A közszolgálati jogvitát a Kttv. 190–191. §-ai lényegében az Mt.-ben leírt munkaügyi jogvitához hasonló elvek szerint szabályozzák. Ugyanakkor azonban néhány olyan korlátozó előírást tartalmaznak az idevonatkozó előírások, amelyek a köztisztviselőt kiszolgáltatott helyzetbe hozzák. Ez mindjárt megmutatkozik abban, hogy a köztisztviselő minden esetben csak 30 napos jogvesztő határidőn belül indíthat közszolgálati jogvitát és csak a 190. § (2)–(3) bekezdéseibe foglalt ügyekben. Az itt felsorolt ügyek is azonban ketté vannak bontva, mivel a (2) bekezdésben felsorolt öt ügyben először 30 napon belül a köztisztviselők közül a kormánytisztviselőknek a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz kell fordulniuk és annak határozata után élhetnek csak keresettel a bíróságnál. Ezek az ügyek a következők: a) a közszolgálati jogviszony megszüntetése, b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás, c) a minősítés és teljesítményértékelés, d) a fegyelmi és kártérítési határozat, e) a kinevezés egyoldalú módosítása. Harminc napon belül közvetlenül csak a következő ügyekben fordulhat a kormánytisztviselő a bírósághoz: a fizetési felszólítással szemben, valamint a vezetői pótlék csökkentésével kapcsolatban. Ezek azok az ügyek, amelyeknél a Kttv. a bírói út igénybevételét a köztisztviselőnek csak behatároltan engedi meg. A korábbi szabályozásban az itt fel nem sorolt ügyekben azonban a köztisztviselő hároméves elévülési időn belül perelheti a munkáltatóját. Korábban ez a lehetőség nem állt fenn. Teljesen méltánytalan, hogy a köztisztviselő például az illetményének vagy bármely pótlékának bármilyen indokkal történő csökkentése esetén el van zárva attól a lehetőségtől, hogy bírósághoz forduljon. Arról nem volt szó a Ktv.-nek a közszolgálati jogvitát rendező V. fejezetében – és erről most sem esik szó a Kttv.-ben –, hogy a közszolgálati munkaadó indíthat-e a köztisztviselővel szemben keresetet és mennyi időn belül. Mindez bizonyos fokú jogbizonytalanságot is szül. Éppen ezért indokolt lett volna, ha a közszolgálati jogvita megindítására irányuló szabályokat a Ktv. is az Mt.-ben szabályozott munkaügyi jogvitaindítás előírásaihoz hasonlóan rendezte volna és egyúttal kimondta volna azt is, hogy az eljáró bírói tanácsban az ülnökök közül az egyik a köztisztviselői szakszervezeti szövetség, a másik pedig a kormányzat, illetve az önkormányzati szövetség javaslatára a bírói testület által megválasztott ülnök.