Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


A munkavállaló

A munkaviszony szereplői a munkavállaló és a munkáltató. A magyar munkajog munkavállalóként korábban is a dolgozó embert, azaz a természetes személyt jelölte meg,164 és ez összhangban állott a nyugat-európai államok többségének szabályozási szemléletével.165 A Közös Piac tagállamai körében ugyanis azoknál, amelyeknél az ipar és az ipari szolgáltatás dominál, munkavállalóként a hagyományos szabályozás egyértelműen a természetes személyt jelöli meg.166 A mezőgazdaság területén jelenik meg a csoportos munkavállalási jogviszony. Németországban és Franciaországban a mezőgazdaságon kívül azonban az iparban és a művészeti életben is jelentőséggel bír, míg főleg a mezőgazdasági arculatú országokban valakinek a vezetésével csoportok közösen vállalnak el idénymunkát úgy, hogy a csoport valamennyi tagja közvetlen munkaviszonyban áll a munkáltatóval, és a csoport vezetője csak képviseli a csoport tagjait a munkáltató előtt, de nem ő maga vállalkozik a munkáltatónál. Tipikus formája ennek az ún. „aratóbanda” (Erntekoline) csoportos munkavállalása, „elszegődése” a terménybetakarítás idején, különböző nagygazdáknál.167 A másik válfaja a csoportos munkavállalásnak az, amikor a munkát végző személyek munkaszövetkezetet vagy munkaközösséget alapítva dolgoznak együtt. E speciális munkaviszonyokat az olasz, a spanyol, a portugál és a francia jog, de ugyanígy a német jog is a munkaviszony egyes speciális formáinak jogi rendezésénél figyelembe veszi.168 Sőt a nyugat-európai szabályozás újabban figyelembe veszi az egyes vállalatokon belül működő autonóm munkacsoportok speciális munkaviszonystátuszát is. Mivel azonban ezek a munkacsoportok önmagukban nem jogi személyiséggel bíró jogalanyok, a nyugat-európai munkajogi szabályozás munkavállalóként csak a természetes személyeket jelöli meg, és a csoportok munkajogi jogalanyiságáról nem tesz említést, holott a jogirodalom minderről már komoly formában beszél.169 Az új Mt. 194. §-a munkakörmegosztásnak elnevezve kialakította a csoportos munkavégzésnek egy olyan újabb formáját, ahol egy munkakört több munkavállaló egymás közötti megegyezéssel, egymást beosztva és felváltva lát el.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave