Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog
A témához tartozó források és irodalom
- A munkaviszony rugalmasításaAtipikus foglalkoztatási lehetőségek Európában és Magyarországon c, konferencia (Kaposvár, 2003. febr. 27.) összefoglaló kiadványa. Somogy Megyei Munkaügyi Központ kiadása, Kaposvár, 2004.Bankó Zoltán: Az atipikus munkaviszony fogalmáról. In: Román emlékkönyv, 37–54. o.Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszonyok. In: Pécsi munkajogi közlemények, 2010/2. sz. 127. o.dr. Bankó Zoltán–dr. Berke Gyula–dr. Kajtár Edit–prof. dr. Kiss György–dr. Kovács Erika: Kommentár a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényhez. CompLex Kiadó, Budapest, 2012.Gyulavári Tamás (Szerk.): Munkajog, ELTE–Eötvös Kiadó, Budapest, 2012.Hargitai Szabolcs: A közhasznú munkavégzés és más rokon munkavégzési formák. Munkajog, 2008/10.Kiss György: Új foglalkoztatási módszerek a munkajog határán – az atipikus foglalkoztatástól a szerződéses típusválasztási kényszer-versus típusválasztási szabadság problematikájáig. Magyar Jog, 2007/1. sz.Nagy László: Észrevételek dr. Román Róbert: a magyar kényszervállalkozások problematikája és egy lehetséges német megoldás c. tanulmányához. Magar Jog, 2007/9. sz.Neumann L.–Nacsa B.: A rugalmas alkalmazkodást elősegítő szerződéstípusok, különös tekintettel az Mt. 2001. évi módosításának hatására. Munkaügyi Szemle, 2004/5. sz. + Bővebben in: OFA Kutatási Évkönyv 3. kötet 2005.Román Róbert: A magyar kényszervállalkozások problematikája és egy lehetséges német megoldás. Magyar Jog 2006/7. sz. 417–425. o.Somogyi Zsuzsa: Munkavállalás vagy egyéni vállalkozás? A kényszervállalkozás elkülönítésének a lehetősége holland megoldás alapján (A freelancer intézménye). Magyar Jog, 2006/4. sz.Szalma József: A munkahelyi (szolgálati, alkalmazotti) találmányi jogról. Jogtudományi Közlöny, 2006/1. sz.Voss Heerma van G.I.I.J.: A foglalkoztatás biztonsága és a vállalkozás rugalmassága közötti feszültségről. Magyar Jog, 2006/8. sz.
- Részmunkaidős és határozott időre szóló foglalkoztatásBankó Zoltán: A határozott időre szóló munkaviszonyokkal kapcsolatos magyar munkajogi szabályok és bírói gyakorlat az Európai Unió és tagállamai szabályozása tükrében. In: Czucz O.–Szabó I.: Ünnepi tanulmányok Radnay József 75. születésnapjára. Bíbor Kiadó Miskolc, 2002. 29–53.Bán Péter: Harmonizáció és jogbizonytalanság – a határozott idejű munkaviszony aktuális kérdései. In: Liber Amicorum, Studia Ida hagelmmayer dedicata. 2005. Tomus I.: 35–61. o.Bródi János: Az alkalmi munkavállalás szabályairól és eddigi tapasztalatairól. Munkaügyi Szemle, 1998/7–8. sz. 62–64. o.Czuglerné, Iványi Judit: A határozott idejű foglalkoztatás munkajogi kérdései. Munkaügyi Szemle, 1991/7–8. sz.Fabók–Prugberger: A munkaszerződés, szolgálati szerződés, a vállalkozás, a megbízás és a díjkitűzés elhatárolása a biztosítási szerződések tükrében. Magyar Jog, 2000/12. sz. 725–733. o.Lugosi József: Átjárhatóság a rész- és teljes munkaidejű, illetve a határozott és a határozatlan idejű munkaviszonyban. Magyar Jog, 2008/5. sz.Nacsa Beáta: Munkajog és jogharmonizáció. A részmunkaidős és határozott idejű munkaviszony problematikája. Európa Tükör, 2003/3. sz.
- Munkaerő-kölcsönzés, távmunka, önfoglalkoztatásAparácz Dénes: Krízishelyzetek a munkaerő-kölcsönzés során. HR&Munkajog, 2013/4. sz. 15–16. o.Bankó Zoltán: Távmunka az információs társadalom munkajogi kérdései az Európai Unióban és Magyarországon. Jogtudományi Közlöny, 2000/6. sz.Bányai Krisztina: A munkáltatói jogok alakulása munkaerő-kölcsönzésnél. In: Miskolci Doktoranduszok Fóruma, 2003. 21–31. o.Bárány Anikó: Munkaerő-kölcsönzés az új Mt.-ben. Cég és Jog, 2001/10. sz.Czeglédy Csaba: A munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezetek. HR&Munkajog, 2013/4. sz. 18–20. o.Horváth István: Munkaerő-kölcsönzés: jogharmonizációs kötelezettség – aggályos teljesítés. Magyar jog, 2012/3. sz. 171–176. o.Kártyás Gábor: A munkaerő-kölcsönzés néhány hazai gyakorlati tapasztalata. Munkajog, 2009/4. sz.Kártyás Gábor: Munkaerő-kölcsönzés a közösségi Irányelv elfogadása után. Munkajog, 2009/3. sz.Kártyás G.–Takács G.: Munkajogi problémák… a munkaerő-kölcsönzés hatályos szabályozásában. Munkajog, 2008/10. sz.Kenderes György: A távmunkavégzés, mint a foglalkoztatás egyik lehetséges alternatívája. Advocat, 2008/3–4. sz.Kenderes–Prugberger: Hozzászólás a munkaerő-kölcsönzés időszerű elméleti és gyakorlati problémáihoz. Magyar Jog, 2007/1. sz.Kenderes György–Prugberger Tamás: A munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezeti munkavégzés új Mt. szerinti szabályozásának értékelése. In: Gazdaság és jog, 2012/2. sz. 21–24. o.Kiss György: A határozott időre létesített munkaviszonnyal kapcsolatos néhány ügy az Európai Bíróság döntéseiben. Pécsi munkajogi közlemények, 2008/1. sz. 93–107. o.Makó Cs.–Keszi R.–Mester D.: Munkáltatói vélemények a távmunka előnyeiről és gyakorlatáról. In: Társadalomkutatás, 2004/2–3. sz.: 203–243. o.Prugberger T.: A házi bedolgozás és a távmunka. Munkaügyi Szemle, 1998/12. sz.Prugberger T.: A munkaerő-kölcsönzés. Munkaügyi Szemle, 2001/1. sz. 43–44. o.Prugberger T.: A tartós kényszervállalkozási és megbízási szerződések. Cég és Jog + Napi Jogász, 2003/7–8. sz. 11–14. o.Prugberger–Rácz Z.: A vállalkozási-megbízási szerződéssel palástolt munkaviszony-munkaszerződés kérdéséhez. Gazdaság és Jog 2003/3. sz.Prugberger Tamás–Kenderes György: Az atipikus munkaviszonyok a munkaerő-kölcsönzés és a távmunkavégzés tükrében. In: Miskolci jogi szemle, 2009/ 2. sz. 30–55. o.Varga Péter: A munkerő-kölcsönzés és a kirendelés. HR&Munkajog, 2013/4 sz. 17–18. o.
- Munkavégzés társasági tagkéntHegedűs István: A dolgozó kollektíva és jogi szabályozásának koncpciója. Jogtudományi Közlöny, 1977/7. sz.Hegedűs István: A termelőszövetkezti tagsági viszony jogi alapkérdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973. (tagsági munkaviszony c. rész.)Hegedűs István: Az állami vállalat szervezeti és veztési struktúrájának alapkérdései. In: A vállalatirányítás és a vállalatok jogi helyzete. III. kötet. (egyéni és csoporos átalányelszámolásos munkavégzés c. részek.)Kártyás Gábor: Az iskolaszövetkezeti munkaviszony helye a foglalkoztatási formák között. Pécsi munkajogi közlemények, 2013/2. sz. 77–90. o.Kenderes György: A gazdasági társaságok ügyvezetésének munkajogi kérdései. In: Román emlékkönyv, 259–270. o.Kenderes–Rácz Z.–Tatár I.: Állhat-e a kft. tagja munkaviszonyban a kft.-vel? Gazdaság és Társadalom, 1990/4. sz.Kiss Gábor: Munkáltatói jogok a kft.-ben. Cég és Jog, 1999/2. sz.Lehoczkyné, Kollonay Csilla: „Alanyok” és „viszonyok” a vállalaton belül. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990. III. fejezet.Pál Lajos, Pethő Róbert, Lőrincz György, Kozma Anna: Az új Munka Törvénykönyvének magyarázata. HVG–ORAC, Budapest, 2012.Prugberger T.: A szövetkezet és tagjainak vagyoni kapcsolatai és vállalkozási viszonyai. Szöv. Kut. Int. Közlemények, 185. Budapest, 1985.Prugberger T.: Belső vagyoni és vállalkozási viszonyok az önkormányzati vállalatoknál. Szöv. Kut. Int. Közlemények, 205. Budapest, 1989.Prugberger T.: Tagsági megállapodások a szövetkezetekben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979. (tagsági munkamegállapodásokról szóló fejezet.)Radnay J.: Munkavégzési jogviszonyok a gazdasági társaságoknál. Gazdaság és Jog, 1995/4. sz.
- A vezető állásúak munkaviszonyaBalassa Tamás: A szűkebb értelemben vett „vezető állású munkavállaló” – leitende Angestellte – a német jogban. Collega, 1998/2. sz.Gulyás Bettina: A vezető állású fogalma a magyar jogban. In: ELTE ÁJK hallgatóinak tud. Diákköri dolgozatai. ELTE ÁJK 2003. 180–203. o.Hagelmayer Istvánné: A vezető állásű munkavállalók speciális jogai és kötelezettségei. Cég és Jog, 2000/3. sz.Hagelmayer I.-né: A vezető állású munkavállalók munkaviszonya. Cég és Jog, 2000/2. sz.Kiss György: A határozott időre létesített munkaviszonnyal kapcsolatos néhány ügy az Európai Bíróság döntéseiben. Pécsi Munkajogi Közlemények, 2008/1. sz.Lőrincz György: A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek státuszáról. Gazdaság és Jog, 1995/1. sz.Pál Lajos: A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok. HVG–ORAC, Budapest, 1999.Prugberger T.: A vezető állásúak jogviszonya a hagyományos és a multinacionális cégeknél a fejlett polgári államokban és Magyarországon. In: Ünnepi tanulmányok Radnay J. 75. születésnapjára. Bíbor Kiadó Miskolc–Budapest, 2002. 331–357. o.Prugberger T.: Európai és magyar munka- és közszolgálati jog, XX. Fejezet.Radnay J.: A vezetők munkavégzési jogának és munkáltatói jogkör gyakorlásának egyes esetei. Gazdaság és Jog, 1998/11. sz. 3.Román Róbert: A vezető állású munkavállalókra és a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályozásról. Jogtud. Közl. 2007/10. sz.Törő Emese: A vezető állású munkavállalói jogviszony egyes kérdései az Mt. szabályai tükrében. In: Ünnepi tanulmányok Radnay J. 75. születésnapjára.: 475–489. o.
Tartalomjegyzék
- Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog
- Impresszum
- Előszó
- I. rész: A munkajogi szabályozás eredete, rendszere és alapelvei
- I. fejezet: Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok
- 1. § A munkajog jogági hovatartozása és pozitív jogi megjelenítése
- 2. § A munkajog kialakulása és szabályozásának fejlődése Európa II. világháború utáni kettéosztásáig
- 3. § A közép-kelet-európai és a magyar munkajogfejlődés a II. világháborút követő szocialista-kommunista hatalomátvétel után
- 4. § A rendszerváltás hatása a közép-kelet-európai térség munkajogára
- 5. § A nyugat-európai munkajogi szabályozás alakulásának rövid áttekintése
- 6. § Munkajogi jogforrások: az európai és a magyar munkajog forrásai
- 7. § A munkajogi jognyilatkozatok, érvényük és hatályuk ideje
- 8. § A mai magyar munkajog megreformálásának menete és állása – kodifikáció vagy részletszabályozás
- 9. § A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági „munkatörvények” egymáshoz és a Ptk.-hoz való viszonya
- 10. § Levonható elvi következtetés a munkajogi szabályozás jellegére – egységesítés európai uniós szinten
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkajog jogági hovatartozása és pozitív jogi megjelenítése
- II. fejezet: A munkával összefüggő szociális és egyéni alapjogok, szabályozási elvek
- 1. § A magyar szabályozás elvei és az Európai, valamint a Bizottsági Szociálcharta
- 2. § A Polgári Törvénykönyvre való utalás kérdése
- 3. § A munkajog alapelveinek strukturális áttekintése
- 4. § A diszkrimináció kérdése a kollektív és az egyéni munkajogi kapcsolatokban
- 5. § A munkaügyi viták elvi kérdései
- 6. § A munkaügyi szakigazgatás intézménye és hovatartozása
- 7. § Néhány észrevétel a nyugat-európai és a magyar munkajogi szabályozás rendszeréhez
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A magyar szabályozás elvei és az Európai, valamint a Bizottsági Szociálcharta
- I. fejezet: Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok
- II. rész: Az individuális munkajog
- III. fejezet: Az individuális munkaviszonyba tartozó és szabályozandó jogintézmények
- IV. fejezet: Az individuális munkajog (munkaszerződés) és a közszolgálat jogi szabályozásának jogforrási szerkezete
- V. fejezet: A munkaviszony szereplői (jogalanyai)
- VI. fejezet: A munkaviszony létesítése – a munkaszerződés
- 1. § A munkaszerződés jellege, formája és tartalma
- 2. § A munkaszerződés időtartama
- 3. § A pályázat és a választás
- 4. § A munkaszerződés megkötésével és a további jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek
- 5. § A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony létesítésének feltételei és módjai
- 6. § A munkaviszony keletkezése és a munkaszerződés a közép-kelet-európai régió államaiban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaszerződés jellege, formája és tartalma
- VII. fejezet: A munkaviszony szerződéses módosítása
- 1. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában
- 2. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei az új magyar jogi szabályozásban
- 3. § A munkaszerződés ideiglenes módosításának sajátos esete: átirányítás, helyettesítés, kiküldetés és a kirendelés-átengedés, valamint a posting
- 2. § A közszolgálati jogviszony módosítása
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában
- VIII. fejezet: A munkavégzés szabályai – munkáltatói, valamint munkavállalói jogok és kötelezettségek
- IX. fejezet: A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése
- 1. § A munkaidő
- 2. § A pihenőidő európai uniós, tagállami és hazai rendezése
- 3. § A szabadság
- 4. § A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- X. fejezet: A munka díjazásának rendszere – a munkabér
- 1. § A munka díjazásának rendszere az Európai Unió tagállamai körében
- 2. § A munka díjazásának magyar jogi szabályozása
- 3. § A közszolgálati előmeneteli, besorolási és illetményrendszer
- 4. § A munkabér és illetmény védelmének a magán- és közszolgálatban egységesen érvényesülő szabályai
- 5. § Ingyenes, szívességi jellegű munkavégzés
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- XI. fejezet: A munkajogi felelősség rendszere és tartalma
- 1. § A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa, valamint a két felelősség jogdogmatikai alapja
- 2. § A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség
- 1. A munkavállaló kártérítési felelősségének főbb formái és szabályozása a nyugat-európai jogban
- 2. A munkavállaló felelőssége az általa okozott kárért a munkáltató közvetlen irányítása mellett végzett munka során, a magyar jog szerint
- 3. A munkavállaló felelőssége a saját szervezésű, közvetlenül nem irányított munkavégzés során okozott kárért
- 4. A kizárólagos őrizetben álló vagyontárgyakért fennálló munkavállalói felelősség
- 5. A munkavállalói biztosíték
- 6. A kártérítési, illetve a hiánymegtérítési igény érvényesítése
- 7. A munkavállalót terhelő kártérítést befolyásoló külső tényezők
- 3. § A munkáltatót terhelő kártérítési felelősség
- 1. A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere
- 2. A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló speciális veszélyes üzemi jellegű felelőssége az új Mt. hatálybalépése után
- 3. A munkáltatónak a munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyaiért fennálló felelőssége
- 4. Közös enyhítő szabály a 2. és 3. pontban foglalt felelősségi alakzatra
- 5. A munkáltató kifelé jelentkező felelőssége a munkavállaló által okozot károkért, valamint felelőssége a munkavállalót kívülállók részéről érő károkért
- 1. A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere
- 4. § A közalkalmazotti és köztisztviselői felelősség
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa, valamint a két felelősség jogdogmatikai alapja
- XII. fejezet: A munkaviszony (munkaszerződés) megszűnése és megszüntetése
- 1. § A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban
- 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei általában
- 2. A rendes felmondás
- 3. A gazdasági okból történő csoportos létszámleépítés
- 4. A munkavállaló részéről történő rendes felmondás
- 5. A rendkívüli felmondás
- 6. A rendes és a rendkívüli felmondás jogszerűtlen gyakorlása
- 7. A munkáltató cég jogutód nélküli megszűnése, a csődeljárás, a munkáltató, valamint a munkavállaló halála
- 8. A munkáltató munkaviszony-megszűnéssel kapcsolatos munkaerő-piaci és igazolási kötelezettségei
- 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei általában
- 2. § A munkaviszony megszűnése és megszüntetése az új magyar jogi szabályozásban
- 3. § A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnése
- 1. Elvi kérdések
- 2. A tételes szabályozás néhány problémája
- 3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes problémák
- 4. Az áthelyezés
- 5. A vezetői megbízatás megszűnésének speciális szabályai
- 6. Csoportos létszámleépítés a közszolgálatban
- 7. A köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése
- 8. Összegző megállapítások
- 1. Elvi kérdések
- 4. § Munkaviszony-megszűnés és a gazdasági okokból történő tömeges felmondás alakulása a posztkommunista államokban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban
- XIII. fejezet: A munkaviszonyból eredő munkajogi viták
- 1. § A munkajogi viták rendezése az Európai Közösség tagországaiban
- 2. § A kollektív és az individuális munkaügyi jogviták rendezésének új hazai szabályozása
- 3. § Közszolgálati jogvita és etikai eljárás
- 4. § A munkaügyi jogviták a közép-kelet-európai posztkommunista régióban
- 5. § Az Európai Törvényszék
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- XIV. fejezet: Vállalkozási és megbízás jellegű munkaviszonyok
- 1. § Általános jellemzés
- 2. § A részmunkaidős és a határozott időtartamra szóló munkajogviszony
- 3. § A vezetőalkalmazotti-menedzseri szerződés
- 4. § A bedolgozói (házi) jogviszony
- 5. § A képernyős házi távmunka
- 6. § A munkaerő-kölcsönzés
- 7. § Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti munkaviszony
- 8. § Több munkáltató által létesített munkajogviszony
- 9. § Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka
- 10. § Az átalányelszámolásos munkaviszony
- 11. § A tagsági alapon álló munkavégzés
- 12. § A részesművelés
- 13. § Csoportos munkavállalási formák
- 14. § A köztulajdonban álló munkavállalóval fennálló munkaviszony
- 15. § A közigazgatási szervnél köztisztviselői feladatokat ellátó munkavállalók
- 16. § Az önfoglalkoztatás intézménye a nyugat-európai és a magyar munkajogban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § Általános jellemzés
- XV. fejezet: A munkavédelem és a munkaegészségügy európai és magyar szabályrendszere
- 1. § A munkavédelem és a munkaegészségügy általános európai uniós előírásai
- 2. § Az egyedi irányelvek és magyar jogforrási párjuk
- 3. § A munka- és a balesetvédelem kodifikált általános magyar szabályozásának a vezérfonala
- 1. Általános kérdések és a munkavédelem jogi alapelvei
- 2. Az állam munkavédelmi feladatai
- 3. A munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei a biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósításában
- 4. Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
- 5. A munkavédelmi előírások harmonizációs célzatú 2004. évi szigorítása
- 6. A munkavédelmi előírások betartásának kérdése a gyakorlatban
- 1. Általános kérdések és a munkavédelem jogi alapelvei
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkavédelem és a munkaegészségügy általános európai uniós előírásai
- III. rész: Munkaügyi kapcsolatok – kollektív munkajog
- XVI. fejezet: A kollektív munkajog rendszere és célja
- XVII. fejezet: A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga
- 1. § Az idevonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben
- 2. § A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása a közép-kelet európai államokban
- 3. § A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása
- 1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában
- 2. A közszolgálatban dolgozók érdekvédelmi szervezetei
- 3. Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban
- 4. Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén
- 4.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
- 4.2. Közszolgálati országos, ágazati és területi, valamint munkahelyi érdekegyeztetés
- 4.3. Közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszer
- 4.4. Önkormányzati (közalkalmazotti) (területi, illetve helyi) Érdekegyeztetési Fórum
- 4.5. Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma (SzÉF)
- 4.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
- 5. A közszolgálati és a munkajogi érdekegyeztetés találkozása
- 1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- XVIII. fejezet: A kollektív szerződés
- 1. § A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban
- 1. A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma
- 2. A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés
- 3. A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai
- 4. A tarifaszerződés tartalma
- 5. A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése
- 6. A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban
- 7. A kollektív megállapodás mint neokorporativizmus
- 8. Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifaszerződés-kötési rendszerről
- 9. Európai kollektív szerződés
- 2. § Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés a közép-kelet-európai régióban
- 3. § A kollektív szerződés a magyar munkajogban
- 1. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában
- 2. A kollektív szerződés az új magyar Munka Törvénykönyve szerint
- 2.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
- 2.2. A szerződéskötési jogosultság problémaköre
- 2.3. A kollektív szerződés kiterjesztésének a kérdése
- 2.4. A kollektív szerződés hatályának rendezése
- 2.5. A kollektív szerződés megkötésének módja, alakszerűsége
- 2.6. A kollektív szerződésben meghatározandó kérdések ideális tartalma
- 2.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
- 3. A kollektív szerződés a közszolgálat területén
- 1. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában
- Jegyzetek
- Felhasznált források és a vonatkozó irodalom
- 1. § A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban
- XIX. fejezet: A kollektív munkaügyi viták rendezése
- 1. § A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
- 2. § A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban
- 3. § Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére
- 4. § A kollektív munkaügyi viták rendezése a közép-kelet európai régió poszkommunista államaiban
- 5. § A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
- XX. fejezet: A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései
- 1. § A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
- 1. Fogalmak meghatározása
- 2. A sztrájk és a kizárás formái
- 3. A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága
- 4. A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai – a jogszerűség megítélésének kérdése
- 5. A munkaküzdelem munka- és szociális jogi kihatása
- 6. Összegző értékelés az új magyar kodifikáció számára
- 2. § A munkaküzdelem joga a közép-kelet-európai régióban
- 3. § A munkabeszüntetés és a munkáskizárás az új magyar jogban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
- XXI. fejezet: Üzemi alkotmányjog: Üzemi tanács – üzemi megállapodás
- 1. § Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban
- 1. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege
- 2. A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő (Németország, Hollandia és Ausztria) és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemitanács-rendszer (Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Svédország és Finnország)
- 2.1. Az üzemi alkotmányú képviselet szervezeti rendszere
- 2.2. Az üzemi tanács működése
- 2.3. Az üzemi tanács működésének kísérő tényezői
- 2.4. Az üzemi tanácstagok jogállása és munkavégzési kötelezettsége
- 2.5. Az üzemi tanács vállalatvezetésben való részvételi jogai a holland jog szerint
- 2.6. Az üzemi megállapodás és az üzemi egyezség
- 2.7. Svédország
- 2.8. E típushoz tartozó rendszerek közös vonásai
- 3. A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek (Belgium, Franciaország, Görögország, Finnország, Svájc)
- 4. Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos képviseletű üzemitanács-rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel (Luxemburg, Dánia, Olaszország, Norvégia)
- 4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
- 4.1.1. Általános jellemzés
- 4.1.2. A személyzeti képviseleti rendszer
- 4.1.3. A személyzeti képviselet hatásköre és az üzemi, vállalati vezetésben való közreműködés jogosítványai
- 4.1.4. A személyzeti képviselet mandátuma és tagjainak jogai
- 4.1.5. A szakszervezetek hatása a személyzeti képviselet működésére (szakszervezeti akcióintézkedés)
- 4.1.6. A közös üzemi tanács
- 4.1.1. Általános jellemzés
- 4.2. A dán üzemi képviseleti rendszer
- 4.3. Az olasz üzemi tanácsi rendszer
- 4.4. A norvég üzemi tanácsi rendszer
- 4.5. Az e típushoz tartozó rendszerek főbb jellemzői
- 4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
- 5. Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja
- 6. Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében
- 7. A nyugat-európai üzemitanács-rendszerek összegző áttekintése
- 8. Az európai üzemi tanács
- 9. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása
- 1. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege
- 2. § Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet a közép-kelet-európai államokban
- 3. § Az üzemitanács-rendszer kiépítése Magyarországon
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban
- IV. rész: Összefoglaló értékelés
- Deutsche Zusammenfassung
- Teil 1: Ursprungssystem und Grundprinzipien der arbeitsrechtlichen Regelungen
- Teil 2: Das individuelle Arbeitsrechtsverhältnis
- Diesbezügliche Institutionen
- Das Rechtsquellensystem der individuellen Arbeits-, und öffentlichen Dienstregelung
- Subjekte der Arbeitsverhältnisse
- Der Arbeitsvertrag
- Die änderbaren Elemente der Arbeitsverträge in den westeuropäischen Ländern
- Rechte und Pflichten der Arbeitgeber und Arbeitnehmer
- Arbeitszeit und Ruhezeit inkl. Urlaubszeit
- Der Arbeitslohn
- Das arbeitsrechtliche Verantwortungssystem
- Die Auflösung des Arbeitsverhältnisses
- Die individuellen Rechtsstreitigkeiten zwischen Arbeitgeber und Arbeitnehmer
- Außerordentliche Arbeitbeziehungen
- Arbeits- und Gesundheistsschutz
- Diesbezügliche Institutionen
- Teil 3: Arbeitsbeziehungen und kollektives Arbeitsrecht
- System und Zweck des kollektiven Arbeitsrechtes
- Koalitionsorgane und die Koalitionsverhandlungen
- Betrachtungen zu den Tarifverträgen
- Die kollektive arbeitsrechtliche Debatte
- Rechtsregelungen für den Arbeitskampf
- Betriebsrat und Betriebsvereinbarung
- Zusammenfassung der ost-eurpaischse Arbeitsrechtsentwicklung
- System und Zweck des kollektiven Arbeitsrechtes
- The European and Hungarian Comparative Labour and Civil Service Law (resumie)
- MELLÉKLETEK
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 620 6
A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács). A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero