Matiscsákné Lizák Marianna (szerk.)

Emberi erőforrás gazdálkodás

8.5.2. Értékelői hibák

Felkészületlen a vezető (esetleg képzés hiányában, ld. fentebb), előfordul, hogy fogalma sincs arról, mit tesz a beosztottja. Az általánosságnak az az üzenete, hogy a vezetőt nem érdekli sem a munkavállaló, sem a munkája.
Elfogultság az alapján, hogy az értékelt rokonszenves vagy ellenszenves az értékelő számára.
Első benyomás alapján értékeli a vezető a frissen belépett munkavállalót.
Sztereotipizálás, más szóval az értékelés torzítása abból adódóan, hogy az értékelt valamilyen csoporthoz tartozik (Eggert 1996).
Előítéletek, melyet Eggert szélsőséges sztereotipizálásként határoz meg, vagyis az értékelt belekerül egy előre gyártott teljesítményi skatulyába, ha jobb teljesítménye alapján mégsem illene abba bele, akkor a teljesítmény nem várt jobb minőségét külső tényezőknek tulajdoníthatja az értékelő, a rosszat pedig magától értetődőnek.
Az értékelő általában a személyt tartja rossznak vagy jónak, holott a viselkedését kell értékelnie (ebből komoly kommunikációs hibák adódhatnak, pl. „megfoghatatlan tanácsok”, személyiségvonások értékelése, „érzelmek rossz kezelése”).
Befolyásolhatóság (Saskői 1999), azaz az értékelő túlzott mértékben aláveti magát idegen véleményeknek, hangulatoknak, kívánságoknak, döntéseknek, azok helyességére, megalapozottságára való tekintet nélkül.
Túlzott szigorúság vagy elnéző értékelés (engedékenység) általában, minden értékelttel.
Elnéző értékelés azzal a munkavállalóval kapcsolatban, aki valamilyen szempontból az értékelőhöz hasonló adottságokkal rendelkezik.
Szigorúbb értékelés, ha az értékelő az értékelt szakterületének kiváló ismerője, vagy ha az értékelő hasonló beosztásban kiváló teljesítményt nyújtott és ezáltal magához méri az értékeltet („én mérce”: Csillag 2009).
‘Halo’ (holdudvar, dicsfény) és ‘horns’ (szarvak) effektusok: az első esetén valamely vagy néhány pozitív tényező hatására, melyek fontosak az értékelő számára, a többi tényező is felülértékelődik, a második ennek az ellentéte, a negatív tényező a többi értékét is „lehúzza”. A következő két pont némiképp hasonlít a halo és horns effektusokhoz.
Arany pillanatok (Golden Moments) (Eggert 1996): néhány kiragadott momentum az értékelt teljesítményében túlértékelésre kerül, mely ront a teljes és átfogó képen. Ez rövid távon „jól jön” az értékeltnek, főleg ha juttatások múlnak rajta, ugyanakkor hosszabb távon rossz hatással van a fejlesztésre.
Nagy durranás (The Big Bang): könnyen előfordulhat, hogy az értékelt valami látványosat hajtott végre, vagy egy baklövést követett el, és az értékelésnek főként ez lesz a tárgya a mindennapi teljesítmény átfogó értékelése helyett.
Hangsúly a közelmúlton (Eggert 1996; Karolinyné 2010): a nemrég történt dolgok nagyobb mértékben befolyásolják az értékelést, mint a korábbiak, mely által az értékelés szempontjainak fontosság alapján történő mérlegelése nem érvényesül. Ez és az előző két hiba is elkerülhető lehet, ha a vezető nem visszaemlékezés, hanem jegyzetei alapján készíti el az értékelését, és törekszik a szisztematikusságra.
Centralizmus: az értékelő jellemzően közepesre („átlagos”, „kielégítő” teljesítmény) értékel. Ezt páros fokozatszámú skálákkal lehet kiküszöbölni, hiszen itt nincs középső szám (Eggert 1996).
Csoportértékelési hibák: több alkalmazott értékelésénél az értékelteket egymáshoz viszonyítják, vagy nem megfelelően differenciálják őket.
Munkatársi összetartásból eredő pozitív értékelés, vagy ennek ellenkezője, valósnál negatívabb értékelés, mondván, ha a másikról előnyös értékelést ad a munkatárs, abból neki hátránya származhat (bér, előléptetés), esetleg nem szeretné relatíve a saját teljesítményét rosszabbnak láttatni másénál (Csillag 2009).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 617 6

Gazdaság

A könyv szerzői - több felsőoktatási intézmény (Eger, Gödöllő, Miskolc, Szeged és Pécs) HR iránt elkötelezett oktatói és kutatói - egy egységes, az emberi erőforrás gazdálkodással kapcsolatos felfogás bemutatását tűzték ki célul.

A kiadvány a nemzetközi és hazai sztenderdeknek megfelelő témaköröket mutatja be, de elsődleges célja, hogy az elmúlt években megjelenő új módszereket, fogalmakat, eszközöket és gyakorlatokat ismertesse. Egyes fejezetei önmagukban is értelmezhetőek, így a könyv alkalmas különböző oktatási intézmények különböző tantárgyainak oktatására is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/matiscsakne-emberi-eroforras-gazdalkodas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero