Jogdogmatikailag a közalkalmazotti és a köztisztviselői szférában az érdemi ügyintézői és ügyviteli közalkalmazotti, valamint köztisztviselői munkakör ellátására vonatkozó jogviszony jelenti azt az alapjogviszonyt, amelyre az ilyen intézményeknél a vezetői és a magasabb vezetői jogviszony épül. Ugyanis a vezetőt, illetve a magasabb szintű vezetőt magából az intézményből, illetve abból a szervezeti rendszerből választják ki, amelyhez az intézmény is tartozik, illetve amelyhez a vezetői jogviszonyt létesítik. A vezetői jogviszony – mint már erről szó esett – megbízatással és kinevezéssel egyaránt létesülhet, a személy kiválasztása pedig történhet a felsőbb vezetés egyedi döntésével, pályázat mellőzésével vagy pályázat mellett, vagy pedig választással, miként ez a bírósági elnökválasztásnál, az alkotmánybírósági elnökválasztásnál, az egyetemi rektorok és dékánok megválasztásánál jogszabályilag is rögzítve fennáll. Ez érvényesül Nyugat-Európa valamennyi államának közalkalmazotti és köztisztviselői jogában, és ezzel jár együtt az is, hogy ha a közalkalmazotti, illetve a köztisztviselői vezetői megbízatás megszűnik, a közalkalmazotti-köztisztviselői jogviszony továbbra is fennmarad, kivéve, ha a megbízatás megszűnésének oka olyan súlyos fegyelmi vétség, amely az alapjogviszony fegyelmi úton történő megszüntetését is maga után vonja. A másik kivétel ez alól még az, amikor kifejezetten úgy kerül a vezetői állás meghirdetésre, hogy annak megszűnésével maga a közszolgálati viszony is megszűnik. Ez esetben – miként ezt már korábban bemutattuk – nem áll a vezetői jogviszony mögött egy közszolgálati (közalkalmazotti vagy köztisztviselői) alapjogviszony.