A családi jogállást az anyakönyv igazolja. Az adott személy családi jogállása, illetőleg tényleges családi helyzete a családi állás. A más családi állásának megváltoztatása lehet jogszerű és jogellenes. Az utóbbi olyan elkövetési magatartás, amellyel megfosztja az elkövető a passzív alanyt a korábbi családi állásától és egyúttal más családba kerül vagy egyáltalán nem kerül új családi kapcsolatba. [Btk. 193. § (1) bek.]

Fogalmát a Btké. határozza meg (például heroin esetén 0,6 gramm, morfin esetén 0,9 gramm, kokain esetén 2 gramm a bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalom mint a csekély mennyiség felső határa). A csekély mennyiségű kábítószerre történő elkövetés privilegizált (enyhébben minősülő) bűncselekmény megállapítását teszi lehetővé. [Btk. 282. § (5) bek., Btk. 282/A. § (6) bek., Btk. 282/B. § (7) bek., Btk. 282/C. § (5) bek., Btk. 283. § (1) bek. a) pont]

Legfeljebb három darab tekintendő csekély mennyiségű lőszernek. Privilegizált alakzatú (enyhébben büntetendő) bűncselekmény kizárólag az engedéllyel tartott kézi lőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó csekély mennyiségű lőszerre történő elkövetés esetén állapítható meg. [Btk. 263/A. § (4) bek. a) és b) pont]

A bűncselekmény megállapításának egyik központi eleme a cselekmény, amely emberi cselekményt (tevést vagy mulasztást) jelent. [Btk. 2. §]

A polgári jogi terminológia jelentőséghez jut a magánindítvány hiánya mint büntethetőséget kizáró ok büntetőjogi szabályozásánál. Amennyiben a magánindítványra üldözendő bűncselekmény sértettje cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője vagy a gyámhatóság jogosult a magánindítvány előterjesztésére. [Btk. 31. § (3) bek.]

Az embercsempészés súlyosabban büntetendő minősített esete állapítandó meg, ha a bűncselekmény a csempészett személy sanyargatásával, azaz akként kerül elkövetésre, hogy testi vagy lelki szenvedést, gyötrelmet okoz. [Btk. 218. § (3) bek. a) pont]

Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A csoportba mind a tettesek, mind a részesek beletartoznak, s a csoport szervezője vagy vezetője is. A csoportosan történő elkövetés különböző bűncselekmények minősítő körülménye. Így a hivatalos személy elleni erőszak egyik minősített esete a csoportosan történő elkövetés, s ekkor a csoport szervezője és vezetője még súlyosabban büntetendő. A hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportosulás mint előkészületi jellegű magatartás is fenyegetést fejez ki, ezért önmagában az ilyen csoportban való részvétel is büntetendő, s a csoport szervezőjének és vezetőjének büntetése szintén szigorúbb. A csoport résztvevője számára azonban büntetlenséget biztosít a büntető kódex, ha az előkészületi jellegű magatartásától eláll, azaz a csoportot elhagyja. [Btk. 137. § 13. pont, Btk. 159. § (2) bek., Btk. 174/B. § (2) bek. e) pont, Btk. 176. § (2) bek. d) pont, Btk. 229. § (2) bek., Btk. 229. § (3) és (4) bek., Btk. 229. § (7) bek., Btk. 271. § (2) bek. a) pont; (3) bek. a) pont, Btk. 271/A. § (3) bek., Btk. 321. § (3) bek. c) pont, Btk. 322. § (2) bek. b) pont, Btk. 322. § (3) bek. b) pont, Btk. 343. § (2) bek. b) pont, Btk. 355. § (2) bek. a) pont]

A zendülés bűncselekményének elkövetési magatartása a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló csoportos és nyílt ellenszegülésben való részvétel. [Btk. 352. § (1) bek.]

A csődeljárás megindítása a csődbűncselekmény miatti büntethetőség feltétele. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és a csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. [Btk. 290. § (6) bekezdés]