Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


1.3. A munkaidőkerettel kombinált modell
A munkaidőkeretre, más szóval referencia-időszakra vonatkozó uniós és az EU tagállamoknál kialakult nemzeti szabályozás a következő: a 93/104. EK Irányelv a napi munkaidőt nem határozza meg, csak a hetit, amely 48 óra. Ez rendkívül munkavégzéssel úgy léphető át, hogy a heti 48 óra átlagának 4 hónapon belül ki kell jönnie, ami kollektv szerződéssel hat hónapra felemelhető. A tagállamokat nézve az Németországban a heti 48 és a napi 8 óra átlagának 6 hónapon vagy 24 héten belül meg kell lennie az AZG-t 1994-ben hatályon kívül helyező új „Arbeitzeitgesetz” szerint,307 Ausztriában és Görörgországban a napi 2 óra engedélyezett túlmunka a heti 10, illetve az évi 60 órát nem lépheti túl, figyelembe véve, hogy a heti 40 órás rendes munkaidő max. 50 órára emelhető fel.308 Ennek azonban évi 6 hónapos, illetve 24 hetes keretben heti 40 órás munkaidő figyelembevételével kell kiegyenlítődnie. Franciaországban a maximális heti 38 óra és havi 151 óra munkaidőnek 12 hét átlagában kell kiegyenlítenie a napi 8, illetve heti 35 órát meghaladó munkavégzés alapulvételével üzemi megállapodással a munkaidőkeretet átlépve a munkaidő további rugalmasítására is lehetőség van, azonban az évi 1607 órát kitevő munkaidő nem léphető túl. A napi 35, illetve a havi 140, valamint az ennek összevonásával és osztásával átlagolt munkaidő túllépése rendkívüli munkavégzésnek számít. Belgiumban a rendkívüli munkavégzéssel együtt a heti 40 óra átlagnak negyedéves bontásban kell meglennie.309 A luxemburgi munkaidő-szabályozás a heti 40 óra munkaidőkerethez szigorúan tartja magát. Ennél tágabb keret meghatározva nincs.310 Hollandiában a Munkaidőről szóló törvény (Arbeidstijdenwet) értelmében a napi 9, illetve a heti 45 óra (megállapodással napi 11, illetve heti 54 óra) figyelembevételével a túlórák összege 13 héten belül az 520 órát nem haladhatja meg.311 Az ír Employment Act szerinti napi 8, illetve a heti 48 óra heti 12 óra meghosszabbíthatósága az évi 240 órát nem lépheti túl,312 az Egyesült Királyságban és a skandináv államokban pedig a heti 48 órás munkaidőnek 4 hét átlagában kell kijönnie.313 Olaszországban a max. napi 2, illetve heti 8 órás túlmunka egy év átlagában nem haladhatja meg a közszolgálatban az évi 170, a magánmunka világában a 200 órát.314 Ez összefügg azzal, hogy a 40–44 óra között megállapított heti munkaidő túlmunkával 48 órára növelhető, amely átlagnak 4 havi keretben kell kijönnie. A spanyol és a portugál jog szerint a heti 40, illetve 44 órás munkaidő a duplájára növelhető, de 4 havi keretben meg kell hogy feleljen a heti 48 órai munkaidő átlagának.315 Az Egyesült Királyságban a referenciaidő főszabályként 17 hét, egyes esetekben 26 hét, ami kollektv megállapodással 52 hétre meghosszabbítható. Finnországban és Svédországban a munkaidőkeret maximális évi tartama 52 hét.
307 Zöllner–Loritz: Arbeitsrecht, 5. Aufl. Verl. Beck. München, 1998. 31. § III–V. 352–356. o.
308 Kodex des österreichisches Recht. Arbeitsrecht. 14 Aufl. Stand I. 8. 1996. Verlag Linde. Arbeitzeitgesetz, §§ 3, 7, 9.
309 Iura Europae I. 30.30-1-2.
310 Iura Europae I. 20.31-1.
311 Iura Europae II. 50.30-11-17.
312 Iura Europae II. 60.30-7.
313 Iura Europae III. 80.30-1-6.
314 Iura Europae III. 70.30-1-5.
315 Statuto de los trabajadores. Capitul III. (Spanyolország). Duragao de Trabalho (Protugalia) Capitulo III. International labour and employment laws. Vol. I. Washington, 1997.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave