Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


A vezetőalkalmazotti-menedzseri szerződés

A fejlett tőkés államokban mindenkit, aki valamely önálló egységet irányít és annak helyettesét – függetlenül attól, hogy egy magasabb szervezeti egység része, vagy teljesen önálló – vezető alkalmazottnak (leitende Angestellte, cadres superior, managger) tekinti. Ennek alapján egy nagyvállalat vezető alkalmazottja (vezérigazgató) és a helyettese, valamint valamennyi főosztályának és osztályának, valamint alájuk rendelt más szervezeti egységnek vezetői és helyettesei is vezető alkalmazottaknak minősülnek. Ennélfogva Nyugat-Európában és a transz-atlanti államokban egy fayoli módon megszervezett óriásvállalaton belül a központon belüli hierarchikus szervezeti egységek (kirendeltségek, fiókok, üzemek, üzemegységek), valamint azok belső tagozódása alapján a vezető alkalmazottaknak felülről lefelé irányulva különböző szinteken lépcsőzetesen álló hierarchikus láncolata alakult ki. Ezzzel szemben az új 2012. évi magyar Mt. 208. §-a a korábbi 1992. évi Mt.-hez hasonlóan vezető állásúnak tekinti a munkáltató vezetőjét és a közvetlen irányítása alatt álló – részben vagy egészben – helyettesítésre jogosult más munkavállalót, továbbá az olyan személyt is, aki a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be. Bár a munkáltatói jogkörrel felülről lefelé történő láncolatos leadásával a magyar Mt. alapján is alkalmazható lenne a nyugat-európai és a transz-atlanti szemlélet, a magyar bírói gyakorlat eddig – szerintünk meglehetősen korszerűtlenül – csak a vállalat, illetőleg a cég ügyvezető igazgatóját és helyettesét, valamint a vállalaton (cégen) belül önálló szervezeti egységként működő üzem vezetőjét és helyettesét minősítette vezető alkalmazottnak a fontos és bizalmas munkakört betöltő munkatársakon kívül. A bírói gyakorlatban még mindig az 1992. évi Mt. eredeti szemlélete köszön vissza, amely az önálló közép-, és kisméretű vállalatból kiindulva csak annak vezetőjét és helyettesét tekintette és tekinti ma is vezető alkalmazottnak. Ugyanis az eredeti 1992. évi Mt. szövege szerint az is vezető alkalmazottnak számított, akit a munkáltató ilyennek minősített. Ez a parttalan meghatározás komoly visszaélésekhez vezetett, amiket a bírói gyakorlat derített fel. Ennek volt köszönhető, hogy az 1992. évi Mt. 1999-ben történt módosítása vezető alkalmazottnak a munkáltatói jogokat nem gyakorló alkalmazottak közül csak olyant ismert el, akinek a munkaköre lényeges a cég szempontjából vagy bizalmas természetű. A 2012. évi Mt. is ezt a szemléletet vette át. E szemlélet alapján viszont alkalmazni lehetne a vezető alkalmazottak láncolatos és hierarchikus tágabb fogalmi körét.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave