A hatály tekintetében két rendező elv a területi és a jogalanyisági elv érvényesül. A területi elv értelmében főszabályként belföldi és külföldi természetes személyek Magyarország területén magyar székhelyű munkáltatóval vagy külföldi munkáltatóval létesített olyan munkaviszonya esetében, ahol a munkavégzés helye Magyarország, a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni. A jogalanyisági elv alapján, ha magyar munkáltató munkavállalója külföldön átirányítással dolgozik, vagy magyar tulajdonban, illetve üzemeltetés alatt álló fuvarozási-személyszállító vállalat munkavállalója vagy külföldön működő magyar követség magyar állampolgárságú alkalmazottjaként áll alkalmazásban, reá a magyar munkajogi szabályok vonatkoznak. Kivétel a jogalanyisági elv alól a kirendelés, ahol, ha külföldi munkáltatóhoz szól a kirendelés, a munkavégzés helye, illetve a kirendelés kedvezményezettje szerinti állam munkajogi előírásai érvényesülnek a kirendelés ideje alatt. A Kjt. alapján mindez vonatkozik a közalkalmazottakra is. Köztisztviselő viszont a Ktv. értelmében csak magyar állampolgár lehet. Itt tehát a német joggal ellentétben a jogalanyisági elv érvényesül. A Munka Törvénykönyve kódex jellegén az új szabályozási koncepció sem változtat, természetesen sokkal részletesebb vizsgálat alá kell vonnunk a polgári joghoz, és a Polgári Törvénykönyvhöz való viszonyt. A Munka Törvénykönyve kódex jellegéből következően nem csak az úgynevezett individuális – tehát a munkáltató és a munkavállaló közötti – munkajogot, hanem a kollektív munkajogot is igyekszik szabályozási körébe vonni. A kódex jellegből következően a Munka Törvénykönyve is először a hatályát szabja meg, kivéve az időbeli hatályát, amelyet klasszikusan a záró rendelkezések között találunk. A hatály nem más, mint érvényességi kör, ez alapján megkülönböztethetünk személyi, szervi, területi, tárgyi, időbeli hatályt. A személyi hatályt akként határozza meg a Munka Törvénykönyve, hogy azt alkalmazni rendeli a munkáltatóra, a munkavállalóra, munkáltatói érdek-képviseleti szervezetekre, az üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetre egyaránt. A területi hatály vonatkozásában az alkalmazás akkor kötelező, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi, de az alkalmazás során figyelembe kell vennünk a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. számú törvényerejű rendelet szabályait is, melyek azonban a munkajogi kollízióra vonatkozó rendelkezéseket már nem tartalmazzák, figyelemmel az Európai Parlament és Tanács 593/2008. EK rendeletében foglaltakra. Tekintettel arra, hogy 2009. december 17. napjától Magyarország is tagja az Európai Uniónak, a fent hivatkozott rendelet váltotta fel a korábban a magánjogi tvr.-ben rögzített és egyébként a szerződéses kötelezettségeket szabályozó Római Egyezmény rendelkezéseit.