Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


A régi és az új szabályozás értékelése

Összegezve az eddigieket, az tűnik ki, hogy a korábbi magyar jogi szabályozásnál egyértelműen sokkal jobb az irányelvi jogi rendezés, amely összhangban áll a nyugat-európai tagállamok megoldásaival. A korábbi magyar jogi rendezés csak az átirányítást és a kirendelést különböztette meg élesen egymástól, az előbbit a munkaszerződés módosításánál szabályozva. Ugyanakkor azonban ennek a helyes szemléletnek mindjárt ellentmondva azt deklarálta, hogy ez nem jelent szerződésmódosítást – holott mégis csak az –, hanem munkáltatói utasítás. Ebben a korábbi Mt. megalkotójának igaza van. Az akarati oldal kétségtelenül az egyik féltől jövő utasítás, azonban ez kifelé mégis csak jogviszony-módosításban nyilvánul meg. Ez vonatkozik a kiküldetésre is, amely nem más, mint az átirányítás speciális formája. Ugyanis – miként erről már szó esett – mind a kettő esetében a munkaszerződés átmeneti módosításának az ideje alatt is ugyanaz a jogalany gyakorolja a munkáltatói jogokat, mint aki a módosítást megelőzően gyakorolta. Ennél fogva helyesebben járt volna el az Mt. megalkotója, ha egy fejezeten belül, egymástól nem elválasztva rendezte volna az átirányítást, a kiküldetést és a helyettesítést. Mivel pedig e három munkaszerződés-módosulási formánál a munkáltatói jogokat gyakorló személy, illetve jogalanyisága nem változik, ennek inkább helye lett volna a munkaviszony szabályait meghatározó V. fejezetben és inkább a III. fejezetbe kívánkozott volna a kirendelés a magyar szabályozási logika szerint. Ezt a logikát azonban a magunk részéről nem tartjuk helytállónak, mivel a kirendelésnél és az egészen másutt, a munkadíjazásnál szabályozott átengedés esetében is az egyoldalú munkáltatói intézkedéssel kerül a munkavállaló át időlegesen egy másik munkáltatóhoz, aminek következtében az átirányításhoz, a helyettesítéshez és a kiküldéshez hasonlóan a kirendelés és az átengedés egyaránt kifelé a munkaszerződés módosításaként jelenik meg. Ezzel elméletileg megalapozottnak látszik, hogy mind a munkáltatói utasításadási jog területén változást nem jelentő átirányítás és annak két speciális formája, vagyis a helyettesítés és a kiküldetés, mind pedig az utasítási jog gyakorlására illetékes munkáltató személyében változást jelentő kirendelést és átirányítást egy fejezeten, mégpedig a munkajogviszony módosítását jelentő fejezeten belül kellett volna szabályozni.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave