Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


A munkaküzdelem joga a kelet-közép-európai régióban

Az idevonatkozó lengyel, cseh, valamint szlovák szabályozás, de ugyanígy a romániai és az 1995. évi horvát jogi rendezés is korszerűnek mondható. A lengyel jogforrási rendezést a már említett törvény 4. fejezete tartalmazza, míg Csehország és a Szlovák Köztársaság esetében a szétválás előtt meghozott csehszlovák törvény 17–30. §-ai szabályozzák a munkaküzdelem jogát. Mindkét jogforrás deklarálja a sztrájkszabadságot, törvényesnek azonban csak a szakszervezet által szervezett sztrájkot tartja. Minthogy a szakszervezet mindkét államban üzemi szinten is szervezhető, sőt a lengyel szabályozás ennek eljárási szabályaira is kitér, így az üzemi tanács jogait gyakorló üzemi szakszervezeti egység is törvényesen szervezhet sztrájkot.179 Mindhárom ország a nyugat-európai joggal egyezően szabályozza a sztrájk megengedett, korlátok között megengedett (közlekedés, közmű, egészségügy, tűzoltóság stb.) és nem megengedett (közszolgálat, közhivatal) területét, továbbá a sztrájk megindításával és lebonyolításával összefüggő kérdéseket, ideértve a sztrájknak az érintett munkavállalókkal történő előzetes megszavaztatását, a sztrájk indításának közlését, a figyelmeztető sztrájkot és a tulajdonképpeni sztrájk beindításának és lefolytatásának szabályait. A sztrájk jogszerű, valamint jogellenes jellegének megítélésére vonatkozó kritériumokat, s ugyanígy a jogszerűtlen sztrájk jogkövetkezményeit a jogforrások a nemzetközileg Nyugat-Európában kialakult normák szerint (ún. „aranyformula”) állapítja meg. Ez vonatkozik a sztrájk erőszakos vagy erőszakmentes módjának, továbbá az üzemfoglalás mikéntjének, valamint a rongálásokkal kapcsolatos kártételek megítélésére is. Ez utóbbit illetően mindhárom állam joga a polgári jog általános kárfelelősségi szabályaira utal. A nyugat-európai jognak megfelelően történik a sztrájk eredményességétől vagy eredménytelenségétől függően a résztvevők munkaviszonyának továbbfolytatását vagy megszüntetését érintő döntés jogszerűségének az elbírálása, nemkülönben a társadalombiztosítási szolgáltatások megítélése is.

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave