tapad automatikusan a perorvoslathoz, hanem az a bíróság végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzésének eredménye.
szünet
Az az időszak, amelyen belül eljárási cselekményt nem lehet végezni. A szünet fajtái:
  • törvénykezési szünet (de a bíróság ilyenkor is dönt például kényszerintézkedésekről);
  • munkaszüneti nap (de: egyes nyomozati vagy kényszercselekmények ilyenkor is végezhetők);
  • hivatalos munkaidőn kívüli időszak (de: bizonyos megkezdett cselekmények folytathatók, halaszthatatlan nyomozási cselekmények végezhetők).


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave