A szabály alapján a közösséget érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak a szembenálló nézeteket kell megjelenítenie. A kiegyensúlyozott tájékoztatás szabálya azonban nem feltétlenül csak olyan esetekben érvényesül, ahol egymással vitatkozó felek, szembenálló nézetek, vélemények léteznek. Megvalósul a jogsértés például akkor is, ha egy politikai párt nemzeti ünnepen tartott rendezvényéről nem számol be az adott hírműsor, miközben más pártokéról közzétesz tudósítást függetlenül a rendezvényeken elhangzott álláspontoktól (l. pl. Kúria Kf.III.37.553/2012/3. sz. ítélete). Senkinek sincsen ugyanakkor alanyi joga arra, hogy követelje bármely médiumban való szereplését, illetve akár véleménye abban való közzétételét, a kiegyensúlyozottság kötelezettsége tehát nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Szintén kialakult jogalkalmazási elvnek tekinthető, hogy amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, párt ugyanazt az álláspontot képviseli egy adott ügyben és releváns különbségek nem fedezhetők fel, abban az esetben elég csak egy szervezet vagy csoport álláspontját megjeleníteni. Az egyes nézeteknek, és nem azok képviselőinek kell megjelenniük: az adott helyzetben a szerkesztő választhat valamely nézet több képviselője közül, de indokolt esetben (pl. az ellentétes oldalról érkező riportalany hiányában) akár maga a riporter vagy műsorvezető is elvégezheti a kiegyensúlyozás feladatát, az eltérő álláspont megjelenítését. Azonos vagy nagyban hasonló vélemények képviselői közül a médiaszolgáltató szabadon választhat. Minden szembenálló nézet bemutatására természetesen nem mindig van lehetőség, ezért a szerkesztés során olykor választani kell a releváns nézetek között. Nem határozható meg előre, hogy hány eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban. Elképzelhető olyan helyzet, hogy elég egyetlen, és olyan is, hogy pl. valamennyi parlamenti párt véleménye közzéteendő. E kérdés eldöntése függ a konkrét témától és a rendelkezésre álló, releváns és eltérő nézetek mennyiségétől.