MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Válts MeRSZ+ -ra!

Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


Közös vonások

Az EU e körbe tartozó tagállamainál a munkaküzdelem meghirdetése előtt kötelező az egyeztetés. Ha az ellenérdekű felek képtelenek az egyeztető bizottság összetételében megállapodni, vagy az általuk létrehozott egyeztető bizottság előtti egyeztetés eredménytelen maradt, a felek a területileg vagy országosan illetékes munkaügyi hivatal, illetve a munkaügyi minisztérium mellett működő egyeztető-arbitráló szolgálathoz kötelesek fordulni, amely az egyeztetést hivatalból lefolytatja. A pártatlan – mind a szakszervezetek, mind a munkáltatói szövetségek részéről delegált listán szereplő – egyeztetők, döntőbírák és döntőbizottsági tagok kinevezett közhivatalnokok. A testület vezetője a felekkel közösen állítja össze a listákról az egyeztető bizottságot. Az elnök kijelöléséhez itt is a felek közös egyetértése szükséges, míg mindegyik fél a saját listájáról választja ki az egyeztető bizottságnak az ő érdekeit képviselő tagját. Mind az elnök, mind a tagok kinevezett állami hivatalnokok. Ugyanez vonatkozik a döntőbizottsági elnökökre és tagokra, vagyis az arbitrátorokra is. Az arbitráció itt sem kötelező, csak az egyeztetés. Amennyiben az egyeztetés eredménytelen marad, az egyeztető bizottság jegyzőkönyvbe foglalva állapítja meg ezt a tényt, egyúttal pedig felhatalmazza a feleket a munkaküzdelem megindítására. Néhány államban azonban a megfelelő (területi vagy országos) szinten lebonyolított sikertelen állami egyeztetés esetén a munkaküzdelem megindítása előtt „szuper-egyeztetést” folytat le a munkaügyi miniszter (Luxemburg) vagy a központi egyeztető törvényszék (Görögország) és csak ennek az eredménytelensége esetén lehet a munkaküzdelmet megkezdeni. Az arbitráció e kötött rendszerekben is fakultatív, és csak akkor kerül rá sor, ha a felek előzetesen alávetik magukat a döntőbizottság határozatának.

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kedvenceimhez adás

A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
vagy lépj be a meglévővel!

Személyes mappák
Mappába rendezés

A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Személyes mappák
Kivonatszerkesztés

Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Kivonatkészítés
Folyamatos görgetés

Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Folyamatos görgetés
Kivonat
fullscreenclose
printsave