Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában

Az egypártrendszerre és a centralizált gazdaságirányításra épített közép- és kelet-európai kommunista munkajogi rendezés szerint a kollektív szerződéseket az országos és a területi vállalati központok – ideértve a trösztöket és az egyesüléseket, valamint az igazgatóságokat is – az államhatalomba beintegrálódott SZOT alá tartozó megfelelő ágazati szakszervezetekkel, illetve azok területi szerveivel kötötték meg. Ugyanakkor az egyes vállalatok is helyi szinten megkötötték a vállalaton belül az annak ágazatával egyezően működő szakszervezeti szervvel a kollektív szerződést. A kollektív szerződést mind országos, mind területi, mind pedig vállalati szinten az adott gazdasági szervezet vezetője kötötte meg a neki megfelelő szintű szakszervezettel. Ezek a vállalati kereteket meghaladó kollektív szerződések formálisak voltak. Maradt a vállalati szinten megkötött kollektív szerződés, melynek jelentőséget az adott, hogy ez tette formálisan kétoldalúvá az igazgató által kibocsátott vállalati munkarendet. Üzemi tanács és az általa köthető üzemi megállapodás hiányában a formális üzemi demokráciát az ugyanattól az egypártirányítástól függő vállalatigazgató és „egycsatornás” vállalati szakszervezeti szerv által megkötött kollektív szerződés demonstrálta. Tartalmilag ezért is volt valamennyi vállalati kollektív szerződés az adott ágazaton belül egyforma, és nem állt másból, mint az országos rendeletek és a gazdaságirányító szervektől, valamint a felső szintű szakszervezeti szervektől egymással összhangban leadott direktívák mechanikus adaptálásából. Éppen ezért a vállalatok legtöbbször a „fentről” leküldött mintákat figyelembe véve, egymás kollektív szerződéseit másolták le.132 Mindezek következtében a vállalati kereteket meghaladó kollektív szerződés észrevétlenül kiszorult a gyakorlatból, és a vállalati kollektív szerződés maradt meg.

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave