Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


Az országos reprezentativitás megállapításának problémája

Az MDF által benyújtott szakértői tervezetből végül is nem lett törvény. Az 1992-es Mt. 29. §-a alapján viszont a szakszervezeteknek sem az általános reprezentativitási arányát, sem az érdekegyeztető tanácsban fennálló képviseleti arányát nem lehet megállapítani. Ezért a Munkaügyi Minisztérium 1992 szeptemberére – kiindulva a szakértői tervezetből, de eltorzítva azt – elkészítette a szakszervezetek közötti választásokról szóló azon törvényjavaslatát, amely alapján a szakszervezeti vagyon terhére (a szakszervezeti vagyon felemésztése és a szakszervezeti befolyás gyengítése céljából) az általános állampolgári (országgyűlési és önkormányzati) választásokhoz hasonló olyan választásokon kívánta volna a szakszervezetek reprezentativitását megállapítani, és közöttük a volt SZOT-vagyont felosztani, amelyen a munkáltatók is állampolgári jogon szavaztak volna. E javaslat szerint az ellenérdekű fél is beleszólhatott volna a szakszervezeti önkormányzat életébe, ami szöges ellentétben áll a koalíciós partnerek egymástól való függetlenségének már tárgyalt elvével. A szakszervezetek közös fellépése folytán végül is ebből a javaslatból sem lett törvény, viszont ezért még mindig nyitott a kérdés, hogy milyen elvek szerint alakul ki a szakszervezetek érdekegyeztető tanácsi képviselete. A munkáltatói érdekszervezetek érdekegyeztető tanácsi képviseletének módját a kormányzat külön törvényben kívánta rendezni, amire a szakszervezetek közötti választásokról szóló törvénytervezet utalt is. E megosztás ugyancsak diszkriminatív lett volna, és ellentétes a nyugat-európai koalíciós tárgyalás elveivel. A koalíciós tárgyalásokon, valamint az érdekegyeztető tanácsban való képviselet – a Benelux-modellhez hasonlóan – mindkét koalíciós partner vonatkozásában egységes és egyenlő szabályozást igényel. E kérdés rendszerezésére azonban még mindig nem került sor.76

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave